Lehetetlen még is...( Iwaizumi x reader BEFEJEZETT)

1. Rész: Shittykawa

Idegesen rohantam előre. Sikeresen elaludtam és most sietve rohanok át az iskolán. Milyen órám is lesz?... Azt hiszem tesi. Avval a hévvel, amivel rohantam előre hírtelen nyomtam egy hátra arcot és rohantam a szekrényem felé, loholtam eszeveszetten. A tesi tanár kegyetlen volt, így egy percet sem akartam késni, mert a lelkemet is kitapossa egy tized másodperc késésért. Nem is figyeltem előre, így valakinek telibe rohantam. A nagy hévtől mind a ketten elestünk, az áldozatom kiejtett minden létező holmit kezéből, majd felettem egy irritáló hangot hallottam.
~ Hoppá Iwa~chann~~ valakit nagyon csúnyán fellöktek~~ vihorászott a srác. Nem nézek fel! Tudom kié ez a hang! És már azt is tudom, akit fellöktem felfog nyársalni! Gratulálok (Név), sikeresen elbasztad az első éved, felső közép iskolában ennél rosszabb már nem lehetne, jah nem, nem gyorsan lekopogom mielőtt még rosszabb lesz ez az egész! Remegve kezdtem el össze szedni a cuccokat, amiket kivertem a kezéből, mikor össze ért pakolás közben a kezünk. És igen. Ilyenkor jönne a nagy romantikus pillanat, hogy egymásra nézünk és elveszünk a másik tekintetében, és szerelem első látásra! Ha! Ez itt nem egészen így történt, sajnos ez a valóság volt. Iwaizumi megszorította a kezem, majd felemelte és elkezdte kitekerni. Mí kedves cselekedet egy férfitól mondhatom.

- Remélem nyomós okod van amiért fellöktél!- mondta mély hangján.
- Bocs!- pöszmögtem orrom alatt.
- Azért csitri!- felelte flegmán.
-  Segged a csitri ficsúr!- ajaj szerintem ezt nem kellett volna. Sötét tekintetével a szemembe nézett, majd egy nagy lendülettel oda csapódtam a szekrény sorhoz a vad bika meg előttem tombolt. Óvatosan fülemhez hajolt, majd suttogni kezdett.
- Vigyázz cica mit mondasz! Engem nem nagyon érdekel, hogy lány vagy! Egy taslit simán adok neked ha még egyszer pofátlan leszel!- megpuszilta fülem tövét, majd össze kapkodta cuccait és elsétált Oikawa-val. Hát hadd ne mondjam igazán szép évnek nézek elébe ezek után! Mintha, eddig annyira szép éveim lettek volna. Igazán bajom nem volt az előző sulimmal. Az egész osztállyal jóban voltam. Mindenki a barátom volt, hiszen egy nagyon pozitív és szerethető ember vagyok. Elméleti alapon a többiek szemszögéből persze, de azért egy kicsi egoizmus is szorúlt belém. Ám ez mind szép és jó, csak éppenséggel igaz barátaim nem voltak. Nem is, javítok egy kicsit hiszen a barátaim nagy része igaz barát volt, de csak barát barát. Nem olyan akivel minden létező összes dolgodat megosztod, és szinte már testvérként viselkedtek annyira össze nőttetek. Nah, nekem ilyenem nincs. Ami, egy ideig nem nagyon érdekelt sőt magasról szartam erre, de mikor már mindenkinek megvolt a saját kis köre egyedül maradtam. Hát igen, én vagyok csak ilyen szerencsétlen balfasz én ( Teljes Név) vagyok aki egy megtestesült idétlen ember, akinek kb. a fél barátsági köre érdek emberekből áll. Hát ez, de szuper, mondhatom.

A kis folyosói incidens  után, már nem igazán érdekelt mit fog szólni a tesi tanárunk. Iwaizum 6000-szer ijesztőbb, mint a zsémbes tesi tanárunk. Szépen komótosan bebattyogtam az öltözőbe, majd lassan átöltöztem. Eddig csak 3 perc késésem van, ami még nem olyan nagy cucc. Lassan a tesi terem felé sétáltam és beléptem. Minden tekintet rám szegeződött. Ám a megszokott tesi tanár helyett, a férfi röplabda csapat edzője fogadott. Csodálkozva figyeltem majd megpillantottam Oikawa mosolygós pofáját és mellette Iwaizumi szikrákat szóró szemeit. Görcsösen álltam be a torna sor legvégére, hiszen nem égi meszelőnek terveztek az 155 cm magasságommal. Így, sikeresen az osztályban, és még az iskolában is én voltam a legalacsonyabb. Kínosan mosolyogtam ám az edző észre se vette, hogy bejöttem, így kicsit higgadtan kezdtem levegőt venni ám a mosolyom nem csüggedt lejjebb. Az edző megnézett minket, majd így szólt.

- Ugye mivel a drága tesi tanárotok nincs itt, ezért én jöttem be hozzátok, ám a végzősöknek is én tartok órát, így úgy gondoltam, hogy, akik szeretnének azok jönnek röpizni és azoknak rendes edzést is tartok, mind fiúknak mind lányoknak, hátha kedvet kaptok első évesek ehhez a klubhoz. Természetesen a röpiseknek kötelező. A többieknek adok egy kevés erősítő gyakorlatot és aki végez, annak szabad foglalkozás. Rendben?- fejezte be. Mindenki egyetértően kiáltott avagy csak bólintott, ahogy én tettem. Körbenéztem, hogy mennyien mennek röpizni és az összes létező lány ott kötött ki. Persze, nem azért mert röplabdázni szerettek, hát persze, hogy Oikawa Tooru vonzotta őket a röpladához.

- Na jó, lányok!- kiáltott a tesi tanár.
- Megnézünk mindenkit, ha vissza tudod ütni a labdát, akkor röplabdázni jöttök. Ha nem akkor mentek erősíteni!- felelte az edző. Vajon nagyon megharagudna ha én egyből erősíteni mennék? Remélem azért nem, így inkább fogtam magam és beálltam a sor végére, várva, mikor kerülök majd sorra, és akkor vissza ütöm a labdát. Ha egyáltalán menni fog az. Nagyon nem hiszem, hogy sikerülni fog, hiszen nyár óta labdához se értem. Nem mintha eddig annyira nagyon röpiztem, de azt a heti 3 edzést fél évig csináltam és az alap csapat tagja voltam liberóként. Csak össze hozom ezt valahogy. Vagy direkt elcseszem, majd meglátom mire sorra kerülök.

Szép lassan haladtam előre a sorban. Hihetetlen. Eddig 1, de tényleg 1-se tudta vissza ütni az edző kezébe. Látszott is rajta, hogy kezd elmenni a türelme. Háttérben persze Oikawa jót nevetett a lányokon, Iwaizumi meg persze fapofával nézte mit bénázunk itt. Végre én jöttem. Szépen felvettem az állást, majd a tanár dobta a labdát, vissza ütöttem ívesen a kezébe. Itt megállt mindenki. Az edző nagyokat pislogva nézett, majd dobta a földre a labdát. Gondolom nekem, de ha nem akkor is automatikusan mozdultam, így a földön elvetődve azt a labdát is vissza adtam. Az edző intett a röpi csapat felé, hogy menjek szépen oda és látszott az arcán, hogy én biztos nem mehetek majd erősíteni. Oikawa meredten nézett Iwaizumi meg egy kicsit meghökkent. Na jó azért annyira nem voltam csodás, hogy ennyire lenyűgözzek mindenkit. Még is mikor oda értem hozzájuk nem várt reakciókat kaptam.
- Szép volt (név)-chan!- emelte pacsira a kezét Oikawa. Pislogva figyeltem a kezét, majd olyan 10 mp bámulás után lepacsiztam vele.
- Szép volt!- mormogta Iwaizumi. Jéé megszólalt, és még bunkó sem volt!
- Köszönöm, bár nem hiszem, hogy annyira jó voltam!- mondtam őszintén.
- Nem voltál jó– mondta Iwaizumi. Itt picit elkeseredtem, de Oikawa egyből válaszolt utána.
- Hanem egyszerűen szuper voltál (név)-chan!- mosolygott rám mire nekem is megjelent a mosoly az arcomon.
- Esetleg az ágyban is ilyen jó vagy?- kérdezte mire lefagytam. Mekkora tapló ez itt, de tényleg már! Szóra nyitottam a számat, hogy vissza szóljak ám Iwaizumi közbe vágott.
- Ha meg mered dugni el töröm a kezed Shittykawa!