porszemek a galaxisban | minsung

13

Valamelyik nap elmentem a kisboltba, hisz tervbe volt véve, hogy megint találkozunk Chanékkal; újra inni és szívni mentünk volna.

Reménykedtem benne, hogy ma is összefutunk, mint azon a híres-neves estén, ahol minden elkezdődött.

De ha tudtam volna, hogy ilyen formában látlak viszont, sosem kívántam volna ezt, Jisung.

Az Istenkomplexussal rendelkező fiúk álltak körbe a sarkon, ahogy éppen hangosan ócsároltak, miközben egyre jobban közeledtek feléd, ökölbe szorított kezekkel figyelték reszkető valódat.

„Nem csoda, hogy ilyen az apád! Ki ne utálna ennyire egy mocskos köcsögöt?!"

„Miért nem maradtál abban a tetves porfészekben, Han?"

„Kár, hogy nem haltál meg alkohol mérgezésben, te retek!"

Ehhez hasonló mondatokat üvöltöttek neked - csak úgy szórták a szitokszavakat.

Azonnal felforrt az agyvizem, el sem hittem, hogy ilyen hangnemben, ilyen stílusban beszélnek veled; rólad - te nem ezt érdemelted.

Éppen ezért bedühödve rontottam nekik, majd amint megérkeztek barátaim, ők is beleszálltak a verekedésbe.

Meggyűlt velük a bajunk - nem tagadom -, de amint a kasszás csaj kijött és rendőrökkel fenyegetőzött, rögtön eliszkoltak, így a helyzethez képest sértetlenül kerültem ki a bunyóból.

A nyakamba kapaszkodtál, ahogy zokogva, összeszedetlenül próbáltál magyarázkodni, de én csak leintettelek.

Úgy voltam vele, majd akkor hallgatom meg az igazságot, amikor te, saját akaratodnál fogva fogod elmesélni.

Rögtön hazavittelek - otthagytam Hyunjinékat -, és anyáéknak azt hazudtam, hogy valamilyen útszéli jött-ment vert meg téged.

Ők rögtön felhívták apádat, aki hamisan aggódva kezdett érdeklődni, majd amikor meghallotta, hogy nálam alszol, mindkettőnknek jó éjszakát kívánt, ingerülten bontotta a vonalat.

Tudtam, nem fogsz semmit mondani, túl lefárasztott lelkileg minden, ami veled történt.

De én nem siettettem semmit - vártam, hogy megnyílj nekem.

Vártam rád, Jisung.

Hello, guys
A kövi részben jön a nagy leleplezés, szóval remélem mindenki várni fogja lol
Remélem tetszik, véleményeket szívesen fogadok, mint mindig! (;