Üzeneteken át - 𝐁𝐍𝐇𝐀

X.

Kacchan hangtalanul közelítette a nemrég majdnem helyéről kiszakadó ajtót. Nagyon remélte, hogy Deku nem törte el a rohadt kezét a hülyesége miatt, mert akkor aztán tényleg megöli...
Az észrevétlen mozgását sutba vágva kitcsapta az ajtót és dühödten becsörtetett rajta. Izuku törökülésben, fejére húzott takaróval nézett vissza rá. Kacchan, miután kilincsre zárta az ajtót, majd rövid gondolkozást követően kulcsra, dühösen fújtatott.
- Miért rendezel mindig ilyen szaros jeleneteket?!
- Nem rendezem, Kacchan - motyogta a másik, kerülve a tekintét.
- Dehogyis nem! -  dühöngött Katsuki. - Mi bajod van neked?!
- Talán ne mondj ilyen idióta dolgokat! - pattant fel Midoriya.
- Mégis, mit, Izuku? Hm? - lépett közelebb még mindig összeráncolt homlokkal.
- A-azt, h-hogy izé...
- Ki se tudod mondani? Milyen férfi vagy te? - röhögött Bakugo. - Úgy hisztizel, mint egy lány. Szánalmas vagy. - Erre megvillant Deku szeme és ellenségesen felnézett a vele szemben állóra. Egyetlen pillanat alatt megragadta a karját, az ágyra lökte és fölémászva lefogta a karjait, a lábaira pedig rátérdelt. Meg se tudott moccani. Midoriya elégedetten elmosolyodott.
- Mi az, Katsuki? Légy férfi és szabadulj ki - suttogta a fülébe, mire Bakugo elvörösödve vergődni kezdett, de hiába. Semmire se jutott.
- Engedj el, Deku! - morogta.
- Deku? Hova lett az önbizalmad, Katsuki? Tudod, hisz te majd megbaszol engem! - nevetett, de szinte egyből elkomorodott a tekintete. - Mintha hagynám - közölte unottan, amitől Kacchan mégjobban elpirult.
-Eressz el, Deku vagy a képedbe robbantok! - üvöltötte. Izuku rövid gondolkozás után elengedte, de előtte még belecsókolt a hajába.
- Menekülj csak! - integetett az ajtón kiszágoldó fiú után, de kevés ideig élvezhette a győzelmét. Rádöbbent arra, mit is tett.

Én meg időközben rájöttem milyen zavarbaejtő ez a rész. XD nah, már nem írom át.