Tizenkettedik rész

1.6K 61 2
                                    

Amint a közös csoportunkba beírtam, hogy hazaértem a randiról, azonnal meg is csörrent a telefonom, csoport hívás következtében. Elmosolyodtam, majd fel is vettem a telefont. 

- Ááá, na mi volt? - hallottam meg Sierra éles hangját. A telefont egy pillanatra el is kellett tartsam a fülemtől, olyan hangos volt a szőke ciklon. 

 - Jaja, számolj be mindenről Dark. - mondta Perrie. 

- Minden részlet érdekel minket. - kontrázott Harry is. Igen, nálunk nincs olyan, hogy csajos beszélgetés, mivel Harry is mindig velünk van. Persze megtanultuk már az évek alatt, hogy a női nem határain belül miről beszélhetünk, ha Harry is velünk van, és mi az amit tényleg csak lányok dumáljuk meg. Jelen esetben, egyáltalán nem volt semmi olyasmi, amit Harry ne hallhatott volna. 

- Nos, átvitt Gardner-be. Ott elmentünk egy nagyon szép és rendezett parkba, ahol fel kellett faljam a jóisten is. Tényleg annyit ettünk, hogy én szerintem holnap utánig jól laktam. Utána sétálgattunk, vett nekem virágot, meg jó sokat beszélgettünk. Eredetileg Gardner-ben lakott, és kb. mindenkit ismert a parkban. Majd hazahozott. - meséltem el röviden a ma délutánt. 

- Ennyi? - kérdezte Perrie. 

- A fenéket, biztos volt még valami. - mondta Harry gondolkodva. 

- Azt mondta, hogy mikor nevettem, jött rá, hogy nem látott még szép lányt. - mondtam, miközben fülig ért a szám. 

- Oh, ez de cuki! - visította Sierra. 

- Na, és mikor elköszöntetek, nem mondta, hogy mikor találkoztok legközelebb, vagy nem csókolt meg? - kérdezte Perrie, mire a lélegzetem bennakadt. Éreztem, hogy még mindig zsibognak az ajkaim, a vadcsókcsatánk után a ház előtt. 

- Hahó, föld hívja Jenny-t! - szólt bele a telefonba Harry. 

- Khm... hát az igazság az, hogy én csókoltam meg őt először... utána meg ő engem. - mondtam szinte suttogva. 

- Vááá, de jó! - sikította Sierra, mire ismét eltartom a fülemtől a telefont. 

- Si, ne sikíts már annyit, kérlek! - kérte Harry a szőke királylányt. 

- Bocsi... - mondta kuncogva. - Na, és milyen volt? Tényleg olyan vadító, mint ahogy azt mondják? - kérdezte. El tudom képzelni, ahogy Sierra az ágya végében ül, telefonja a fülére van tapadva, és annyira izgul, hogy a körmeit már szinte tövig rágta. 

- Még annál is jobb. - mondtam, mire Sierra ismét sikított egyet, Harry füttyögött, Perrie pedig tapsolt. 

- Elhívott már egy másik találkozásra? - kérdezte Perrie. 

- Nem... igazából a csókon kívül nem történt semmi, mert rohantam be a lakásba, ugyanis brutális késésben voltam. Így is alig tudtam elslisszolni apám elől. - mondtam, ekkor viszont pittyegett a telefonom. Üzenetem jött Henry-től. 

- Ő írt?! - kérdezte egyből Sierra. 

- Igen. -  feleltem, azzal megnyitottam az üzenetet, őket pedig kihangosítottam. 

Henry: Holnap megint elvinnélek valahova suli után, ha benne vagy ;) 

Jenna: Nem lehet... Apám már így is kiszagolta a dolgot, nem tudnám neki megint bekamuzni, hogy projektet csinálok, sajnálom :( 

- Mit írt? - kérdezte Perrie. 

- Holnap is elvinne valahová. - mondtam. 

- Igent mondtál, ugye? - szólalt meg most Harry. 

- Dehogy! Apám meg is ölne, ha ma is későn érnék haza. 

- Ne már Jens, mindig kötelességtudó gyerek voltál és vagy! Ez neked is kijár! Néha csak szarj kicsit a dolgokra, és merj élni. - mondta Perrie. 

- Mi lesz, ha nem kellek neki, és engem is csak egy alkalmas csajnak tart, akit meghúz, aztán kész vége? - estem kétségbe. 

- Jenna, figyelj... Henry-nek nem kell randira hívni a lányokat, hogy azok aláfeküdjenek, elég csak pislognia a lányokra, és ennyi. - kezdett bele Harry. 

- Hát, azoktól a szemektől nem is csodálom... - dünnyögtem. Olyan sötétkék szemei vannak, hogy az ember legszívesebben elolvadna tőlük. 

- Hidd el, komolyan gondolja. Jó pár éve ismerem, egy lány után sem tepert még így, mint utánad. - mondta a vörös hajú legjobb fiú barátom. Ekkor pedig ismét értesítést kaptam, hogy üzenetem érkezett. 

Henry: Ne már, egy órára sem tudsz meglógni? :D

Jenna: De csak is egy óra! 

Henry: Értettem főnökasszony! Holnap fél háromkor az iskolád előtt Jen <3 Jóéjszakát!

Jenna: Jóéjt Henry <3 

- Na? - hallottam meg Sierra hangját. 

- Igent mondtam neki. - feleltem, mire Sierra ismételten felsikított, ezúttal viszont már csak nevettem rajta. 

IF WE DON'T FALL APART [SZÜNETEL]Where stories live. Discover now