A bázishoz érve egy gyors terv készítést végeztek el a Quinjetben, amire őszintén bevallom, hogy nem nagyon figyeltem. Teljesen lefoglalt az, hogy a ereimben égető érzés keletkezett. Magamban imádkoztam, hogy ne most szabaduljon el a képességem. Hüvelyk ujjammal végig simítottam a bal csuklómon, hogy enyhüljön az érzés. Néha megesik, hogy nem tudom kontrollálni az erőm és akkor általában szúró, égető vagy esetleg kellemetlen érzés keletkezik az ereimben.
Valaki megérintette a vállam, amire egy kicsit megugrottam. Megfordultam és a Kapitánnyal szemben álltam. Kék szemeibe néztem és egy pillanatra elmúlt az ereimet kínzó érzés és egy másik keletkezett. Egy kellemesebb.-Mehetünk? - kérdezte, mire bólintottam. Felcsatoltam az övem és elindultunk be. Lassan mentünk az épület felé, mikor a Kapitány jelezte, hogy álljak meg. Szemeimmel körülnéztem, még Steve felém fordult és eldobta a pajzsát. Leblokkolva álltam, a vesztemet éreztem a vibrániumból készült tárgy felém suhanásakor. De nem engem talált el hanem az egyik katonát, aki a hátunk mögött lopózott. A Kapitány újra magához vette a pajzsát még én próbáltam magam megnyugtatni. Steve mellém ért és kezével nyugtatóan végig simított a hátamon. Ha már eddig nem kaptam levegőt, most még jobban nem kapok.
-Minden rendben? - kérdezte és elindult előttem. Utána siettem légszomjban szenvedve és csak pislogtam, hogy felfogjam az eseményeket. Felnéztem a Kapitányra, aki csak is előre koncentrálva sietett be az épületbe. Bent a folyosók félhomályban tündökölnek, ahogy végig haladunk rajta. Az egyik pillanatban hangok csendültek. Katonák hangjai nem messze tőlünk. A Kapitány maga elé tartotta a pajzsát és előrébb mentünk majd lefordultunk egy nagyobb helységbe. Nem voltak többen, mint tíznél, tizenötnél. Kapi rám nézett, én pedig bólintottam jelezve, hogy mehet. Eldobta a pajzsát ezzel kiütve három katonát. Én is elindultam, kirúgtam az egyik alól a lábát majd fejbe rúgtam, így álomba kényszerítve. Az egyik rám emelte fegyverét én viszont megfogta a csuklóját kicsavartam a pisztolyt a kezéből és gyomorszájon ütöttem. Közben jött még egy a hátam mögött, akinek behúztam a könyökömmel majd az előttem lévőnek behúztam és belerúgtam a hasába. Hátra esett, szétterülve a földön. A másik az orrát fogta melyből kis patakban folyt a vörös vére. Elindult felém, én pedig újra behúztam neki, bele rúgtam a térdébe ezzel a földre kényszerítve, majd tarkójánál összefontam a kezem és nagy erővel a térdemhez húztam, amivel fejbe rúgtam. Úgy, mint a többi, ő is kifeküdt a földön. Hirtelen az egyik vállamnál fogva fordított maga felé és elkapta a torkom. Bele ütöttem a mellkasába, sőt még meg is rúgtam, de semmi. A lámpa halvány fényében megcsillogott valami a kezében, ami nem más, mint egy kés. Bepánikoltam és próbáltam szabadulni, mikor a mellkasára tettem a kezem. Elkezdtem magamtól eltolni, nem sikerült és ő már szúrt volna mikor az ereimben jelentkezett az a fájdalmas érzés. A katona tágra nyílt szemekkel nyöszörgött fel, bőre elkezdett fehéredni és a fehér csík egyre jobban kúszott felfele rajta. A kést kiejtette és a nyakamat is elengedte majd összeesett. Kapkodni kezdtem a levegőt, ahogy néztem a megfagyasztott férfit. Megrémültem. Még soha nem csináltam ilyet. Még soha nem fagyasztottam meg senki. Hevesen dobogó szívem és légzésem csillapítását próbáltam megakadályozni, lenyugtatni, de semmi. Bepánikoltam.
-Gemma! - szólt a Kapitány, akire nem tudtam rá nézni. Féltem, túlságosan megrémültem, ez az érzés feszíteni kezdte a mellkasom és elnyomta a zajokat körülöttem. - Hé! - fordított magával szemben és megakart ölelni, de azonnal hátrébb löktem. Nem akartam bántani, nem akartam, hogy őt is megfagyasszam. A könnyeimmel küszködtem, mikor lassan elkezdett felém lépni, én pedig hátráltam. - Semmi baj. - tette fel kezeit óvatosan. Mintha egy pillanatra ő is megrémült volna. Óvatosan oda jött hozzám és lassan megölelt. Nagyon féltem, próbáltam továbbra is nyugtatni magam nehogy őt is bántsam. Karjaiban a szívem normális ritmust vett fel, ahogy légzésem is. Nyeltem egy nagyot és elhúzódtam Steve-től.
YOU ARE READING
Fire and Ice •2018/19• || 𝚂𝚝𝚎𝚟𝚎 𝚁𝚘𝚐𝚎𝚛𝚜 || (Befejezett)
FanfictionGemma Stark, 17 éves lány, Tony Stark örökbe fogadott lánya. Gemma a Bosszúállók mellett harcol ha szükséges. Az egyik bevetésen egy lányt kell meg mentenie a csapatnak egy H.Y.D.R.A.-bázisról. Ez a lány teljesen fel kavarja a Bosszúállók életét kül...