Veszélyes szerelem ××Martinus G. ff.××(HUN)[16/18+]

[3]

Kylie

Anya: Kylie, Marcus gyertek- kiabált fel anyu

Én: Megyünk- majd lementünk, egyenesen a nappaliba.

Épp a híradó ment.

"Trofors utcáit egy gyilkos járja, 3 áldozatot találtunk eddig, mind a hármon egy lövés a szívbe, egy a fejbe. Kérjük önöket, hogy este ne mászkáljanak az utcán, veszélyes."

Én: Úristen- kaptam a számhoz

Anya: Marcus, jobb ha ma itt alszol- nézett a mellettem álló fiúra

M: Rendben, Rebeka?

Apa: Hazament

Én: Remélem nem lesz semmi baja, azért nem lakik hozzánk olyan közel, mikor indult el?- kezdtem el aggódni

Apa: Úgy háromnegyed órája, de ne aggódj, nem lesz semmi baja- mosolygott rám bíztatóan

Én: Oké, felmegyünk?- néztem Mac-ra

M: Aha

Anya: Akkor felhívom Anne-t, hogy ma itt alszol- mosolygott rá

M: Rendben- majd felmentünk

Én: Marcus- néztem rá, mikor felértünk

M: Igen?- nézett le rám egy kicsit, ugyanis az orráig érek

Én: Alszol velem?- hajtottam le a fejem, de nem tudom miért

M: Persze- emelte fel azt, majd megpuszilta a homlokom, ezzel mindig megnyugtat, Tinus is mindig ezt csinálta, hogy lenyugodjak.

M: Nem kell félned, itt vagyok- ölelt meg

Én: Köszönöm- bújtam hozzá még jobban

M: Nem kell megköszönni

Anya: Kértek vacsorát?- jött oda hozzánk anyu

Én: Én most nem

M: Én se

Anya: Rendben- majd lement

Én: Ki menjen először fürödni?- léptem be a szobámba

M: Te

Én: Oké- majd a szekrényemhez sétáltam.

Épp vettem ki az ananászos pizsim, mikor megpillantottam egy piros hosszujjút, ami bizony Martinus-é volt. Az eltűnése előtti nap itt aludt, nagy nehezen rávettem aput, hogy hadd aludhasson itt, és itt hagyta.

M: Jól vagy?- lépett mellém

Én: Igen- ráztam meg a fejem elhessegetve a gondolataimat

M: Biztos?- kérdezte aggódva

Én: Biztos- néztem tovább a pulcsit

M: Ó- vette észre a pulcsit

Én: Akkor hagyta itt, mikor itt aludt, az eltűnése előtti nap itt aludt

M: Oh, de most ezt inkább hagyjuk, menj fürödni- csukta be a szekrényem

Én: Oké- majd elmentem fürödni.

Felvettem a pizsim, majd kimentem.

Én: Mehetsz- szóltam az ágy szélén telefonozó fiúnak

M: Oké- majd ő is elment fürödni.

Pár perc múlva egy szál alsógatyába jött ki.

M: Ha zavar felveszem a pólóm- utalt arra, hogy igencsak nézem őt

Én: Nem kell

M: Biztos?- nézett rám

Én: Biztos- majd elfeküdtem az ágyon, mivel eddig ültem

M: Akkor aludjunk- feküdt be mellém

Anya: Kincsem, Marcus melyik szobába....Oh, együtt alszotok?- nyitott be anyu

Én: Igen, mert egy kicsit félek

Anya: Jaa, oké, jó éjszakát- majd kiment

Én: Marcus- fordultam vele szembe

M: Igen?- tette ugyanazt, mint én

Én: Imádlak-bújtam hozzá

Én: Persze barátilag, nem kellesz megijedni

M: Gondoltam- nevetett fel

M: Én is imádlak te dili- ölelt át, így aludtunk el.

Halii, szerintetek mi lesz Rebekával? Hazajut, vagy ő is egy áldozat lesz a sok közül?