Nap és a Hold tánca [NaruSasu/SasuNaru]

4. fejezet

Sasuke:

Ahogy lefeküdtem az ágyamba elnyomott az álom. De egy idő után mintha fojtogatott volna valaki arra keltem fel. A szobába, de az egész házba nem volt rajtam kívül senki. És az érzés is eltűnt mintha nem is lett volna. Gondoltam biztos egy álom lehetett ezért próbáltam visszaaludni. De nem ment mert ez az érzés rettentően hasonlított arra mikor Naru először változott rókává.

Visszaemlékezés:

Egy küldetésen voltunk épp szökött ninjákat figyeltünk meg mikor az egyikük meglepett minket azzal, hogy ránk támadt és elrabolta Sakurát majd amilyen gyorsan jött el is tűnt. Kakashi nem volt velünk mert rábeszéltük, hogy ezt egyedül is meg tudjuk oldani. De nem nagyon ment Naru pánikba eset mert mi lesz, ha baja lesz Sakurának és nem segíthet neki. Ezért átváltozott azonnal kilenc farkú rókává és a nyomukba eredt. Nekem nem is volt időm reagálni már el is tűnt. Amin nem kicsit felhúztam magam mert ha neki baja esik én nem tudom mit csinálok így hát én is átváltoztam. Ami abból állt, hogy a hátamból kinő két kéz szerű szárny és a bőrőm szürke lesz a hajam meg vagy fekete, szürke, fehér a hangulatomhoz igazodva a fehér a végzetes forma. Nem lett volna szabad mert lehet nem is tudok visszaváltozni de nem érdekelt. Már a nyomukba is voltam úttól is értem Narut és megfogtam a vállát, hogy álljon meg. Meg is állt és rám vigyorgott majd menni akart tovább csak megint meg állítottam.

- Mi a baj Sasu?

- Semmi csak kéne egy terv nem gondolod?

- Ó, dehogyis nem. Már meg is van.

- Mi az?

- Mivel te is át vagy változva meg én is így gondoltam simán rájuk támadunk és kinyírjuk őket majd elhozzuk Sakurát és a küldetés is el lesz végezve.

- Rendben de ha hazaérünk te beszélsz a hokagéval Naru.

- Oké akkor induljunk.

És ezzel le is ugrott a faágról megtámadva az alattunk lévőket. Követtem én is a példáját és támadtam. Egy túlélő sem maradt. Sakurát megtaláltuk leütve egy fa mellett. Felkeltettük majd indultunk vissza a faluba. Az úton Sakura nagyon hallgatag volt, ami nem csak nekem tűnt fel hanem Narunak is.

- Sakura mi a baj?

- Nincs semmi.

- De van látom rajtad.

- Oké az van, hogy nem nagyon emlékszem semmire, hogy mi történt azután, hogy reggel felkeltünk.

- Rendben akkor elmondom.

- Az van, hogy akikre figyeltünk ninják megtámadtak minket és elraboltak téged. Mi meg utánad mentünk. Aztán meg kinyírtunk mindenkit és megmentettünk téged és most megyünk haza. Nagyvonalakban kb. ennyi.

- Rendben de miért vagytok átváltozva még mindig?

- Mert nem tudunk visszaváltozni. Vagyis én nem, de hogy Sasu vissza-e tud nem tudom.

- Én se tudok, úgyhogy be kell érned így velünk Sakura ha nem baj.

- Persze hogy nem baj.

- Mi lenne, ha valamelyikünk felkapná Sakurát és elkezdenénk futni úgy egy óra alatt otthon is lennénk.

- Nekem jó Naru és neked Sakura?

- Nekem is.

Így végszóra Naru felkapja Sakurát és már neki is indult az útnak. Nagyon gyorsan hazaértünk csak a bejutással van a gond mert a ninják akik ott őrködnek elkezdtek ránk támadni. De, amikor meglátták Sakurát abbahagyták és csak vártak. Naru gyorsan lerakta Sakurát hogy beszéljen a többiekkel. Odament hozzájuk. A beszélgetést mi nem hallottuk mert messze voltunk csak azt láttuk, hogy int nekünk, hogy menjünk. Mi el is indultunk. Amikor odaértünk Sakura szólal meg.

- Gyertek mennünk kell beszélni a hokagéval.

Nem szóltunk semmit csak elindultunk utána. A hokage irodájában nem vár fejleménnyel kellett szembe nézznünk Kakashi is ott volt Tsunade mellett és nagyon idegesek voltak.

- Hogy képzeltétek, hogy átváltoztok majd kinyírtok egy csapat embert ezzel akár háborút is indíthatok remélem tudjátok.

- Igen Tsunade de elrabolták Sakurát és nem tudtuk mit csináljunk ezért változtunk át, hogy megmentsük.

- Rendben Naruto ezt értékelem, de akkor se kellett volna gyilkolászni.

- Bocs, hogy közbe szólok, de igen kellett volna mert megláttak minket így és nem akartuk, hogy maradjanak szemtanúk és háború meg nem lesz mert csak egy csapat szaros szökött ninja volt.

Már nagyon elegem volt ebből a hajamon is látszott mert elkezdett fehéren világítani. Meg ezt Naru is megérezhette mert neki meg az egész teste mintha élő láva lett volna úgy mozgott. A szobában lévők meg se mertek mozdulni csak álltak egy helybe. Nagy nehezen Tsunade szólal meg.

- Rendben igazatok van tényleg nem lesz ebből háború.

Ez se segített, hogy elmondta nekünk volt igazunk csak még dühösebb lettem. Majd arra leszek figyelmes, hogy valaki megölel, aki nem volt más, mint Naru. Ezért vissza ölelem és kezdek megnyugodni, ami őt is megnyugtatja így már visszaváltozva emberként öleljük a másikat. Ezt a pillanatot Kakashi szakítja meg azzal, hogy megköszörüli a torkát. Naruval elengedjük egymást és rá nézzünk. Amire megszólal.

- Mivel mindenki kellőleg lenyugodott haza is mehetek majd holnap találkozunk.

Ezzel haza is mentünk.

Visszaemlékezés vége!

Ahogy ezt végig gondoltam ugrottam is ki az ágyból megkeresni a ruhám és már mentem is arra amerre szerintem Naru bajban van. De gyorsan előtte átváltoztam, vagyis inkább engedtem, hogy átváltozzak mert úgy gyorsabb vagyok. Mert tutira át van változva és ez nagyon nem jó mert akkor csak baj lehet. Már vagy ötször körbe rohantam a falut, de semmi. Mire eszembe jut a búvóhelye ezért oda rohanok. Csak le van zárva azzal a rohadt pecséttel, amit még ki kell oldani. Nagy nehezen sikerül is, amikor megfordul a szél iránya és vérszagot kezdek érezni nagyon erősen. Ezért beszaladok a tisztásra csak a rohadt esőtől nem látok semmit tuti Naru csinálja. Na mindegy megtalálom egy fa alatt aludni így oda megyek hozzá és elkezdem simogatni az arcát, hogy keljen fel átváltozva nagyon aranyos. Elkezdi nyitogatni a szemeit majd rám néz.

- Te mit csinálsz itt hiszen lezártam a helyet.

- Megéreztem, hogy átváltoztál és a keresésedre indultam a pecsét meg még mindig ugyan az, mint pár éve.

- Akkor te voltál a lila villám amikor éppen elaludtam.

- Hát igen megijedtem, hogy valami történt veled így átalakultam csak valaki vihart csinált így azonnal fel is töltődött az erőm.

- Ja hát a vihar az az üvöltésem miatt lett.

- De mi a baj miért változtál át?

- Mert sok volt ez nekem ebben a pár napban és így vezetem le.

- Oké de akkor miért vagy véres.

- Hát az úgy volt, hogy gyilkolni akartam és kimentem Konohából és egy csapatba rohantam, akik meg akarták támadni a falut így megöltem mindenkit majd visszajöttem ide és elaludtam.

- Hát ez rohadt jó és ha bajod esett volna?!

- Nem lett semmi bajom láthatod!

- Látom de akkor is.

- Nem akarok veled veszekedni Sasu.

- Rendben akkor gyere haza megyünk.

Majd felálltunk és elindultunk kifelé a tisztásról. Megvártam még Naru lezárja a helyet majd elindultunk hozzám. Mert most tuti nem hagyom egyedül még valami hülyeséget csinál. Ahogy hozzám értünk kerestem neki valami száraz ruhát és elment fürödni meg visszaváltozni. Majd ahogy kijött én mentem be átváltozni és fürödni. Végeztem bementem a szobámba, ahol Naru már aludt befeküdtem az ágyba majd csak azt érzem, hogy hozzám bújik átöleltem és engem is elnyomott az álom.