Lehetetlen még is...( Iwaizumi x reader BEFEJEZETT)

8. Rész: Anyád! Kösz jól van <3

Fáradtan nyitottam ki szemeimet. Első kérdés, ami megfordul a fejemben.

MÉG IS, HOL A FRANCBAN VAGYOK!?

Aztán rá jöttem ,hogy nagy valószínűséggel egy kórházban vagyok.
Annyira émelygek és forog a világ. Basszus, én mit csináltam?

- Nocsak felébredt a hölgy?- lépett be egy orvos. Rám mosolygott ,majd folytatta.
- Hogy tetszik lenni?- kérdezte kedvesen.
- Szarul vagyok ,nagyon!- mondtam az igazat.
- Értem, milyen problémái vannak?- ült le egy székre, majd jegyzetelni kezdett.
- Szédülök, fáj a fejem, cseng a fülem és hány ingerem van..- kezdem sorolni, majd érzem ,hogy gyomrom eddig bírta. Oldalra fordultam és kiadtam magamból mindent. Szinte tényleg mindent. Az orvos kisétált, majd pár perc múlva egy nő jelent meg mellette, takarító felszereléssel. Adott nekem egy vödröt ami jól is jött. Jöhetett a kövi kör tőlem. Közben meg fel takarított.

Gyűlölök hányni.

Annyira undorító.

De tényleg az!

Miután egy jó 5 perc múlva már nem volt bennem semmi, abba hagytam. Ám, még mindig émelyegtem egy kicsit.

- Agyrázkódást diagnosztizáltunk önnél. Egyenlőre azt mondhatjuk nem súlyos, viszont bármi probléma van ,észlel rosszobbodást, azonnal jöjjön majd vissza! 1 hétig ne menjen sehová se! Fokozatosan szokjon vissza az olvasásra, zene hallgatásra, ne azonnal mindent csináljon! Pihenjen sokat, szülő legyen otthon! Ha nincs, egy jó barát legalább maradjon önnel!- mondta.
- Ameddig nem érzi jobban magát maradhat itt aztán haza engedjük, a barátját még nem igazán, súlyosak a fejsérülései nagyon, kettő bordája törött el még. Más baja nincs, de egyenlőre kómában van- hajtotta le a fejét.

Várjunk.

Ki?

Csak nem..

Ne!

Az nem lehet!

Tooru..

Kómában van!?

Nem hallok semmit. Pedig az orvos hozzám beszél.

Miért nem kapok levegőt?

Pánik rohamom van?

- Hölgyem.. hölgyem..- hallom egyre halkabban. Majd hírtelen be ront valaki. Majd valamit ő is mond. Nagyon gyorsan történik minden. Egyszer csak ki hallok egy mondtatot.
- Leállt a szíve!?- az orvos amilyen gyorsan csak tud rohanni kezd.

Mivan?

Óvatosan felállok. Majd kapom a vödröt, és újra hányok.

De ügyes vagyok komolyan.

Óvatosan lépkedni kezdek. Persze az infúziót kitéptem magamból. Lassan haladok előre, mikor meglátok egy sokkos Iwaizumit és egy zokogó Momót. Az orvos kitárta az ajtót és lehajtott fejjel kilépett, majd megrázta a fejét. Iwaizuminak megjelentek első könnycseppjei arcán. Hirtelen megfordult, rám tekintett. Lassan felém lépkedett. Könnyes tekintettel rám nézett ,majd ezt suttogta.
- Sajnálom!- patakokban hullottak könnyei. Lassan át ölelve hozzám bújt. Itt esett le mi is történt.

Meghalt.

Nem élte túl a fejsérüléseket.

Szinte zokogni kezdtem Iwaizumi vállába aki csak erősen szorított.

Ő is zokogni kezdett.

Egyszer csak csendesedni kezdett.

Mintha a vihar csillapodna.