¦ 5 ¦

2.7K 82 13
                                    


~Hanna~

Már a Végjátékot nézzük és úgy érzem cserben hagytam a Marvelt hogy elvesztették egyik legnagyobb rajongójukat másfél évre. Teljesen kiment a fejemből hogy mennyire, mennyire szeretem nézni ezeket a filmeket, és igaz nem múlt el az egyes filmek iránti rossz érzetem, de mégis hatalmas feltöltődés volt végig nézni őket. Főleg úgy hogy közben életem szerelme átölel és végig mellettem van. Éppen amerika kapitány és vasember veszekedtek, én mégis felcsigázva vigyorogva magyaráztam folyamatosan Kornélnak.- Komolyan szerintem én voltam a legnagyobb fan a világon- ismételtem el újra, de ő csak unottan rám nézett és tettetett lenézéssel válaszolt- figyelj az hogy másfél évig nem nézted a filmeket kábé lehúzott úúgy..- húzta el a mondatot én pedig felhúzott szemöldökkel és "na mondd ha mered" tekintettel néztem rá- a 10. helyre-húzta el a száját befejezve én pedig felháborodva néztem a zöld szemeibe és bosszúsan bólogatva elfordítottam a fejem majd nagy nehezen kimászva a végtagjai közül feltápászkodtam- jólvan Budai Kornél jólvan- ismételgettem fenyegetve- ezt megjegyeztem-majd miután elértem a célomat elégedetten elvigyorodtam és megkaparintottam a levendula színű párnámat, majd a zavarodott arcára néztem. Szinte láttam hogy kattog az agya és ahogy rájött mi a célom felvont szemöldökkel laza mosollyal az arcán hirtelen megragadott egy párnát de mielőtt hozzám tudta volna vágni én mellkason dobtam. Megilletődve nézte a bolyhos párnahuzatú díszpárnám majd vigyorogva felém kezdett mászni.-Hivatalosan is elkezdődött a 2.polgárháború-mondta teljesen komolyan belőlem pedig kirobbant a röhögés- team Hanna és team Kornél.-mondta tovább sejtelmesen miközben folyamatosan felém mászott. Eldobta a párnát azonban én gyorsan kivédtem a kezemmel és felkapva már dobásra lendítettem a kezem azonban hirtelen összegörnyedtem mert Kornél keze (ami megjegyzem fél pillanattal ezelőtt még a levegőben volt) hirtelen az oldalamnál termett és épp hogy hozzáért rögtön sikítva röhögtem fel. Kornél meglepődött, majd egy ördögi mosollyal az arcán a másik kezével is megragadta az oldalamat. Ezután kb. 3 percig folyamatosan röhögött .. igazából azon hogy én sikítva, könnyezve folyamatosan eltaszítva a kezét dőlöngök előre és konkrétan haldoklok. Ettől eltekintve minden egyes pillanatát élveztem és a boldogság mércém a másfélszeresére nőtt így nem hazudok ha azt mondom majd ki ugrott a szívem a helyéről. A "kínzásomnak" végül apu vetett véget aki fura és legfőképpen zavarodott arccal kukucskált be a résnyire nyitott ajtón.Nem csodálom hogy kínosan érezte magát ugyanis én az oldalamra feküdve, összegömbölyödve próbáltam megszabadítani Kornél kezeitől a csikis testrészeimet miközben Kornél fölém hajolva a lábaimat az övéi közé szorítva ejtette fogságul. -Öhmm.. nem akarok zavarni és tényleg megértem hogy időre van szükségetek de.. kicsit érdekes.. hogy öhm-mosolygott kínosan és közben folyamatosan magyarázott- hogy a lányom folyamatosan sikítozik és hát..-itt megakadt és érdeklődve nézett Kornélra majd végül rajtam állapodott meg a tekintete. Én elfojtva a mosolyomat sütöttem le a szememet és válasz nélkül hagyva a vacsora felől érdeklődtem így gyorsan elterelve apu figyelmét arról amiért eredetileg jött ide. Hát szerintem nem sikerült :D Miután túl voltunk a kínos beszélgetésen apu kiment a szobából és a biztonság kedvéért résnyire nyitva hagyva az ajtót lement a konyhába. Amikor újra felemeltem a fejemet az arcunk veszélyesen közeli helyzetbe került de ahogy a szemébe néztem nem bírtam tovább és olyan őszinte nevetés bukott ki belőlem hogy vagy 4 percig nem bírtam abbahagyni majd amikor sikerült, Kornélra nézve mindkettőnkből újra kiszakadt.

- vacsora -

Az asztalhoz érve jeleztem Kornélnak hogy nyugodtan üljön le én pedig tovább ballagva a konyha felé, csatlakoztam apuhoz aki éppen a szendvicshez szükséges dolgokat pakolta ki a hűtőből. -Sonkával vagy szalámival kéritek?- nézett rám érdeklődve, én pedig az étkezőhöz vezető boltíven kidugva a fejemet néztem kérdően Kornélra, aki mivel hallotta a kérdést csak eltátogta hogy sonkával és kacsintott hozzá egyet. Visszafojtott mosollyal továbbítottam a kérést apunak, majd paradicsomot és paprikát kezdtem el vágni egy tányérra. A melegszendvics finom illata megcsapta az orromat, így miután végeztem a zöldségek és további dolgok kipakolásával, már csak annyi dolgom volt hogy a szendvics sütőt szuggeráljam hogy hamarabb kész legyenek. Van egy érzésem, hogy nem nekem volt köszönhető amikor 15 perc múlva mindhárman az asztalnál ülve a kívánt dolgokat szedtük a tányérra. A vacsora szintén olyan jó hangulatban telt mint a beszélgetés Kornél megérkezése után, és még a verseny is szóba jött. Elmeséltük apunak az első közösen megtett feladatot, ahol csillagászatra számítottam, és azt is amikor Kornél állítása szerint "olyan parán" számoltam ki az eredményt kisegítve őket a bajból. A vacsora után elpakoltunk és miközben én gyorsan elmosogattam a koszos edényeket, Kornél kiment a cuccáért amiben olyan 3-4 heti ruhát hozott. Na ezután következett a legkínosabb beszélgetés (legalábbis erre számítottam) az életemben. Hol aludjon Kornél? Úgy láttam Kornél jól szórakozik miközben apuval próbáltunk megegyezni.-Apu nehogy már leküldd a nappaliba-néztem rá elkerekedett szemmel.-Mondj egy jobb ötletet.-nézett rám felvont szemöldökkel. Imádom apát de ilyenkor előjön belőle a védelmező lélek aki váltig állítja hogy ilyenkor nem a lány szobájába alszik a fiú. Mert ő annyira tudja.. A gondolattól automatikusan felnevettem ami furán nézhetett ki mert egy "veszekedés" közepén voltunk, és hát mivel az emberek normál esetben nem tudnak egymás gondolataiban olvasni nyilván nem tudták min nevetek. Két aggódó tekintettel találtam magam szembe amin még jobban elnevettem magam és ez alkalommal mindketten velem tartottak. Végül be sem fejeztük a beszélgetést ami tartott másfél percig.. de Kornél a szobámban aludt. Felérve a szobámba Kornél a földre dobva a cuccát megállt mellettem és egy hosszú csók után kérdőn nézett rám, és visszafojtott mosollyal nézett mélyen a szemembe.- És most?-kérdezte szórakozottan. Látszólag nagyon élvezte a helyzetet, de én nem hagytam magam ilyen könnyen.- És most szerzek neked egy matracot- mosolyodtam el ártatlanul és megpróbáltam nem elnevetni magam Kornél arckifejezésén. Konkrétan ráfagyott a mosoly az arcára, és pár másodperc után az ágyamra leülve szomorúan lebiggyesztette a száját majd bólogatott és bizonygatta hogy persze, ő is így gondolta. Hatalmas puszit nyomtam a homlokára és felnézve az arcomra bevetette az utolsó reményét a bociszemeket. Mélyen belenéztem a szemébe, amik mintha fogságul ejtették volna az enyémeket, nem engedték hogy elkapjam a pillantásom. Kihasználva hogy Kornél pislog elkaptam a tekintetem róla és egy hosszú sóhaj után megadtam magam.- Jóó.. aludhatsz mellettem-mondtam ki összehúzott szemekkel, mert így kimondva még furábban hangzott. Éreztem hogy Kornél széles mosolyra húzza a száját és már féltem mi lesz ha felemeli a fejét.. Megint olyan hatással lesz rám? El fogok pirulni? És az a kellemes bizsergés a hasamban? Azonban amikor Kornél felemelte a fejét azt se engedte hogy jobban szemügyre vegyem az arcát, mert rögtön megcsókolt és az ölébe húzva átölelte a derekamat. Levegőhiány miatt elváltak ajkaink de rögtön követelőzni kezdett és mély csókjainkban elveszve szinte megállt körülöttünk az idő..

Lefekvéshez készülődve nagy nehezen elváltam Kornéltól aki igen megnehezítette a dolgomat azzal hogy mindenféle dolgot ígért csak maradjak még egy kicsit és még egy kicsit. Felkapva a puffomról a pizsimet ami egy pamut rövid gatyát és egy bő pólóból állt. Az ajtóhoz érve megfordultam és megvártam míg Kornél rám figyel. Miután szép lassan felegyenesedett kezében egy nadrággal szóltam neki hogy elmegyek a fürdőbe addig vegye elő a fogkeféjét meg az ilyen dolgait ami kell neki.-Igenis asszonyom -mosolygott szórakozottan, én pedig a megnevezés hallatán mosolyogva megforgattam a szemem. A fürdőbe felfogva a hajamat gyorsan lezuhanyoztam és fogat mostam, majd kócos kontyba hagyva a hajamat a ruhámmal a kezemben nyitottam be a szobámba. -Mehetsz- nyomtam egy gyors puszit a szájára, és az ágyamba bedőlve felnyitottam a laptopot valami értelmes film után keresgélve. Kb. negyed óra múlva Kornél lépett be a szobába én pedig felé se nézve még mindig a képernyőn tartva a szemem rögtön sorolni kezdtem a lehetőségeket.- Na szóval találtam itt sorozatokat és filmeket is már csak az a kérdés te melyiket..-mondtam folyamatosan a laptopot nézve és láttam hogy közben Kornél elhalad az ágyam előtt. Mikor felpillantottam megakadt a szemem és levegőt is elfelejtettem venni. Talán még egy woah is kicsúszott a számon.👀 Kornél félmeztelenül egy pamut pizsinadrágba flangált előttem így láthatóvá vált.. hát khm.. úgy minden a hasától felfele. Mivel láttam már párszor póló nélkül (pl. az esti/hajnali medencézések) nem nagyon izgatott mi lesz ha ismét anélkül kell látnom de.. Kornél laza mosolyra húzta a száját és pakolászott tovább én pedig rákvörös fejjel ültem az ágyon pislogás nélkül mozdulatlanul.-Szóval? Miket találtál?- huppant le mellém Kornél tökéletesen kiélvezve a helyzetet én meg szótlanul zavartan csak a képernyő felé böktem. Nem mertem a szemébe nézni mert olyan zavarban voltam mint még soha. Najó talán voltunk már rosszabb helyzetben is.. Gondoltam vissza az első találkozásunkra, amikor is véletlenül akkor nyitottam be amikor ő egy szál törülközőben (vagy anélkül👀) jött ki a fürdőszobából. A csupasz bőre szorosan simult a kezemhez mire odakaptam a fejem és ha lehetséges még jobban elpirultam. Eközben Kornél végig rettenetesen jól szórakozott rajtam, de végül kiválasztott egy filmet amiből (mint a korábbiból) nem sokat tudnék visszaidézni.

- este 11 körül -

A film végén Kornél lecsapta a laptop tetejét és feltápászkodott hogy letegye. Fáradtan megdörzsöltem a szemem és pislogtam párat hogy megállítsam az irritáló szárazságot amit a 2 órán át tartó kevés pislogás okozott.-Én fáradt vagyok.-közöltem majd rájöttem ez milyen hülyén hangzott és elnevettem magam. Kornél mosolyogva dőlt be mellém az ágyba és közel húzva magához belepuszilt a hajamba majd a számra is adott még párat - Most bezzeg nem bírod annyira jól, mi? -kérdezte dünnyögve szórakozottan és még egy utolsó hosszú csókot adva neki mormogtam egy "jó éjszakát"-ot és a vállába fúrva az arcom 2 percen belül elaludtam.

Másnap egymásba gabalyodva kócosan ébredtünk. Az egyik lábam Kornél lábai alatt futott át a másik pedig felettük. Kezemet a hajába túrva találtam ő pedig szorosan magához ölelve karjait a derekam köré fonva helyezkedett el végül.-Reggelt- motyogtam résnyire nyitva a szemem majd amikor észrevettem hogyan helyezkedtünk el, elmosolyodtam és rekedtes hangon halkan megszólaltam.-Tudod.. ha matracon aludtál volna vagy esetleg apu leküldd a kanapéra..-szünetet tartottam- így is, úgy is mellettem aludtál volna-fejeztem be halkan válaszul pedig egy lágy csókot kaptam- Tudom Hanna.. simán felszöktem volna melléd -vigyorodott el, nekem pedig ezen a héten sokadjára megtelt a szívem boldogsággal.


IOV folytatás - Hanna & Kornél ¦ SZÜNETEL ¦Where stories live. Discover now