Sziasztok!
A telóm tele van mindenféle hülyeségekkel, és, hogy ne csak én legyek agykárosodott, gondoltam megosztom veletek ebben a könyvben.
Lesznek fandomos részek is. Meg sorozat/film ajánlások. Sok.
Jó szórakozást!
-ha szereted a Supernatural...
Ups! Gambar ini tidak mengikuti Pedoman Konten kami. Untuk melanjutkan publikasi, hapuslah gambar ini atau unggah gambar lain.
Ups! Gambar ini tidak mengikuti Pedoman Konten kami. Untuk melanjutkan publikasi, hapuslah gambar ini atau unggah gambar lain.
Ups! Gambar ini tidak mengikuti Pedoman Konten kami. Untuk melanjutkan publikasi, hapuslah gambar ini atau unggah gambar lain.
Nálunk apa örülni szokott, ha vele megyünk amikor horgászik... Ő szokott kérni, hogy menjünk vele, mi persze megyünk is.
Egyszer, nem olyan rég voltunk őzetanyán (horgásztó) vele, és egy barátjával, akit Szabinak hívnak, mint őt, és a lányával Jázminnal. Épphogy odaértünk, apáék már horgásztak is, és otthagytak minket, három értetlen gyereket, hogy állítsák fel a sátrat. Leírás nélkül, természetesen. Na nem volt mit tenni elkezdtünk sátrat állítani. Szerencsére 20 perccel később apáék is besegítettek. Hát a végeredmény nem épp úgy nézett ki mint ahogy kéne, de egy éjszakára tökéletesen megfelelt. Később nekünk kellett felvágni a húst és a zöldségeket. Hááát...megpróbáltuk, bár nem volt egy normális kés se. Még volt nálunk egy bicska is....azzal se mentünk semmire. Végül nagy nehezen szétvágtunk mindent. Nos, a tábla amin vàgtunk eléggé zsíros lett, így elhatároztuk, hogy lemossuk. Első gondolatunk egy, a földön talált, szivacs volt. Nos megpróbàltuk lemosni a szivacsot, kevés sikerrel. Kértünk egy normális szivacsot a recepción. (Oda elég gyakran mentünk, ugyanis hordtuk apáéknak a kávét.) Sosem hittem, hogy fogok annyira örülni egy szivacsnak. Mikor visszamentünk apáékhoz, jöttünk rá, hogy végig volt szivacsunk. A fát, amin vágtunk nem tudtuk elmosni, mert addigra már valószínűleg rászáradt minden. Ezzel még nincs vége a napnak......... Amikor már sötét volt, elindultunk a tó másik oldalára, ahol a távolból láttunk, egy bizonyos "titokzatos nagy falat", amit (akkor még úgy gondoktuk) a hét csodája kőzé kéne sorolni, meg efféle hülyeségeket. Odaértünk, és egy istenverte, romos istáló volt. Azt a napot csalódások napjának neveztük. Ennyi fért bele a napba, egyébként jól mulattunk. Másnap 10-ig el kellett menni, így reggel csak pakoltunk. Nem tudom, minek, de felkeltünk 5-kor.
Na mindegy, eléggé belemerültem a gondolataimba, bocs.
Én Heni voltam, remélem feldobtam a napotokat. Sziasztok! Cá! 🤗
