Black and Yellow Together with Red - GÖTZEUS [hu] ✔️

[34]

MARIO

Kora reggel ébredtem meg, kint még sötét volt. Marco keze a hasamon pihent miközben öklével szorította a pólómat. Megkerestem a telefonomat, hogy megnézzem mennyi az idő. Még mindig nagyon korán volt.

- Milyen késő van? - suttogta fáradtan miközben megmozdult mellettem.

- Fél 5.

- Induljunk. - ült fel.

- Várj, mi van? - kérdeztem összezavarodottan.

- Csak gyere velem, kérlek. - mondta, majd áthúzta a fején a pólóját és gyorsan felöltözött melegítőbe.

Ugyanazt tettem, amit ő, majd megszólaltam. - Folyamatosan meglepsz Marcinho.

- Tudom Sunny. - kacsintott.

Halkan elnevettem magam, mert imádtam, amikor így hívott.

- De csendben kell maradnunk.

Kiléptünk a folyosóra és halkan becsuktuk magunk mögött az ajtót.

Amint kiértünk, a hideg levegő azonnal megcsapta az arcomat. Marco megragadta a kezemet és a testemet elöntötte a melegség. Kirázott a hideg.

- Fázol?

- Nem, minden oké.

Keresztül húzott az utcán, egyenesen egy fahídhoz. Nagy volt a csend és rendkívül sötét volt. A távolban egy kocsi ment, de már az is lassan kiment a látókörünkből.

- Mit szeretnél csinálni? - kérdeztem.

- Hamarosan felkel a nap. - magyarázta. - Gyönyörű a víz felett.

- Ó. - a híd közepéig sétáltunk, majd a fakorlátnak dőltem. - Biztos vagyok benne.

- Csak mint te. - mosolygott rám.

Játékosan meglöktem, majd válaszoltam. - Fejezd be Marco!

- Vicces a reakciód. - kuncogott.

- Köszönöm a bókot. - vicceltem.

- Nagyon szívesen kicsi Mario. - borzolta össze a hajamat.

- Eressz el! - nevettem miközben megpróbáltam kiszabadulni a szorításából.

Egy puszit adott a fejem tetejére, majd elengedett, hogy egy kis teret adjon.

- Gondolkodtam. - kezdte. - Tudom, hogy most minden nagyon gyors, de azon gondolkodtam, hogy nem szeretnéd hivatalossá tenni a kapcsolatunkat?

- Micsoda? - mondtam szinte ordítva, mert nem hittem a füleimnek. - Ezt most komolyan megkérdezted?!

Válaszul csak rám vigyorgott.

Minden olyan hihetetlennek tűnt, hogy ha bármikor felébrednék minden eltűnne. Folyamatosan csipkedtem magam, de még mindig ott álltam, a víz felett Marcoval miközben vállaimnál fogva átölelt, együtt várva a napfelkeltét.

VÉGE