Jóslat

16.rész

– Igen. Amikor beletörted a kulcsot a zárba elhatároztam, hogy megteszem. Belemegyek a játékodba és a végén egyedül hagylak, hogy megértsd milyen érzés volt ugyanez. Arcul csapásként ért, amikor megláttam a könnyeket a szemedben. Igaziak voltak. Basszus Haylei, igaziak voltak! – kiáltja idegesen ülve fel az ágyban. Végig simít az arcán és folytatja. – Aztán közelebb mentem és újra előjött a régi érzés. Megcsókoltalak, te pedig ugyanúgy csókoltál vissza, mint anno. Ugyanolyan volt az íz, az ajkaid, minden rohadtul olyan volt, mint télen a bázison, még ugyanolyan totálisan bamba cukisággal pislogtál, mint aki próbál visszajönni az érzéseiből, de alig találja az utat. Én is ezt éreztem és összezavarodtam. Aztán megszólalt a telefonod és újra rájöttem, hogy nem az az ember vagy, akit szerettem és csak ármánykodsz. De tényleg úgy néztél, mint aki sajnálja és kételkedtem benne, hogy ennyire jó színész lennél. Volt egy pillanat, amikor elszontyolodva Calebre néztél és barátságosan megérintetted a könyökét, hogy induljatok. Ekkor leesett, hogy te tényleg azért jöttél, hogy bocsánatot kérj és még mindig érzel irántam valamit. Napokig vívódtam, hogy mit tegyek, mit is akarok valójában, aztán elmentem Katrinékhoz, hogy beszéljek vele. Ez volt az első indok. Valójában csak látni akartalak, de nem voltál ott és Katrin elmondta, hogy már nem veszed fel a telefont. Katrin aggódott és Katrin nem aggódik olyan valaki miatt, akiért nem érdemes. Ekkor esett le másodszor, hogy tényleg érzel irántam valamit. Elgondolkodtam, mi van, ha igaz volt a monológod és nem csak könnyíteni akartál a lelkiismereteden. Katrin megkért, hogy először hadd jöjjön ő, mert szerinte szétcsúsztál és majd helyre ránt és javasol pár ötletet. Ha azt teszed, amit mond, nem az a Haylei vagy, akibe beleszerettem, ha elmondod az igazat, akkor komolyan gondolod és kész vagy felvállalni a hibáid, nemmellesleg tényleg akarod ezt velem.

– Egy próba volt az egész – nézek rá csalódottan.

– Mert nem akartam, hogy újra megbánts. Nem akartam, hogy újra a földön találjam magam a lábnyomod után. De Haylei, figyelj ide! Két dolog bizonyosodott be amikor megláttalak, hogy te tényleg nagyon megzuhantál és hogy még mindig szeretlek. Rohadtul aggódtam érted, mert ha valakinek nem számítasz, akkor nem alszik egy héten át a melegítőjében az ágyában, te pedig valami egészen hasonlót csináltál. Én meg eldöntöttem, nem érdekel, hogy tartod-e magad Katrin tanácsához vagy sem. Ma akkor is maradok és beszélgetni fogunk. Mert nem csak a szemed olyan, mint a régi Hayleinek vagy nem csak a csókod. Te még mindig ugyanolyan elbaszott módon oldod meg a problémáid, mint régen. Ugyanaz vagy, csak pont olyan szétcsúszott formában, mint én.

Csendesen csóválom a fejem. Nem akarom elhinni, hogy próbákat eszeltek ki. Nem akarom elhinni, hogy Katrin is átvert. Felpattanok az ágyról és ideges járkálásba kezdek.

– Tudom, hogy elcsesztem – szólal meg Kara, amikor látja, hogy nem csillapodok.

– Elmondtam, hogy nem vagyok másnapos! Előhoztam a múltunkat! – kiáltom dühösen.

– Tudom.

– Az ég szerelmére, hogyan voltál képes lefeküdni velem?

– Úgy, hogy még mindig szeretlek és nagyon akarlak.

– Hogyan bízzak meg ezután benned áruld már el? – tárom szét a karom.

– Sajnálom – suttogja a kezeit tördelve.

– Remek! Ez a szituáció a tetteimmel sem volt egyszerű, de így...

– Legalább rájöttél, hogy én sem vagyok aranyból. Jobb később, mint soha.

– Hogyan tervezted? Mi lesz ezután? Katrin, próba, szex, igazság elmondása, ezután mi jön? Kibékülünk és újra megdugsz, aztán ismét elmondod, hogy próba volt és mivel másodszor is lefeküdtem veled, már nem az az ember vagyok, akibe beleszerettél?