A jóslat [ BEFEJEZETT ]

7. - Legjobb éjszaka ( 16+ )

Egy idő után lassan szétváltunk majd homlokunkat egymásénak döntve próbáltuk helyreállítani a légzésünket.

- Én szerintem visszamegyek. - mondtam majd felálltam, de Harry azonnal visszahúzott.

- Ne menj! Ha elmész olyan lesz, mint azelőtt mielőtt bejöttél volna. - mondta mire értetlenül néztem.

- Milyen volt mielőtt bejöttem?

- Hihetetlenül rossz. - nézett rám smaragdzöld íriszeivel.

- Csak a melletted lévő szobában voltam. - nevettem fel mire végre ő is nevetni kezdett.

- Tudom, de csak rajtad járt az eszem, és tudtam, hogy addig nem fogok tudni aludni még itt nem vagy velem. - egy hatalmas mosoly terült el az arcomon majd bedőltem az ágyba.

- Hát most itt vagyok, de csak egy feltétellel nem megyek el. - Potter melléfeküdt majd kérdően nézett rám.

- És mi lenne az?

- Ha elmondod mi volt pontosan a jóslatba.

- Milyen érzés itt lakni? - jaj, Harry ne tereld már a témát!

- Nagyon jó. Otthon érzem magam. Sőt. Jobban érzem magam itt, mint otthon. - mondtam mosolyogva.

- Tényleg?

- Igen tényleg. - bólintottam majd a plafont kezdtem el nézni.

- Mi van itt, ami nálatok nincs? Ez a ház sokkal kisebb, és másabb. - szólalt meg egy idő után a mellettem lévő fiú.

- Te.

- Mi? - kérdezte értetlenül.

- Azt kérdezted, hogy mi van itt, ami nálunk nincs. - mondtam miközben oldalra fordulva belenéztem Harry szemébe.

- Azért érezd itt jól magad, mert én itt vagyok?

- Igen, és még jobban érezném magam, ha elmondanád mi volt a jóslatban!

- Addig maradhatsz, nálunk ameddig csak szeretnél. - mosolygott rám. A francba! Az a mosoly megöl. Szegény Harryt most itt kell hagynom, mert, tudom, hogy ha elmegyek, akkor utánam jön ezzel elmondva azt, mi is volt a jóslatba. Felálltam az ágyról, és szó nélkül átmentem a szobámba. Tudom, hogy egy perce sem volt az, hogy mellettem feküdt, de már most hiányzik.

x Harry szemszöge x

- Draco haragszik? Tudom, hogy azért ment ki, mert nem mondtam el mi volt a jóslatba, de ennyiért megharagudott volna? - kérdeztem magamban. 10 másodperc gondolkodás után arra jutottam, hogy átmegyek hozzá. Gyorsan felkeltem az ágyból, és átmentem a szomszéd szobába. Draco az ágyban feküdt, én pedig mellé ültem.

- Draco alszol? - kérdeztem tőle, mire kinyitotta a szemét, de azonnal vissza is csukta.

- Draco! Tudom, hogy ébren vagy! Ha nem szólalsz meg vagy kelsz fel, akkor rád fekszek! - fenyegettem meg nevetve, de még mindig nem szólalt meg ezért ígéretemet betartva, ráfeküdtem.

- Szállj le rólam! - mondta mosolyogva Malfoy.

- És mit csinálsz, ha nem?

- Ezt! - mondta majd a hátamra fektetett, a két kezemet a fejem fölé szegezte, ő pedig felettem támaszkodott. Ezután egyikünk sem szólalt meg csak elmerültünk egymás tekintetében.

- Elengedsz? - kérdeztem mire nemlegesen megrázta a fejét. - Hát oké! - mondtam nevetve majd a kezemet kiszabadítva benyúltam a pólója alá. Kezemmel simogatni kezdtem csupasz oldalát mire Draco lélegzete felgyorsult.