-Még húsz perc és ott vagyunk. - szólalok meg, a kocsiban ülve. Ugyanis már úton vagyunk a testvérem háza felé.
-Jó messze lakik. - néz rám pár pillanatra aztán újra a az útra figyel.
-Nana! - szólalok meg nevetve-te még messzebb laksz tőlem. - veszem elő a telefonomat.
-Egy óra-neveti el magát-nem olyan sok az. - vált csatornát
-Áh dehogy. - nézek fel rá a telefonból.-nem azért de igazán lakhatnál közelebb is. Bár mondjuk így is durva, hogy csak egy órára lakott tőlem az egykori kedvencem. - teszem hozzá mosolyogva
-Egykori? Mi az mostmár nem vagyok? - neveti el magát.
-Mostmár más vagy. - nézek újra a telefonmra, ahol nem csinálok mást csak Harryvel írogatok.
-A mid vagyok most? - kérdezi kíváncsian.
-A szerelmem. - nézek rá féloldalasan elmosolyodva.
-Ezt még mindig szeretem hallani. - mosolyodik el.
-Tudom.-mosolygok.
-
-Na kíváncsi leszek, mit akarnak mondani. - szállok ki a kocsiból.
-Mennyibe, hogy Harry is itt lesz? - száll ki a másik ajtón Niall is, és a fejére kapja a kapucniát.Csak mert tél van és esik a hó. Hát persze, hogy esik.
-Ha itt lesz akkor este azt fözök amit akarsz. - tartom felé a kezemet
-Akkor kezdhetek is gondolkozni, hogy mit akarok enni. - fogja meg a kezem, és elindulunk az egyik panel felé ahol Lana lakik.
-Meghoztuk a csokit! - szólok bele a kapucsengőbe, neki se kellett több. Elnevette magát és megnyomta a gombot, ami kinyitja az ajtót és beenged minket.
-Sziasztok! - nyitja ki az ajtót vigyorogva Lana, amikor felértünk már a hatodik emeletre.Szerencsére liftel, és nem lépcsőn kellett jönnünk.
-Szia Lani! - ölelem magamhoz a rég nem látott testvéremet.
-Hello-szólal meg mögöttem Niall
-Szia Niall.-köszön vissza neki Lana, majd eltol magától és kiljebb nyitja az ajtót, ezzel beinvitálva minket.
-Sziasztok! - köszön ránk, na ki? Vajon ki? Hát persze. Harry Styles.
-Háh! - kezd el nevetni mellettem Niall-Pizzát csinálsz ma! - néz rám.
-Csak azt ne! - nézek rá fájdalmasan-Bármit kérhetsz, de a Pizza sok idő.
-Azt mondtad bármit. Szóval pizza! - kiabálja el magát boldogan a pizza szónál, és leül Harry mellé.
-Akarom tudni, hogy most megint mire fogadtatok? - kérdezi felvont szemöldökel Harry.
-Arra, hogy biztos együtt vagytok - ülök le a kanapéra távol Nialltől.
-Akkor nem is kell közölnöm! - neveti el magát kínosan Lana.
-Nem tényleg nem kell-nézek rá vállat vonva. - Na gyere mesélj. - állok fel a kanapéról, és elindulok elötte - Niall viselkedjetek! - fordulok vissza és figyelmeztetően rá nézek a barátomra.
-Persze kicsim-néz rám gúnyosan - de azért ti se beszéljetek meg mindent.-teszi hozzá
-Ugyan miről ne beszéljünk? - állok meg és féloldalasan elmosolyodom
-Jól tudod. - mosolyodik el ő is féloldalasan, és a végére elneveti magát.
-Najolvan, menjünk már mielött szétszeditek egymást-fogja meg nevetve a karomat Lana és elkezd húzni a konyha felé.
-Ez nálunk minden napi! -vonok vállát nevetve - de mesélj már, hogy jöttetek össze? - állok meg a konyhába
-Ugye mostanában egyre többet találkoztunk, vagy ez már olyan két hónapja van így-túr a hajába zavartan -aztán egy hete összejöttünk. - mosolyodik el
-Hogy kérdezte meg?-vigyorodom el, és reménykedem benne, hogy romantikusabban mint Niall.
-Tudom mire gondolsz. - neveti el magát-de nem úgy mint Niall.
-Mondjuk nem sokan tudják úgy csinálni mint ő. - nevetem el magam én is kínosan
-Elvitt vacsorázni, ahol kibérelte az egészet, hogy ne zavarja a minket mások. De az egész csoda szép volt, egy ilyen kis régi étterem volt. - mosolyog-aztán ott féltette a nagy kérdést. - pirul el és elveszi a csokit a pultról.
-De édes. - mosolyodom el, és elveszek egy darabot a mentolos csokiból.
-Ugye? - vesz el egy csokit ő is és elkezdi enni-és annyira tökéletes volt minden, sőt még most is az-hajol közelebb, hogy csak én halljam. Nehogy valamelyik fiúnak most kelljen valamilyen oknál fogva a konyhába jönnie. Vagy a barátnöjüket zaklatni.
-Örülök nektek!-mosolygok még mindig, és le eszek egy poharat az üveges szekrényből.-De ha megbánt, vagy te őt, akkor mindketten halottak lesztek. - fogom meg a kólát és öntök a poharamba-Niall kell kóla? - kiabálom el magam
-Aha! - kiabál vissza pár másodperc után.
-Persze, nyugodtan érezd otthon magad. - neveti el magát Lana
-Van valami kaja? - fordulok felé kíváncsian.
-Nincs.-rázza meg a fejét, és kimegy a konyhából, valószínűleg vissza a nappaliba a barátjához.Jézus ez de fura.Beleiszok az italomba, majd előveszem a telefonomat.
Már fél hét.Ami nem baj, mert ma még csak szombat van.Viszint ha vasárnap lenne akkor igencsak rosszul lennék, ha meglatnam ezt az időt. Mert inenn még olyan negyven perc az út. Ha nincs dugó. Mint most.
-Hallod ez olyan fura, hogy itt nyalakodnak. - jön be a konyhába Niall fintorogva.
-Szerintem is fura. - nevetem el magam-miről beszéltetek Hazzal? - iszok bele a kolámba, és oda adom az övét amit neki öntöttem.
-Hülyeségekről. - von vállát és elveszi a poharat-meg elkezdte mondani, hogy hogyan jöttek össze,de megjelent Lana, szóval vele foglalkozik inkább. - iszik bele az pohárba
-Na nézzük őket - karolom át Niall nyakát és egy puszit adok a szájára.
-Aranyosak ők is meg minden, de szerintem mi azért aranyosabban vagyunk.-karolja át a derekam, és megcsókol.
-Igen, szerintem is.-motyogom bele a csókba.
-
-Jézusom srácok. - bújok el Niall háta mögött amikor már vagy huszadjára kezdenek el turkálni egymás szájába.
-Ja, esetleg nem akartok valami showt leadni? -néz rájuk Niall nevetve.
-Kussolj már! - szól rá nevetve Harry.
-Jólvan nézzük tovább inkább a filmet. -jelenti ki a testvérem és elvesz egy chipset az zacskóból.
-Szerintem is. -veszem el Nialltől a tálat amibe pattogatott kukorica van.
-Még mennyi van?-kérdezi Niall a filmre célozva
-kB egy óra-von vállát Harry.
-Indulunk kéne nem? - fordulok a barátom felé.-Későn fogunk haza érni, és most amúgy is haza kéne mennem. - teszem le a tálat az asztalra.
-Biztos nem viszlek haza, nálam alszol ma. - néz rám fáradtan,és megdörzsöli az arcát.
-Aha abból biztos olyan alvás is lesz. - neveti el magát Harry
-Akár hiszed akár nem, nekünk már levan nyugodva a kapcsolatunk - nézek rá hunyorogva-tehát nem minden arról szól. - vigyirodom el-nálatok még lehet, mert hát nyilván megkell ismerjétek egymást - állok fel a kanapéról, és ránézek a tűzpiros ikertestvéremre-de semmi baj nincs ezzel. - teszem hozzá vigyorogva - ugye Niall? Egyetértesz te is ezzel? - nyújtom a barátom felé a kezemet, hogy felalljon és eltudjunk indulni.
-Persze, hogy eggyet. Majd ha ti is lassan egy éve együtt lesztek, másra is fogtok gondolni. - fogja meg a kezemet, és feláll az ágyról.
-Akkor ti valószínűleg nem fekszetek le egymással soha! - szólal meg Lana végre. Hát talán jobb lett volna ha megse szólal, mert most én vagyok olyan piros mint egy paradicsom.
-Sajnállak haver. - jelenti ki együtt érzően Harry.
-Jesszus! - neveti el magát Niall-nem kell sajnálni, hidd el haver szoktunk mi is.... - kezd bele, de rárakom a kezemet a szájára, jelezve, hogy fogja be és ne beszélje ki a magánéletünket.
-Mi megyünk! - nézek rá még mindig pirosan. - Igazán jó volt veletek találkozni. - nézek rá a két ifjabb szerelmese
-
-
Hétfő.
Szóval tegnap haza jöttem este, mert innen jobb munkába indulnom, és Niallnek is dolga lesz ma,az, hogy mi azt elfejetettem megkérdezni, mivel csak este közölte, így fogalmam sincs.
Már nyolc óra múlt tíz perccel, én pedig már felvagyok öltözve, a mai outfittembe, ami annyit tesz ki, hogy egy fekete magasderekú farmer, és egy Nike pulcsi ami szürke, és nyilván Nialltől van. Mivel én csak fotós vagyok, nekem nem kell kiöltöznöm. Maximum emberi kinézetet kell varázsoljak és ennyi. Nos igen, a hajamat megigazítottam, fésülni ugye nem tudom, mert akkor olyan mintha egy oroszlán lennék, a göndör hajamnak köszönhetően. Raktam egy kis szempillaspirált a szempillámra és szájfényt. Ennyi lenne a nagy készülödésem. Pontosan.
-
-Itt vagyok, bocsi a késésért, csak nagy volt a sor a kávézóba! - állok meg a fönököm elött és kifujom a levegőt.
-Első nap késni? Szerencséd, hogy ismerlek már kicsi korod óta! - néz rám nevetve -Itt van már akit fotóznod kell, szóval jobb ha sietsz! - szól ràm figyelmeztetően.
-Oké, oké már itt sem vagyok! - indulok el sietve a terem felé ahol fotózni kell.
Olyan jó, hogy mindig elfelejtem megkérdezni, hogy kit kell fotózzak!
-Itt vagyok Lisa! - vágom ki magam elött az ajtót, miközben figyelmeztetem a munkatársamat, hogy jelen vagyok megérkeztem!
-Szuper vagy Cherly! - neveti el magát-Csak húsz percet késtél. - legyint - szerencséd, hogy a barátod jött és nem valami parasztot kell fotóznod. - vigyorodik el, nekem pedig majdnem kiesik a kávé a kezemből.
-Niall? - nézek csodálkozva Lisára.
-Horan. - teszi hozzá furcsálva-tudod ő a barátod lassan egy éve. - néz rám
-mikor jön már a fotós? - jön be az ajtón szenvedve az említett fiú, és körbe néz a terembe, majd amikor észre veszi, hogy én állok ott elkezd nevetni - Nem mondod komolyan! - nevet még mindig, de már gugolva és a térdét fogja.
-Komolyan? - nézek rá én is - máshol nem tudtak volna fotózni? - vonom fel a szemöldökömet nevetve
-kikérem magamnak. - szedi össze magát-azthittem máskor dolgozol, és most is Bella fog fotózni - jön elém - bár mondjuk ez jobb. - vigyorodik el, és magához húz.
-El megyek vécére-jelenti ki Lisa nevetve, gondolom, hogy magunkra hagyjon minket. Ezért hálás vagyok neki, mert tudja, hogy milyen szégyenlős vagyok mások elött ha itt van a barátom.
-Hát persze, hogy jobb. - nevetem el magam és megcsókolom - bocsi, hogy késtem. - szakadók el tőle.
-Neked elvan nézve. - húz vissza és megcsókol-de akkor legalább adj már a kávéból-veszi ki a kezemből a kávét és megpuszilja a számat - na kezdjük el, már így is sokat késtél.-iszik bele, és kiveszi a zsebéből a telefont - este megyek Louiékhoz-iszik bele megint a kávéba.
-Ha meg mered inni mindet! - nézek rá figyelmeztetően - oké menj csak. - nevetem el magam
-Igazából csak Freddiet megyek megnézni, mert rég láttam. - von vállat - és ott lesz Liam is meg a kisfia - teszi hozzá-még Zayn is. - gondolkozik el-Harry nyilván nem, mert a tesóddal van. - neveti el magát
-Akkor ilyen fiús találka lesz - nevetem el magam - Harry nélkül, de jóhogy Lanával van. - vonok vállat - bár te akkor is elmentél az ilyenekre, amikor pár hete voltunk csak együtt-nézek rá nevetve
-De mostmeg együtt megyünk-von vállat és vissza adja a kávét-jöhetnél most is-néz rám könyörgően.
-Aha! - nevetem el magam hangosan-hogy vigyázzak a kicsikre mi? - iszok bele a kávéba
-Pontosan - neveti el magát - kérlek cherl.
-Meg gondolom, de most már kezdjük -teszem le a mögöttem lévő asztalra a kávét.
-
-
Hát, ha azt mondom, hogy nem volt katasztrófa ez a fotózás akkor hazudok. Rettenetesen vicces volt az egész, főleg amikor Niallel egymásra néztünk és elkezdtünk nevetni, a semmin. Ez nem egyszer fordult elő, pedig ennél a fotózásnál pont komolynak kellett volna lennie. Mindenesetre sikerült pár olyan kép ami nagyon jó lett. Amin meg nevet, azokat megtartom a gépemen, és előhivatom őket. Persze nem mindet mert közel száz olyan van.
-Na jól van, majd találkozunk este - puszilom meg az arcát-majd akkor gyere értem. - mosolygok
-
Este hét óra.
Azaz most jön Niall értem. Nem mondom, hogy nagyon sok kedvem van most még elmenni itthonról. Hétfő van, és holnap dolgoznom kell tehát nem sok kedvem van most társaságba lenni, főleg hogy most elmegyunk és általában louiéktól sose lehet hamar szabadulni.
Lehet felkene hívnom Niall, hátha nem indult meg el.
Gyorsan felallok a kanaperol és elveszem a telefonomat az asztalról, kikeresem Niall nevét és rányomok a hívás gombra.
[hivas]
-Mond, hogy nem indultál meg el hozzám? - szólok bele gyorsan,hátha pont most indulna el a házam felé
-Nem, még nem indultam el-szól bele
-Uh hála az égnek, akkor ne is indulj-fújom ki a levegőt
-ne csináld már cherl. - szólal meg nyügösen
-látom neked is sok kedved van menni-nevetem el magam - bocsi szívem, de holnap dolgozom, és semmi kedvem most emberek közt lenni, akármennyire is szeretem Zaynéket - húzom el a számat-pihenni szeretnek - teszem hozzá
-Oké, megértem. - sóhajt - de akkor asszem én se megyek. Én is fáradt vagyok, majd hétvégén találkozunk velük, akkor hátha Harry is tud jönni.
-Oké. - mosolyodom el-akkor kozold velük, hogy nem megyunk, ne várjanak minket. - szólok rá, mert képes elfelejteni. - Holnap mész studiozni? - váltok témát
-Nem, holnap itthon vagyok.
-Milyen jó életed van! - nevetek - atjohetsz ha akarsz aludni. Csak, hogy ne legyél egyedül abba a nagy házba. - próbálkozok, úgy mondani hogy ne az jöjjön le neki hogy csak azt akarom hogy itt aludjon. Bár ez tök mindegy mert úgyis tudja hogy szeretem ha itt alszik.
-
Voteoljátok kérlek, ha tetszett a rész.💘
BINABASA MO ANG
slow hands
Romance| -Már egy éve boldogít egy csoda fiú.-vonok vállat nevetve,és látom is magam elött a barátom mindennél édesebb mosolyát,talán nekünk tényleg örökkön örökké lesz.Talán. | |By:xpzx55