A jóslat [ BEFEJEZETT ]

16. - Élvezetek 🔞

Miután Hermione, és Ron visszaértek megbeszéltük, hogy Draco ma az alagút végén fogja őket várni, ameddig a többiek bejutnak a Roxfortba. Én összegyűjtök még pár embert segítségként. Eddig segítségünkre van Luna, Neville, Ginny, Pansy és Blaise. Már csak Chot kell meggyőznöm.

...

- Szia! - köszöntem a lánynak.

- Szia, Harry! - ugrott fel az ágyról, és szorosan megölelt. - Miért vagy itt?

- Segítséget szeretnék kérni. Ma este Bellatrix, Lucius, és még néhány halálfaló be akar jutni a Roxfortba, hogy elvigyenek engem Voldemortnak. Segítened kell legyőzni őket! - kérleltem őt.

- Hát nem is tudom Harry... - bizonytalanodott el.

- Kérlek!

- Rendben! De emiatt tartozol nekem majd valamivel.

- Mivel? - kérdeztem rosszat sejtve. A lány évek óta szerelmes belém, és valamiért nem tudja felfogni, hogy én ezt nem viszonozom.

- Legyél a barátom! - suttogta egyre közelebb hajolva ajkaimhoz. Lassan a mellkasára csúsztattam a kezem, és finoman eltoltam magamtól.

- Én Dracot szeretem!

- Jobb vagyok Draconál! Engedd, hogy megmutassam neked Harry! - csuklómat megfogva elvette a kezem, és újra közel hajolt hozzám. - Csak csókolj meg, és meglátod, hogy jobb velem, mint vele. - suttogta a számra miközben próbáltam kiszedni a kezem a szorításából, és minél távolabb juttatni őt magamtól.

- Na, jól van te kis cafka! Azonnal tűnj a barátom közeléből! Nem elég, hogy folyatod utána a nyálad, de még meg is akarod csókolni? Hányszor is utasított vissza? - rontott be az ajtón Draco. Szavai csöpögtek a düh, és a féltékenység kombinációjától. A lány a kérdésére nem tudott válaszolni, ezért Malfoy csak gúnyosan felnevetett, és folytatta tovább. - Ja, hogy te sem tudsz erre válaszolni, mert a huszadiktól már képtelen voltál számolni! Ezt jól jegyezd meg, mert nem mondom el többször! - lépett hozzá közelebb. - Ha még egyszer a közelében látlak, olyat teszek, amit talán még én is meg fogok bánni! Értetted? - kérdezte. Cho hevesen bólogatott, és látszott rajta, hogy nagyon megrémült. Draco ellépett tőle, és a karomnál fogva elhúzott onnan, egyenesen a szobámig. Néha - néha a hajába túrva sétált oda vissza, én pedig csak néztem az idegtől mindjárt felrobbanó fiút. Hagytam is volna, addig ameddig le nem nyugszik, de a szemében szomorúságot is véltem felfedezni, és néhány könnycsepp csillogott benne.

- Mi a baj? - tettem a vállára a kezeimet, és magam felé fordítottam. Valamiért szomorú volt, és nem tudtom miért. Az, hogy Cho meg akart csókolni? De miért lenne azért szomorú?

- Szerinted mi a bajom? Cho majdnem megcsókolt! Mi van, ha nem lépek közbe? Lehet sikerül neki, és megcsókol, és te rájössz, hogy nem vagyok jó neked. Mert te egy csoda vagy! Mit gondolsz miért szerelmes beléd mindenki? - mondta kiakadva. - Tudom, hogy nem érdemellek meg, de most itt vagy, és együtt vagyunk. Nem tudom miért pont én, de kiélvezem, hogy én vagyok az a szerencsés. Nem veszíthetlek el, oké? Melletted jónak érzem magam. Értékesnek, és ha rájössz, hogy Cho tényleg jobb nálam, akkor el fogsz hagyni, és azt nem akarom. Az a bajom, hogy félek. Félek, hogy elvesztelek. Félek, hogy... - meg akartam hallgatni. Én tényleg meg akartam, de nem bírtam ki. Az ajkaimat az övéinek nyomtam, ezzel elcsitítva őt. Az egyik kezemmel megfogtam az arcát a másikkal pedig a hajába túrtam. Draco a kezeit a derekamra csúsztatta, és közelebb húzott magához.

- Soha többé ne halljam meg azt, hogy megkérdőjelezed, miért vagyok veled! Szeretlek. És ne félj, soha nem fogsz elveszíteni.

- De... - kezdte volna el újra, de a mutatóujjamat a szájára téve akadályoztam meg, hogy folytassa.

- Nincs, de! Oké?

- Jobban tetszett, amikor a száddal érted el azt, hogy abbahagyjam! - mosolygott azzal az észvesztően szexi mosolyával, ami miatt mindig olyan piros leszek, mint egy paradicsom. - Hihetetlenül, édes vagy amikor elpirulsz, Potter! - suttogta. Éreztem meleg leheletét a bőrömön, aminek hatására szememet becsukva élveztem a pillanatot. Lágy puszit nyomott a fülem mögötti érzékeny pontra, majd tovább haladt, és a nyakamat beterítette nyálas csókjaival. Néha a fogai közé vette a bőrömet, és szívogatni kezdte, amit én kéjes nyögésekkel díjaztam. Végig haladt a nyakamon, az állkapcsomon, majd végül elért a számhoz. A csókunk lágy volt, majd később vágyakkal teli, és szenvedélyes, ami csak jobban felhevítette az eddig már így is tűzben égő testem. A hasamban lévő pillangók villámgyorsan repültek oda vissza. Levettem Dracoról a talárját, és ő is ugyan ezt tette az enyémmel, a két ruhadarab pedig a földön landolt. Ebben a pillanatban megszűnt minden. Csak ő volt, és én. A szőkeség az ingem gombjával kezdett szórakozni, és egy kis idő múlva már az összes gomb ki volt kapcsolva.

- Annyira kívánlak, Potter! - suttogta lihegve, és újra ajkaimra tapadt. Kezével végig simított a hasamon, az oldalamon, majd a karomon ezzel leszedve rólam az inget. Leszedtem róla, én is a felsőtestét takaró ruhadarabot, és az enyém mellé dobtam. Malfoy a kezét a combomra csúsztatta, és az ölébe vett. Elsétált velem az ágyig, majd ráfektetett. Belesüllyedtem a puha matracba, Draco pedig felettem támaszkodott. A lábaimmal újra átkulcsoltam a derekát, és közelebb húztam magamhoz, aminek hatására a dudorodó ágyéka az enyémnek nyomódott, mire mind a kettőnknek egy halk nyögés hagyta el a száját. Draco viszont hirtelen kissé elhúzódott tőlem én pedig aggódva néztem rá.

- Biztos, hogy akarod? - kérdezte aggódva. - Még most abbahagyhatjuk.

- Nem. Fogok. Undorodni. Se magamtól. Se tőled. - suttogtam miközben lágy puszikat osztogattam az ajkaira. - Senkivel sem szeretném ezt jobban megtenni, mint veled. Akarlak téged! Teljesen a tiéd szeretnék lenni Draco Malfoy.

- Teljesen az enyém vagy Harry Potter. - mondta mielőtt megcsókolt volna. Kezemet az övéhez vezettem, kicsatoltam, és a nadrágját is kigombolva húztam le róla a bokszerével együtt. Újra a szemem elé tárult hatalmas ágaskodó férfiassága, amit az utolsó engem takaró ruhadarabok levétele után, belém is csúsztatott, én pedig elmerültem az élvezetek világába. A tempó egyre gyorsabb, és gyorsabb lett, amit egyikünk sem bánt. Hangos nyögésekkel, és izgató szavakkal fokoztuk a forró hangulatot. Draco ellepett édes csókjaival, amit hihetetlenül élveztem. A fiú háta megfeszült, és a nevemet kimondva érte el a csúcsot. Kihúzta magát belőlem, és izzadságcseppekkel teli homlokkal támaszkodott felettem, megpróbálva helyre tenni a lélegzetét. Amint sikerült neki, kezét az én férfiasságomhoz vezette, és fel - le kezdte húzogatni a kezét, én pedig nyögésekkel jeleztem, hogy mennyire élvezem, amit csinál. Lejjebb mászva, vette a szájába a farkamat, és nyelvével kényeztető táncot járt rajta. Az egyik kezemmel a párnát szorongattam, a másikkal pedig Draco hajába markoltam, és gyorsítottam a tempóján. Nem kellett sok idő, mire én is elértem a csúcsot. Malfoy bedőlt mellém az ágyba, és mind a ketten csak kifáradva kémleltük a plafont, és a fejünkben újra, és újra lejátszódott az elmúlt percek emléke.