Szörnyek Játéka

3. Fejezet

Játékszabályok

Mikor magamhoz tértem, nem éreztem a lábamat. Pislognom kellett párat, mire fölfogtam, hogy ami előttem van, az a GPS készülékem, megy pár chipses zacskó. Összeráncoltam a szemöldökömet, nem értettem, hogy mi történik velem. Ezek szerint csak álmodtam az egészet? Fölkeltem, mint kiderült törökülésben voltam rádölve a dokkolóra. Nagyot sóhajtottam, úgy tűnik, csak álmodtam az egészet. Ámde, mikor föltápászkodtam, több sebből is véreztem. Elszörnyedtem, majd a fürdőbe igyekeztem. Belenézve a tükörbe, komoly sérüléseket szereztem, a szemem alatt is kezdtem zöldülni. Elszörnyedtem a látványtól, de attól a gondolattól mégjobban, hogy nem álom volt az egész. Inkább fogtam magam, és ismét lezuhanyoztam. Immáron egy cicanadrág, és egy hatalmas bő fekete póló volt vastag zoknival. Mindenem sajgott, és miután hoztam magammal egy konyhaitextilbe csomagolt jégakkut, a szememre raktam, és ledőltem az ágyra. Valószínűleg egy teljes napot bent voltam, viszont ugyanúgy szakadt kint az eső, és ugyanolyan sötét volt, mint mikor beszippantott a játék. Egyszóval itt nem múlt el az az idő, amit bent tőltöttem. Még szerencse, hogy péntek van, gondoltam. A képernyő felől fucsa zajt hallottam, így kilestem a jegem alól. Hangyás adást adott, majd hirtelen elsötétült. Ezekután zöld betűk jelentek meg, különböző szavakat kiadva. Fölültem, és miközben két kezembe fogtam az akkut, figyeltem.

" Hogy tetszett a Szörnyek Játéka bemutatója? " - fej ezte be a mondatot, mire elszörnyedtem.

- Mi a szar!? - akadtam ki, majd a kapcsoló után nyúltam. Ám kikapcsolni már nem tudtam, hiába nyomkodtam, nem történt semmi.

" Ezen évben is huszonnöt embert választottunk ki a játékunkhoz, hogy megversenyeztessük őket a díjért! Sajnálattal közöljük, hogy aki most szeretne visszalépni játékunktól, már nem teheti meg. Hiszen a két világ összeköttetésben áll. Így nem csak az Elágazó világban játszanak a versenyzőink, hanem a valóságban is! " - folytatta írását a képernyő. Megdörzsöltem az arcomat, és kényszeredetten felnevettem. Ennyire szar helyzetbe se kerültem soha! De nem volt időm mégjobban szétesni, mivel folytatta az írást.

" Íme a további szabályok, amik a játékosokra vonatkoznak:

    •    Nem beszélhetnek valós alakjukról az Elágazó világban
•    A valóságban nem leplezhetik le magukat egymás előtt, sem kívülállók előtt
•    Nem beszélhetnek a játékról semmilyen internetes felületen, vagy a valóságban
•    Minden játékost figyelemmel kísérünk
•    A játék addig tart, míg meg nem lesz a nyertes, vagy a Játék Mester úgy nem dönt
•    Ha mégis megszegik bármelyik szabályt, autómatikusan kiesnek a játékból, és büntetésben részesülnek. Egy három évvel ezelőtti játékos büntetését fogjuk megmutatni példaként - ekkor pedig hirtelen erős fény váltotta a feketeséget. Egy apró szobát mutatott, ahol látni lehetett, hogy egy lány éppen a barátnőjének mesél a játékról, miközben bőgött, és a kamera felé mutogatott. Valószínűleg valamelyik gép kameráját hackerték meg, és vették fel ezt a jelenetet. Arról mesélt, hogy embereket kellett ölnie, hogy pénzt szerezhessen, és folyamatosan menekülnie kellett. A barátnője tanácstalanul azt tanácsolta, hogy akkor ne játszon vele, de ő közölte, hogy esélytelen, a valóságban, ha eltőlt négy órát, autómatikusan a játékban ébred fel, és addig nem tér vissza, míg egy hét le nem telik ott. És a valóságban egy perc se telik el ezidő alatt. Végül a barátnője elment, ő pedig csak némán ült az ágyán, majd egy zajt követően fölkapta a fejét, és a kamera felé nézett. Elszörnyedt, majd sikítozva magyarázott teljesen kikelve magából. A következő pillanatban pedig habzani kezdett a szája, és összeesett rángatózva. A képernyő ismételten elsötétült, és visszaváltott a szabályokra. Elképedve álltam föl, miközben könnyeim csak folytak le az arcomon, kezemet számra tapasztottam. Gyilkosok játékaként végeztem!