Lehetetlen még is...( Iwaizumi x reader BEFEJEZETT)

7. Rész: Búnyó búnyó, adj neki!

- Mi történt?- pislogok párat és körbenéze. A koli szobámban fekszek az ágyon, a földön egy Iwaizumi, a szekrényben félig kilógva egy Tooru szundikál, Momo meg a fürdőben a mosógép tetején van. Én meg az ágyamon fekszek.

Hát itt meg, mi lelt mindenkit?

Az első ,ember akihez oda mentem, az Iwaizumi volt ,hiszen ő volt a legközelebb hozzám.
- Héé.. Iwaizumi kelj fel!- rázogatom egy kicsit a mellkasát. Erre csak annyit veszek észre ,hogy felemeli a karját és magához húz.

Mi a...
Nem értem.

Ez most.

Komolyan a karjaiba zárt?

- Emlékszel valamire az estéből?- Lehel csókot a fülembe. Kiráz a hideg.
Elkezdek agyalni.

Elmentünk a buliba ,a gorilla nem akart be engedni. Majd táncoltam, és elkezdtem inni. Aztán beálltam felelsz vagy merszezni. Még többet ittam. Feleltem egyet hogy szűz vagyok. És öhm öhm. Innentől semmi.

- Addig megvan, míg feleltem a felelsz vagy mersznél..- suttogtam. Ugye, semmi hülyeséget nem csináltam!?
- És utána?- néz rám kétségbe esetten.

Valami írtózatos hülyeséget csináltam.

- Semmi, istenem semmi!- kezdek el sírni.

Ez most ,komolyan én vagyok?

- Shh ,semmi baj!- ölel magához ,de látszik rajta, mennyire megbántottam.

Mi történt a bulin?

- De , van baj..- szipogom.
- Biztos, egy nagyon fontos részlet esett ki..- magyarázom.
- Nem olyan fontos..- mondja Iwaizumi.
- Mi történt?- kérdem.
- Csak jól megszivattál mindenkit a felelsz vagy merszben!- nevet.

Most ez igazi nevetés ,vagy kamuzik?

Basszad meg Iwaizumi ,hogy te is tudsz színészkedni!

- Biztos, hogy csak ennyi volt?- kérdezem ,még mindig könnyes szemekkel rá nézve.
- Igen, csak ennyi volt, ne legyél már ennyire lehangolva!- mosolyog. Megnyugszom ,és karjaiban elveszek.

Olyan ismerős érzés ez. Az emlékezetem ,mintha erre az egy dologra emlékezne.

- Azt a rohadt, de fáj a fejem!- fogom meg hírtelen a fejemet ,mire ijedten néz rám.

A fejem a leggyengébb pont a szívem után.

- Hozok fájdalom csillapítót!- áll fel és megy a fürdőbe. Momót meglátja. Kicsit megáll. Gondolom azon gondolkodik, hogy felébressze e. Ám nem teszi. Felnyúl a szekrényhez, lekap valamilyen gyógyszert ,majd megy a konyhához vizet tölteni egy pohárba.

Milyen jól néz ki póló nélkül.

Várj.

Mi?

Mire feleszméltem, Iwaizumi a szemem előtt lóbálta a vizes poharat.
- Köszönöm!- fogadtam el ,majd egybe le is ment a gyógyszer és a víz a torkomon.
- Nincs mit!- ment volna tovább ,hogy felébressze a többieket. Ám ,elkaptam apró kezemmel hatalmas mancsát.
- Maradj még, ne ébreszd még fel őket..- suttogom hallkan.

Most őrültem meg ,tuti.

- Rendben- ült le mellém. Majd hirtelen fogott meg ,és felemelve letett az ágyra és megpihent mellettem.

Nem kaptam levegőt.
Pedig nem szorított erősen.

Ismertem ezt az érzést.

Még is oly távolinak éreztem.