9. Fejezet

1.3K 78 21
                                    

Az előző rész tartalmából:
Marinette, leszel a barátnőm?-mondta Adrien.

M.

-Marinette, Marinette, Marinette ébredj!

-Huh,Tessék?-riadtam fel.

-Elaludtál, kislány-nevetett Barátnőm.

Körbe néztem a szobába. Alya mellettem ült. Nino a konyhapulton támaszkodott és a konyhában lévő fiúval beszélgetett. Adrienel. Adrien mocsokdögös Agrestevel. Valószínűleg rajtamaradt a szemem, mert amikor visszanézett, megszeppentem és gyors elkaptam a fejem, amire ő csak huncutul mosolygott. Szóval nem történt meg. Nem kért fel a barátnőjének, még. Aztán kimentem a fiúkhoz a konyhába, tölteni magamnak egy pohár vizet, de amikor odaértem Adrien már a kezembe nyomta a poharat. Meglepetten néztem rá, de ő csak rámosolygott, majd a derekamnál magához húzott és egy csókot lehelt a számra. Ez után már én is csak mosolyogtam, majd belekortyoltam a vizembe.

Alyaékkal még sokat beszélgettünk Katicáról és Fekete Macskáról, de arról inkább csak Alya, meg még a suliról, aztán sok jelentéktelen dologról.
Este 8 körül lehetett, amikor Alyaék elmentek így csak ki maradtunk ketten életem szerelmével. Én eldöntöttem, hogy elmegyek fürödni, addig Adrien hoz lentről valami maradékot, mert természetesen, lemaradtunk a vacsoráról.
Összeszedtem a cuccaimat és bementem a fürdőbe. Nagyon szép és tiszta volt. Lehet zuhanyozni és kádban fürödni is, vannak köntösök, papucsok, törölközők és minden kis egyéb tartozék. Lepakoltam egy kis szekrényre a pizsamám és hallottam, hogy csukódik az ajtó. A biztonság kedvéért még kinéztem, hogy Adrien ment-e ki. Adrien volt, mert hallottam, hogy valakivel az ajtó mögött beszélget. Odatámasztottam a fejem az ajtóhoz, hogy hallgatózhassak.

-Hé, akkor holnap van Marinette szülinapja nem, tesó?

-Shh! Igen, igen, de ne ilyen hangosan a végén még meghallja.

-Nyugi van, Öcséém..Nem mondom el senkinek.

-Rendben, kösz Nino.

-Neked bármit.

Egy meglepetés? Hallottam, hogy ököl pacsiznak és elköszönnek egymástól, ezért eltávolodtam az ajtótól, de egyszer csak az kinyílt és Adrien jött be rajta. Végignézett rajtam, amit nem csodálok, mert egy szál törölközőbe álltam az előtér közepén felkontyolt hajjal egy tusfürdővel a kezembe és olyan piros lehettem, mint egy paradicsom. Nagyon nem tudtam mit mondani, ezért elkezdtem hátrálni, de utánam jött, egészen a fürdőszobáig. Még mindig csak hátráltam, de abban a pillanatban megéreztem a hátam mögött lévő, hideg falat. Adrien még mindig közelített, az egyik kezét a falnak támasztotta, míg a másik kezével magához húzott. Én még mindig a törölközőmet fogtam, hogy még véletlen se essen le, ami hála az égnek, nem történt meg. Egy lágy csók után, összetapasztottuk homlokunkat és elmélyedtünk egymás szemébe.

-Meg kell mondani, neked minden jól áll.-nézett le a felsőtestemre, amire majdnem azt a választ kapta, hogy akkor egy szőke félisten mit mondjon, de inkább visszaszívtam.

-Ja, csak aztán le ne kerüljön rólam.-mondtam.

-Szerintem nem lenne akkora tragédia.-mondta egy oldal mosollyal, amitől el tudnék ájulni.

-Álmaidban, Cicus. Na sicc kifelé,tényleg fürödni akarok.

-Ahogy óhajtja, hercegnőm.-mondta,majd elhagyta a helységet.

A.
Megbeszéltük Marinettel, hogy amíg lemegyek a vacsoráért, amit lekéstünk, elmegy fürdeni. Lementem és már nem volt ott senki,ezért gyors kitudtam kapkodni a megmaradt ételt. Felértem a 20-ra, ami a mi lakosztályunk emelete volt és találkoztam Ninoval.

-Szevassz Haver, mizu?

-Semmi épp most hoztam fel a kaját.

-Én meg most megyek érte, úgyhogy egy cipőbe járunk.-mondta és beleöklözött a vállamba.

-Hé, holnap van Marinette szülinapja nem, tesó? Mintha, Alya mondott volna valamit..

-Shh! Igen, igen, de ne ilyen hangosan a végén még meghallja.

-Nyugi van, Öcséém..Nem mondom el senkinek.

-Rendben, kösz Nino.

-Neked bármit, tesó. Na én megyek, mert Alya megöl, ha nem hozok kaját.

-Okés, később tali.-mondtam és lenyomtam a kilincset, hogy bemehessek. Kinyitottam és Marinette tárult a szemem elé. Egy szál törölközőbe volt egy tusfürdővel a kezébe. A haja egy laza kontyba volt kötve és az arca, olyan piros volt, mint a paradicsom. Nem nagyon tudott mit mondani ellentétbe velem, mert én abban a pillanatban, elég sok mindent tudtam volna mondani. Láttam, hogy hátrálni kezd, ezért leraktam a kajás dobozt, hogy közelíteni tudjak felé.
Mikor a fürdő falához értünk megcsókoltam, amit viszonzott. Még mindig a törcsijét szorongatta, pedig én meg arra vártam mikor esik le. Aztán megdicsértem, hogy milyen elbűvölő még így is, hátha tényleg leesik az a törölköző, de a végére inkább hagytam, had fürödjön.

Amikor végzett én is elmentem. Összeszedtem a kis cuccom és bementem a helységbe. Meg kell mondani gyorsabban végeztem, mint Marinette, pedig néha én is jó sokáig fürdök, aztán bementem a háló szobába. Amígy Marinette fürdött, addig össze toltam a kettő ágyat, hogy életem szerelmével aludhassak,így amikor bementem ő már félálomban volt az ágy jobb oldalán, de érkezéssemmel, újra kipattantak a szemei. De lehet inkább arra, hogy nekem nincs pizsamám.
Most ő nézett végig rajtam, amire csak mosolyogtam, aztán elpakoltam a ruháimat és befeküdtem mellé. Meg mondom az őszintét féltem odabújni hozzá. Nem akartam, hogy bármi olyat fektételezzen rólam, ami a kapcsolatunk rovásába kerülhet.
A falat bámultam, már majdnem elaludtam, amikor egy kis kéz ért a mellkasomhoz. Magamhoz húztam, majd én is eldőltem. Így egymással szemben feküdtünk. Megsimogattam ujjaimmal az arcát és egy lágy csókot leheltem a szájára.

-Jó éjt, hercegnő.

-Jó éjt, Cicus.

Én még egy ideig, az arcát figyeltem és azon gondolkodtam, miért nem vettem eddig észre, hogy ő az. Hisz annyira egyszerű észrevenni a kinézetét, sőt még a személységét is. Bár mindig is biztos voltam benne egy kicsit, hogy tetszem neki, valószínüleg, ha most ez a véletkenszerű lelepleződés nem történik meg még mindig egy őrült Katica mániákus lennék, aki mindent megtesz, hogy bele szeressen, élete szerelme. Sokszor mondta már Plagg, hogy a két talizmánhordozó egymásnak van ígyis-úgyis teremtve, azt nem mondta mikor lesznek együtt, szóval, mondjuk ha 80 évesen lepleződtünk volna le, akkor csak akkor jöttünk volna össze, amit képtelen lettem volna kivárni. Úgyhogy most úgy érzem nincs boldogabb ember nálam a földön.

~~~

Sziszatok!
Bocsi, hogy ilyen unalmas lett ez a rész, de ilyen is kell, hogy kerek legyen a történet😬. Nem is lett hosszú, de a következőt megpróbálom hosszabbra💞.
Ja és ladynoir2k16 kedvéért feszegettem a határokat😏

~krxebug~

Egymásba KarolvaHikayelerin yaşadığı yer. Şimdi keşfedin