Mika pov
-Mika, ide álj kérlek és egy kis érzést is vigyél bele! Tudom, hogy nem erősséged a színészkedés, de próbálkozz. - javított ki Mrs. Hyuna.
Éppen a nemistudom hanyadik próbám voltunk, de még jó messze volt az előadás, szerencsémre. Tae és én ez idő alatt még jobban összehangolódtunk. Az azért mindkettőnket aggaszt, hogy a történet végén, mielőtt porig ég a ház eljátszik egy szép dalt zongorán, utána oda kell hozzám sétálnia és vészesen közel az ajkaimhoz kell súgnia, hogy Szeretlek.
Nincs ezzel semmi gond, hiszen barátok vagyunk, csak azért mégis, vagyis áhhh... már én sem értem magamat. Az utóbbi két hétben nagyon furcsa gondolataim és érzéseim voltak. Elmeséltem a csajoknak is, természetesen, de ők csak annyit mondtak, hogy tuti belezúgtam Tae-be. Chh...szerintem ez nagyobb hülyeség, mint a matek. Semmi értelme az egésznek. Nem vonzódom hozzá, ahogyan ő se hozzám.
-Na akkor most újra. Kérlek Mika, érzéssel! - mondta lágy, de parancsoló hangon Mrs. Hyuna.
-Remélem végre megtudod csinálni. Nagyon szánalmas, hogy ennyit se tudsz. - mondta a melletem álló Lucy.
Na akkor most megmutatom ennek a kid rohadéknak.
Ebben a jelentben szöktem el Rómeóval egy estére. Olyan érzéseket kellet szimulálnom, mintha halálosan bele lennék zúgva. Oké, hogy Taehyung volt az a személy, akinek ezt el kellet játszanom, de valahogy nem ment. Ha én szerelmes vagyok, akkor nem ilyen vagyok. Vagyis nemtudom, még nem nagyon voltam úgy igazán szerelmes. Na majd meglátjuk, mert most, Taehyung-gal együtt kell eljátszanunk. Eddig csak külön, külön gyakoroltuk a jelenetet. Én Hyunával ő meg az idősebb srácokkal,de most lesz az első, hogy ezt egymás előtt kell előadnunk. A jelenet úgy kezdődik, hogy én tegnap találtam az erkélyemnél egy levelet, amiben az állt, hogy holnap este találkozunk a tisztáson. Most ott álltam a "tisztáson" és vártam Rómeóra. Amint megjön a hős szerelmes, el kell hogy varázsolodjak. Ő oda fog jönni hozzám, hogy megöleljen(szerencsére ezt Tae-el minden nap megcsináljuk) majd meg kell neki mondanom, hogy szeretem és nem választhat el minket egymástól senkisem.
Hát nemtudom, majd meglátjuk mi lesz.
-Ésss tessék! - mondta Mrs. Hyuna, majd leült egy székre.
Én össze vissza forgolodtam, vártam, hogy mikor ér ide az udvarlom...és akkor fellépett a színpadra Tae.
Máshogy nézett rám. Figyelmét csakis rám szegeszte, és én is így tettem. Furcsa érzés volt a hasamban, ahogyan egyre jobban közeledett felém.
Remegtem,de nemtudom miért.
Magával ragadott egy érzés, amit eddig még nem tapasztaltam. Lábaim remegtek, a hasam görcsölt, tenyerem izzadt és a szívem úgy vert, hogy azt hittem már ha tovább folytatja felmond a szolgálatai alól.
Közben Tae odaért hozzám. Magához húzott, majd megölelt... de valahogy máshogy.
Más volt, mert most az egész testemet melegség öntötte el. Ugyan ezek a "tünetek" kínoztak, de élveztem.
Ahogyan hozzáért a hátamhoz, másik kezével pedig a hajamat cirógatta, elfogott hírtelen az eufória. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy azt szerettem volna, hogy minél elöbb vége legyen és elmúljon ez az érzés.
Feleszméltem, mikor Tae elhajolt a nyakamtól és gyönyörű íriszével az enyémet fürkészte. Hírtelen azt is elfelejtettem, hogy a suliban vagyunk és éppen próbálunk, nameg azt, hogy egy élő ember vagyok. Úgy éreztem, ha most kitörtne a harmadik világháború akkor is boldog lennék, mert itt van velem Ő.
Úgyérzem igaza volt mindenkinek.
Beleszerettem egy fiúba, aki biztosan nem érez irántam úgy,ahogy én azt szeretném.
De ez van,nem tudok megálljt parancsolni a szívemnek.
Szerelmes lettem Kim Taehyung-ba, ez már egyszer biztos.
ČTEŠ
Igazságtalanság *Taehyung FF *
Fanfikce*Kedves Naplóm sosem gondoltam volna,hogy az első szerelem ennyire meghatározó.Csak miután megcsókolt...és onnantól kezdve nem számított semmi... Lehet oda kellett volna figyelnem.* Kim Michaela, a 16 éves lázadó tini, aki menekül minden és mindenki...