Itt a vége, fuss el véle?

16 3 2
                                    

--Nóri szemszöge--

Miután megláttam Kata jelét, a lehető leggyorsabban közelítettem felé. Sajnos sokan elém álltak, vagy le akartak lőni, így a végén már alig látszódott a jelzés. Mindenesetre elértem oda némi horzsolással, de semmi komoly. Felkaptattam a dombra, és a cseresznye liget elött megláttam a fekete trónt. A szőke ott trónólt beképzelt mosollyal. Tőle két méterre álltam meg.

-Üdv..?-köszöntöttem.

-Szia.

-Tudod, látom rajtad, hogy nem sokban különbözünk. Próbálsz mindenkit meggyőzni az igazadról, és arról, hogy minden rendben van veled.

-Azt hiszed ilyen könnyű átlátni rajtam?

-Ha, nem én lennék akkor nem, de elöttem nincsenek titkaid. A világunkban, a te világodban. Biztos akadnak személyek, akik szekálnak, vagy kibeszélnek a hátad mögött. Esetleg nincsenek barátaid, mert nem mersz beszélgetésbe elegyedni idegenekkel. Na, talált?

-Fogjuk rá-lágyult el az arckifejezése.

-Ilyenkor találni kell egy foglalkozást, amit szeretsz csinálni, és bele kell élni magadat. Én a folyosókat egyedül ropom általában, és, ha, nem tudok bekapcsolódni egy beszélgetésben mindig olvasok. De neked lehet ez más is, természetesen.

-Nem vagy túlságosan egyedül így?

-De, de ez van. Nem mindenkinek lehet az élete egy tündérmese, vagy valóság show. A fandomok, zenék , filmek, játékok és mindent , amit el akarsz venni akár erre a célra is használhatók.

A fiú nagyon meggondolta a hallottakat.

-Menj, és térj vissza a világodba! Ha, itt maradsz megszűnsz létezni, amint visszatérnek a dolgok a helyes karikacsapásba. Kapsz negyed órát.

A zsebembe nyúltam, de nem találtam meg a cetlimet. Az ébredésünk helyére siettem, szerencsémre a papír darab ott volt. Ez állt rajta:

Ha, vissza akarsz jutni oda, ahová tartozól...
...csettínts egyet!

Ennyi lenne? Itt a vége? Remélem azért megmaradnak az emlékek...

Mégegyszer végigtekintettem a tájon, ami kissé zord, de varázslatosan hangulatos volt a rengeteg színnel. Felemeltem a jobb kezem. Összeillesztettem a közép, és a hüvelyk ujjam. Mély lélegzetet vettem, majd csettintettem.

--A mesélő szemszöge--

A három lány visszatérve saját világukba örömmel tapasztalták, hogy minden a helyén. Nóri jobban viselte a rohamait. Lilla, és Kata meg továbbra is a legjobb barátnői maradtak. Ez a kaland örökre  megmaradt emlékezetükben. Élvezettel emlegették fel még évek múltán is a kalandot.

A szőke fiú Nóri gimijében járt, és egész jó barátok lettek. Igazi haverok. A fiú igazi neve Vízmosásos Tepertő Töpörtyű Galagonya Bigyó volt. De, Nóri csak csuklyásnak nevezte a kaland után. Néha heccből pedig szőke kölyöknek.

Itt a vége,
de csak ennek a kalandnak

Fandomok közöttWhere stories live. Discover now