Egymásba Karolva

4. Fejezet

M.(Katica)
Körbenéztem a gonosz után kutatva, mostmár macska társaságában. Ugráltunk házról-házra, fejünket ide-oda kapdosva. Nem figyeltem előre és a semmiből nekimentem egy kéménynek. A földre huppantam és orromból, kevéske vér kezdett el kifolyni.
Au!-kiálltottam, amire Macska odaért.
Minden rendben Bogara...-akadt el a szava.-Hisz neked vérzik az orrod.
-Semmibaj, nyugalom.-mondtam, mert amint láttam Macska elég feszültnek nézett ki.
Felálltam és a kezemmel törölgetni kezdtem az orrom.
-Gyere, keressük tovább.-indultam meg, és Macska szorgalmasan követett.

Már vagy 15 perce itt ugrálunk és semmi. Vajon hol bujkál? Vagy minket keres?-merültek fel bennem a kérdések. Aztán egy ismerős kiálltást hallottam mellőlem. A hangot rögtön felismertem, de nem tudtam be azonosítani. Odafutottam, és azt láttam, ahogy Alya a földön térdel és egyre jobban zöldellik a szeme.
-Veled is ez történt. Mintha belelátna a fejedbe..-mondtam Macskának,de közbeszólt.
-Hipnotizál.-mondta, kicsit savanyú arcot vágva.
-Hát persze, rossz dolgokat idéz be eléd, hogy erőtlen legyél és ezzel ő nyerjen. De nem fog, azt garantálom!-mondtam és futni kezdtem Alya felé. A gonosz észrevette és ránknézzet. Mivel elnézett áldozatáról, Alya rögtön észhez tért és egy fejrázás alatt újra itt volt a valóságban. Rémülten nézett egy pillanatig, aztán mintha valami előadáson lett volna, videózni kezdett a Katiblogjára.
-Alya, fuss!-mondtam, de őt ezt annyira nem érdekelte. Szerencsére a gonoszt sem, mert rá se hederített Alyara.
Erősen küzdöttünk, amikor bevetettem erőmet.
Szerencse talizmán!-kiáltottam és egy napszemüveg pottyant a kezembe. Körbenéztem és egyből rájöttem, mit kell csinálnom.
-Macska tereld el a figyelmét, légyszíves.-mondtam.
-Máris, Bogárkám.-mondta, amire kicsit elpirultam, de nem akartam, hogy lássa, ezért megforgattam a szemeimet és lassan a gonosz mögé kezdtem elindulni.

A.(Macska)
-Még csak a nevedet se tudjuk.-mondtam, flegmán.
-Az én nevem, Souly.-mondta.
-Milyen nevetséges név. Csak nem halálfej találta ki? Mert akkor üzenem neki, hogy ez a nevet jól benézte.-emeltem ki az utolsó két szót, amire elég fancsali képet vágott.
Aztán egyszercsak Souly nyakába ugrott Katica és rátette a napszemüveget, amibe nem látott semmit és nem tudta hol van.
-Nézd, a hajába!-kiáltottam és Katica kivette a hajában lévő hajcsatot, nekemdobta és erőm segítségével, elpusztítottam. A hajcsatból egy akuma reppent ki.
-Vége a gonoszkodásnak, kis pillangó. Ideje, hogy megtisztulj!-majd yoyojából egy gyönyörű, fehér pillangó szállt ki. -Csodálatos Katicabogár!-kiáltotta, majd minden újra a régi lett. A lány visszaváltozott, és hazament.
-Szép volt!-mondtuk egyszerre, egy ököl pacsi kíséretében.
-Hát, akkor szia Cicus.-mondta Katica, de tudtam, hogy odakell adnom neki a verset. Tudtam, hogy nincs több esélyem elmondani neki, mit érzek.
-Várj, Katica.-fogtam meg a kezét, mielőtt még, yoyoja segítségével az égbe repül.
-Én, én..írtam neked egy verset.-mondtam és a kezébe nyújtottam.-Tudom, hogy te azt a másik fiút szereted, de viszont, én téged szeretlek és bármit feláldoznék érted. Tudd, hogyha bármi van én itt vagyok, mert nálad szebb, okosabb, figyelmesebb lányt még sohase láttam, egész életembe.-láttam, hogy Katica teljesen ledermed és elpirul, majd gondolkozni kezd. Bár halvány gőzöm sem volt, hogy min. Aztán a szemembe nézett és megszólalt.
-És tudd, hogy nálad jobb társat nem is kívánhatnék.-mondta, majd gyengéden elengedtem és elreppent a lemenő nap társaságában.

Melegség öntött el. Éreztem, hogy az ő szavai annyira szívből jönnek, mint az enyém és simán mondta volna, hogy ő is szeret, de valami megakadályozta. Talán az a fiú.-gondoltam magamba és elindultam, hazafelé.

M.
Hazaértem és ledőltem az ágyba. Egy nagyot sóhajtottam és az ágyamon lévő versre néztem.
-Milyen véletlen, hogy Adrien is pont ma írt egy verset nem Tikki?-mondtam, miközbe Tikki a csokis sütijét habzsolta, és csak egy huncut mosoly volt a válasza.
Hát, nézzük akkor mi van ebben a versben.-mondtam, majd felkaptam az ágyamról és kinyitottam.

Drága Katica!
Amikor azúrkék szemeidbe pillantok,
Felcsillan bennem a remény.
A remény, hogy egy nap belém szeretsz,
És bókaimból sokat engedsz.
Engeded, hogy megöleljelek,
Szeretetemmel megtöltselek.
Viszonzod a szeretetem,
Ami az én becsületem.
Megértem, hogy te egy másik fiút szeretsz.
Akár hiszed akár nem, tudom milyen, ha valakit szeretsz és ő nem viszonozza.
Vagy ha viszonozza, nem úgy, ahogy te.
Csak tudd, hogy ha jó, ha rossz kedvedben vagy itt vagyok veled,
S, ha kell fogom a kezed!

Szeretettel: Fekete Macska♡

Hirtelen görcsölni kezdett a hasam. Mintha, pillangók csapdosnának. Szám széles mosolyra virradt. De, nemtudtam, hogy miért. Döntenem kell! Aztán kicsit félve, de jókedvűen ledőltem, betakartam magam és elaludtam.

Sziasztok! Ez a rész majdnem 1000 szavas lett😄. Ha tetszett egy szavazással "⭐" jelöld. Köszönöm a 100+ megtekintést🎉💓