-Luna,hogy a francba jutott eszedbe elmenni egy másik országba anélkül,hogy szóltál volna?-Simón hangja egyszerre hangzott dühösnek,és döbbentnek.
-Tizedjére is sajnálom Simón-mondta Luna a telefonba-Nem akartam elmenni,de nem volt sok időm a döntésre.Otthon minden a feje tetejére állt,mikor lebegni kezdtek az edények,és hát...
A vonal másik végén Simón csendben hallgatta őt.Nem nagyon értette barátnője miről beszél,de majdnem elnevette magát azokon amiket mondott.
-Pont most pakoltam ki a szobámban.Be kell valljam,hogy nagyon szép-folytatta Luna-Esküszöm amint ideértem az első dolgom volt,hogy felhívjalak.
-Hívni nem tudtál,de képet küldeni egy repülő limuzinból igen.A sok kérdőjelből amit küldtem nem lett világos,hogy magyarázatot várok?
Egy kis ideig egyikőjük sem szólalt,majd Luna elkezdett kuncogni,és vele együtt Simón is.Végül mindketten röhögésben törtek ki.Minden olyan gyorsan változott meg(tulajdonképpen pár óra alatt),de a barátsága Simónnal megmaradt.
-Istenem Luna.Minden olyan fura Luna...-mondta Simón.Luna imádta,ha ismételgeti a nevét-Na jó,és milyen ez a hely?Valódi egyáltalán?-kérdezte.
Luna erre heves bólogatásba kezdett,bár barája ezt nem láthatta.
-Valódi,Simón-mondta lelkesen-Nagyon is valódi,és csodálatos.
-Hogy csodálatos azt elhiszem-helyeselt-Holnap kezdődnek az óráid?
-Igen-mondta Luna vigyorogva-Nem tudom milyen órák lesznek.Remélem nem lesz szükség sok matek-,meg kémiatudásra...
-Utálod a kémiát,persze-emlékezett barátja,aki mindenkinél jobban ismerte.
-Hiányzol,Simón-szomorodott el Luna-Alig telt el egy nap,de te máris hiányzol...
Simón el akarta mondani neki,hogy nagyon szereti,hogy borzalmas érzés ilyen távol tudni őt magától,és hogy nélküle nem érzi magát teljesnek.
De nem merte.
-Te is hiányzol-mondta végül-De fel a fejjel Luna!Egy új országban vagy,ráadásul az angyalok kollégiumában!-nevetett Simón-Bocsi.Ez még mindig nevetségesen hangzik.
-Shh Simón!Ne feledd,hogy senkinek sem mondhatsz semmit!
-Ugyan már ki hinne nekem?
-Na jó.Még körül kell néznem a suliban-mosolygott Luna-Ígérem beszélünk még.
-Remélem is.Vigyázz magadra nagyon!Ne szomorkodj,nemsokára találkozunk.
-Mi az,hogy nemso...
Simón megszakította a hívást.Luna letette a telefonját az éjjeliszekrényre,és körbenézett.Észrevette,hogy bár Nina nagyon belemerült az írásba,végig hallotta a beszélgetésük.
-A pasid volt?-kérdezte félénken.
-Nem,nem-nevetett Luna-Ő a legjobb barátom.
-Milyen jó lehet,hogy van egy ilyen közeli barátod-mondta,de egy kissé lehangoltnak tűnt-Igazából nem tudom milyen lehet.Nincs túl sok barátom.Sem barátnőm.
-Miért nem?Hiszen olyan kedves vagy-ült le mellé Luna.
-Igen,lehet...nem tudom.Kicsit más vagyok,mint a többi lány...őket csak a ruhák,és a pasik foglalkoztatják-magyarázta-Én inkább...inkább egy könyvmoly vagyok.Azt hiszem az egyetlen valódi barátaim a könyvek.
-Ne beszélj hülyeségeket!-ült hozzá közelebb-Nincs semmi baj abban,hogy szeretsz olvasni.Szerintem fantasztikus vagy.Azt pedig ne mondd,hogy nincsenek barátaid.Én a barátod vagyok.
KAMU SEDANG MEMBACA
*Moonlight* (Lutteo)
Fiksi Penggemar"Lehet az összes döntés amit hozott végül mind egy helyre vezették. Matteo karjai közé.Talán képes lesz rá egyszer,egy pillanatra neki ígérni önmagát." Egy különös incidens után eltávolódva régi,és megszokott életétől,Lunát elküldik Argentínába,azon...
