[10]

85 13 0
                                    

MARIO

Nem voltam benne biztos, hogy boldoggá tett a tény, hogy Marco beszélni akar velem. Tegnap megpróbálta felvenni velem a szemkontaktust, de én rá sem tudtam nézni. Megbénított az egész helyzet. Az első pillanattól kezdve szerelmes voltam abba a szempárba. Üresnek éreztem magam. Magamat kínoztam a gondolatával, de ő még rosszabbá tette az egészet. Már nagyon régóta fáj a szívem, és egy pillanattal ezelőtt azt gondoltam, hogy éppen megszakadt. Valahogy összeszedtem magam. Nem fog meggyógyulni, ha Marco továbbra is össze fog zavarni. Gondolataim ezen dolgok körül forogtak, miközben arra a címre vezettem, amit Marco adott nekem. Valahol Münchenben volt. Gondolom meg akarta nekem könnyíteni az egészet. Egy kis étterem előtt parkoltam le. Nagyon szép volt. A pincér egy velem egykorú srác volt. Fekete farmert, fehér pólót és piros converset viselt. Fekete haja tökéletesen volt levágva.

- Egyedül vagy itt? - kérdezte amikor az italomat hozta.

- Egy barátra várok. - válaszoltam.

- Barát, mi? - nézett ki az ablakon, mintha valami érdekeset látott volna. - Hogy hívnak? Azt hiszem ismerlek valahonnan.

- Mario. - mondtam. - Mario Götze.

- Ó, értem. A Bayernben játszol. Most már emlékszem. - nevetett. - Nem jó az arcmemóriám, bocsi.

- Semmi baj. - mondtam, majd kortyoltam egyet a kólámból és hátradőltem.

- Zavarlak? - kérdezte aggódva.

- Nem, egyáltalán nem.

- Ó, istenem. Amúgy Aaronnak hívnak.

- Örülök, hogy találkoztunk Aaron. - mosolyogtam rá, mire visszamosolygott. Elég sokat beszélgettünk, majd végül telefonszámot is cseréltünk.

- Nem azt mondtad, hogy egy barátodra vársz? - kérdezte egy idő után.

- Ó, de. - megnéztem az időt, és akkor tudatosult bennem, hogy már több mint egy órája várok. - Azt hiszem valami fontos dolog jött közbe.

Black and Yellow Together with Red - GÖTZEUS [hu] ✔️Donde viven las historias. Descúbrelo ahora