A valóság színei

Ki Vagyok?

Belédhalni, belédszúrni,
Veled élni, veled halni.
Könyv lapjain elrejtőzni,
A sarokba jól bebújni.

Fa levelével zuhanni,
Pontatlanul megérkezni,
Rád nevetni, de zokogni,
Jó messze eltaszítani.

Sírni, sírni, verset írni
Versbe lelked beleírni,
A lapot meg elégetni,
Hagyni füstjét messze szálni

Nem szeretni, nem utálni,
Megégetni, összetörni,
Aztán összeragasztani,
Próbálni összetartani.

Hívni téged segíteni,
Érkezésedkor hallgatni,
Távozásodkor felnézni,
Ki-be-ki-be, lélegezni.

Nem kérni, de nem is várni,
Nen keresni, nem találni,
Az életbe belefájni,
A haláltól jaj de félni.

A holnapot nem ismerni,
A tegnapot nem síratni,
A moston nem gondolkozni,
Csak könnyen belesüllyedni.

Könnyes szemmel csak állni,
Nem megbánni. Nem sajnálni.
Összeesni, nem megbízni,
Kettéválni, jobban fázni.

Napba nézni, felhőt látni,
Szabadságról nem álmodni,
A fájdalmat tűrni, tűrni,
Megpróbálni megérteni

Hogy ki vagyok, és ki lettem?
Ki vagy te? Mit miért tettem?
Miért élek miért halok,
Még nem tudom hogy ki vagyok.