Üzeneteken át - 𝐁𝐍𝐇𝐀

VII.

Délutáni fény tört át az ablakon és egyenesen a fiúkon landolt.
Bakugo álmosan kinyitotta a szemeit és a karjai közt találta a szorosan hozzábújó Dekut.
Vörös arccal elengedte és hátrébb húzódott, de Izuku megragadta a trikóját és belefúrta az arcát.
Ekkor azonban felébredt és ráeszmélt mit is csinált és meglepetten felnyögve elhúzódott. Kacchan elkerekedett szemekkel nézett rá ültében, Deku hasonló arckifejezéssel meredt vissza rá.
- J-jó reggelt, Kacchan -motyogta zavartan, igyekezve úgy tenni, mintha mi se történt volna. Ettől Bakugo is visszarázódott a formájába.
- Katsuki - mordult rá, aztán felkelt, hogy ruhákat vegyen magához  a reggeli zuhanyzáshoz.
Izuku összehajtotta a takaróját, majd azt és a párnáját felkapva idegesen toporogni kezdett.
- A-akkor én megyek is... Köszönöm, hogy itt alhattam! - hálálkodott hajlongva, amire Kacchan egy horkantással reagált.
- Bármikor alhatsz itt, ha a hülye négyszemű nem hagy aludni. A hétvége a pihenésé, faszomat már a koránkelésbe! - kezdett el dühöngeni. Már megint itt voltak a random dühkitörései... - Üzenem Ochának, hogy ez a meghívás rá is érvényes.
- Rendben, köszi - bólintott, majd mondandó hiányában elhagyta a szobát.
Szaladva jutott el a saját szobájáig, ahol csak ledobta a párnát és a takarót, majd elővett ruhákat és törülközőt, hogy lezuhanyozzon.
Lassú léptekkel indult visszafele, a földszinten levő közös zuhanyzóhoz. Folyton hálát adott All Mightnak és persze az igazgatónak, hogy a zuhanyfülkéket elhomályosított üveg vette körül, így nem kellett zavarban lenniük.
Kitárta az ajtót és belépett rajta, ügyelve, hogy az újonnan összegyűlt tócsákat kikerülje, különben tuti  hanyatt esett volna.
Halk vízcsobogás hangja és pára töltötte meg a nem túl nagy, de kényelmes méretű zuhanyzót. Mivel mindenki más, aki reggel használni szokta a kabinokat, nem délután kelt fel, ugyebár, ez kétségkívűl Kacchan volt. Mármint Katsuki.
A homályos üvegen keresztül is felismerte a kócos, most kissé vizes haját és erős alakját. Elpirulva kapta el a tekintetét és egy fülke távolságot hagyva a sarokban álló ajtaján lépett be.
Gyorsan levetkőzött, a ruháit a tartóra rakta, a törülközőjét az akasztóra és élvezte a forróságot.
Nem olyan ébredésre számított, mint amiben aznap része volt, de a kellemetlen búcsút és idegességet leszámítva meg tudta volna szokni a dolgot...
A szokásosnál kicsit tovább áztatta magát, hogy gondolkodni tudjon.
Hamarosan kilépett a hideg kőpadlóra, a derekára tekert törülközővel, a kezében a ruháit szorongatva. Zuhanyzás után általában felsietett a szobájába felöltözni, túl zavarbaejtő volt mindenki más előtt magára kapkodni a dolgait.
Pár másodperc múlva elállította Bakugo is a vizet és a haját törölgetve kilépett Midoriya mellé. Ő aztán nem zavartatta magát!
Deku vörös arccal elfordult és kiindult volna a helyiségből, hogy a másik ne lássa milyen arcot vág, hisz mivel a törülközőt épp másra használta, az nem takarta a derekát és az... egyéb dolgait.
- Mi bajod, Deku? - hallotta meg Kacchan gúnyos hangját. Mikor visszapillantott rá, végre megkötötte a derekán azt az istenverte, kék törülközőt. - Vörös az arcod.
- Izuku - javította ki már-már normális arcszínnel a fiú -Te pedig igazán lehetnél egy kicsit szégyenlősebb. Nem vágyom arra, hogy mindenedet lássam, Kac... Katsuki - jegyezte meg ellenségesen, jelzőlegesen az általa viselt kék anyagra pillantva, majd elviharzott. Iida utána szólt ugyan, mikor meglátta, fölháborodott, hogy olyan későn kelt fel, de arra se méltatta, hogy egy pillanatra megálljon miatta. Egyenesen a szobájába sietett, hogy végre kicsit egyedül lehessen.

Kezdek kicsit fejlődni, de az ilyen részeket még mindig irtó kínos begépelni :(