Black and Yellow Together with Red - GÖTZEUS [hu] ✔️

[16]

MARIO

Miután Aaronnal elköszöntünk egymástól, hazamentem. Kinyitottam az ajtót és besétáltam. Valamibe belerúgtam, és észrevettem, hogy egy kis papír hever a földön. Letérdeltem, hogy jobban megnézzem. Egy blokk volt egy kávézóból. Megfordítottam, tele volt írva a hátulja. Mi ez? Elkezdtem hát olvasni.

Kedves Mario,

Tudom, hogy nem akarsz egy ideig velem beszélni. Csak remélem, hogy nem fog olyan sokáig tartani.

Tudnod kell, hogy sajnálom.

Nem gondoltam komolyan azt, amit mondtam. Nem úgy gondolok rád.

Bárcsak máshogy történt volna. De nem történt.

Talán majd hamarosan beszélünk vagy majd találkozunk. Nem kell kapkodnod.

Hiányzol drága barátom.

Marco

Háromszor elolvastam, mielőtt a zsebembe raktam volna. Nekem is hiányzott, de ez nem így ment. Egyszerűen nem tudom elfelejteni az undorodott arcát, amikor megtudta. Több akartam lenni, mint a barátja, de az lehetetlen volt. Azt írta, hogy hiányzik neki a barátja. Azt nem tudtam neki megadni. Sosem lesz már minden a régi. Miért nem érti meg? Sosem leszek már a barátja. Elővettem a telefonomat és tárcsáztam a számát. Nem futhattam már többet előle.

- Te vagy az Mario? - kérdezte.

Vártam egy pillanatot mielőtt válaszoltam. - Marco, figyelj.

- Figyelek Mario.

- Elolvastam az üzeneted.

- Oké, jól van. - mondta. - Csak szerettem volna, hogy tudd.

- Igen, tudom. De képtelen vagyok rá.

- Mi? - kérdezte. - Mire vagy képtelen?

- Nem tudom megadni azt, amit szeretnél.

Egy ideig csend volt a vonalban. - Mario, nem értelek.

- Nem lehetünk barátok, hát nem érted?

- Hogy őszinte legyek, nem.

- Szerelmes vagyok beléd Marco, ezért nem lehetünk barátok!

Nem válaszolt semmit, így folytattam. - Talán jobb lenne, ha hátrahagynánk a dolgokat.

- Mi van? El akarsz köszönni?

- Figyelj, nem adhatjuk meg a másiknak azt, amire vágyunk.

- De...

- Szerintem így lesz a legjobb.

- Fejezd be Mario. El akarod dobni a barátságunkat? Ez egyszerűen kegyetlen.

- Szóval most már kegyetlen is vagyok? Nem tudom, miért mondod ezt.. - kezdtem el mondani, de közbe vágott.

- Felejtsd el. Nem akarom. - Marco nem akarta, hogy elvesszen a barátságunk. Olyan nehézzé tette a dolgokat.

- Nos én igen.

- Nem, nem akarod. Mondd, hogy nem akarod.

- Akarom. - ragaszkodtam állításomhoz továbbra is.

- Próbáld meg. - csapta rám a telefont. Dühös voltam, de nagyon.