IF WE DON'T FALL APART [SZÜNETEL]

Tizenhetedik rész

Miután Henry elvitte Mia-t a suliba, sikeresen eljutottunk Ben-el az orvoshoz. Alig tudtam levinni a lázát, hogy legalább annyi erő legyen benne, hogy az utca végén lévő rendelőbe elvigyem. Az orvos sikeresen megállapította, hogy valami vírusos torokgyulladást szedett össze. Szerencsére nem komoly, így ha beszedi a gyógyszereket és betartja az utasításokat, amiket az orvos mondott neki, akkor már jövőhéten mehet is iskolába. Én is kaptam utasítást, miszerint mindenképp szedjek vitaminokat és immunerősítőt, ha nem akarjuk elkapni Ben-től ezt a kis nyavaját. Ahogy hazaértünk, az öcsémet ágyba dugtam, raktam ki neki meleg teát, és torokcukrot, ha esetleg nagyon fájna a torka. Én pedig elszaladtam vissza a patikába, hogy a többi orvosságot kiváltsam. Mire visszaértem, Ben már az igazak álmát aludta, nyakig betakarózva. Szerencsére láza nem volt, a lázcsillapító még mindig tartotta a hatását. Halkan kijöttem a szobámból, és lementem a nappaliba. Elterültem a kanapén, elindítottam a tv-t, és a halom üzenetre elkezdtem válaszolni. A legtöbb anyától és Sierra-tól érkezett. Anya azt kérdezte, hogy mit mondott az orvos, Sierra tudni akarta merre vagyok, és miért nem jelentem meg az iskolában. 

Természetesen jó gyermekhez híven, először is anyát hívtam fel, és újságoltam el, mi baja van Ben-ek. Azt mondta, megpróbál mindent elintézni, és a túlóráját átvállalja a kolléga nője. Majd mivel pont most csöngettek ki az iskolában, így tehát szünet van, gondoltam nem írogatok mindenkinek, hanem felhívom Sierra-t. Szinte azonnal fel is vette a telefont, és a kamerában a három legjobb barátommal találtam szembe magam. 

- Sziasztok! - köszöntem mosolyogva. 

- Szia! - intettek bele a kamerába. 

- Miért nem jöttél ma suliba? - kérdezte Harry. 

- Ben elkapott egy csúnya torokgyulladást, aztán elmentem vele orvoshoz. Sajnos anyának nyakába szakadt a munka, nem tudta ő elvinni Ben-t. - ismertettem a helyzetet. 

- Aha... és mi van azzal, hogy Adam elújságolta, hogy Henry elment a házatokhoz, hogy elvigyen titeket az iskolába. Találkoztatok? - kérdezte Sierra a homlokát ráncolva. 

- Nos, igen. Eljött, és elvitte Mia-t az iskolába. Aztán azt mondta, hogy délután haza is hozza a húgomat. - mondtam a szám szélét rágva. 

- Hát ez állati jó fej dolog tőle. - mondta Sierra. 

- És egyben érdekes. Henry Blue nem szokott ennyit teperni egy lánynak. - mondta Perrie kaján mosolyra húzva a száját. 

- Ez igaz. Ő csak annyit mond, hogy csá, és a csajok sorban olvadoznak utána. Amelyik a kedvére való nos... hát elszórakozik vele, aztán útjára bocsátja. - erősítette meg Harry, Perrie feltevését. 

- Hát, én nem tudom, milyen másokkal. De velem egyáltalán nem olyan, mint amilyennek mindenki leírja. Kedves, figyelmes, megértő, gyengéd... 

- Te belezúgtál! - húzta széles mosolyra a száját Harry. 

- Dehogy zúgtam! Csupán szeretek vele lenni! - kezdtem bele azonnal heves tiltakozásba. 

- Oh, dehogynem! - szállt velem vitába a legjobb fiú barátom. - Én azt mondom, hogy te Jenna Dark beleestél a legnagyobb szoknyapecérbe a világon. És innentől kezdve nem menekülsz. 

- Hát nem értitek! Éppen ezt magyaráztam. Nem úgy közeledik felém, mintha egy trófea lennék, akit meg kell szereznie, mint a többi lányt, akivel az évek alatt kavart. És én nem sem úgy viszonyulok hozzá, mint akit ágyba vitt, aztán várom a csodát, hogy velem most más lesz, mert én különleges voltam a számára azon az éjszakán. Ezért minden áldott nap hívogatom, és írogatok neki, a barátaimnak meg azt a mesét adom be, hogy köztünk igenis több volt szexnél, aztán mikor a legközelebbi buliban összefutok vele, rám sem ismer, és beégek mindenki előtt. - hadartam el a dolgot.