𝐒𝐰𝐞𝐞𝐭 𝐲𝐞𝐭 𝐛𝐢𝐭𝐭𝐞𝐫 |✅

5 𝒯𝒶ℯ𝒽𝓎𝓊𝓃ℊ

,, Ha nem akarunk kockáztatni valaki mellett döntve, inkább ne is szeressük. Viszont ha "eszeveszetten" szeretünk valakit anélkül, hogy érzéseinknek gátat szabnánk, talán jobb, ha lemondunk a szerelemről."

𝘼𝙣𝙞𝙨𝙨𝙖 𝘾𝙖𝙨𝙩𝙚𝙡

Megint nem tudott aludni. Csak álmatlanul forgolódott az ágyában, ahogy már az elmúlt pár napban is tette. Szinte sírhatnékja van az újbóli ébrenléttől, amit egy frusztrált sóhajjal tud le. Nem hinné, hogy maradt még annyi folyadék a könnycsatornáiban, hogy sírni tudna.
Pontosan 4 napja nem ment sem dolgozni, sem sehova a lakásán kívül. Egyszerűen nem tudja felfogni, hogy az általa legjobban szeretett ember ilyen rútul elbánt vele és a szívével.

"Tae nekem is fontos vagy."
"Én is szeretlek."
"Sajnálom, de én nem úgy."
"Te vagy a legjobb barátom, a lelki társam."
" Találsz nálam jobbat is, hidd el."

Nem! A rohadt életbe is, nem fogok jobbat találni!

Kellett neki beleszeretnie a legjobb barátjába. Istenem milyen klisés. Csakhogy hiába a klisé, az érzelmei attól még ugyanúgy ott vannak és tombolnak. Tombolnak a bensője minden kis szegletében. Mind azt ordítják, hogy "keresd meg!" "hívd fel!" "érd el a célod!". Milyen cél? Hogy boldogan éljenek míg meg nem halnak ? Ez nem egy kibaszott Disney mese, hanem a kibaszott valóság. És kibaszottul elege van ebből a valóságból.

Hátán fekve figyeli a szépen megformált motívumokat a plafonon, miközben tekintete egyre jobban elhomályosodik. Remegve fújja ki a levegőt, majd fel kel az ágyból. Hajnali négy van, de most pont nem érdekli . Ahogy az sem, hogy kedvese ébren van e vagy sem.

Felkapja nadrágját és zokniját, majd kiszaladva az előszobába magára kapja a kabátot és a sálat. Kulcsát kezébe fogva rohan vissza a konyhába, hogy a vázából elvegye a nagy virágcsokrot.
Kocsiját helyén hagyva indul neki a nem rövid útnak. Hamar kiér az utcából, ahonnan már futva teszi meg a hátramaradt kilométereket.

Kifulladva ér oda a panelházhoz, majd előbányássza a pótkulcsot zsebéből. Egy újabb levegő adagot fúj ki száján keresztül, majd hagyja hogy egy kicsit lenyugodjanak tomboló hormonjai. Fejét a hideg üvegnek döntve nézi meg az időt karóráján.

4:23

Ahhoz képest, hogy busszal egy fél óra ide érni, jó vagyok.

Kettesével szedi a lépcsőfokokat, hogy minél hamarabb az ajtaja előtt legyen. Az sem érdekli már, hogyha pofon vágja vagy elhordja egy mocskos buzinak, csak meg tudja magyarázni az érzéseit.
Lihegve támaszkodik meg a barna falapon, majd dörömbölni kezd. Jelen pillanatban az sem érdekli, ha felkelti a a szomszédokat, csak engedje be és beszéljék meg a dolgokat felnőttek módjára.

Halk csoszogás szűrődik ki a zárt ajtó mögül, mire fejét elveszi, hogy szemtől szembe állhasson Jiminnel. A kulcs hamar elmozdul a zárban és kinyitja számára a lehetőség ajtaját.
Csakhogy nem azt a személyt pillantja meg a nyílászáró mögött, akire várt.
- Jeongguk?

~dark0997💜