slow hands

Tíz

Péntek.
Péntek reggel, és ma jönnek Sammék.
A házam teljesen fel van fordulva, és nem nagyon tud érdekelni.
Annyira eltereli a figyelmemet, az, hogy tudjak valahogyan segíteni Dennissének, és Theonak.
Itt vagyunk nálam, azaz Niall és én. Mivel tegnap késő estig ott voltunk Dennisééknél, és Niall elmondása szerint, nem nagyon akarná, hogy ott aludjak amikor nem tudja, hogy mire képes a testvére. Nos igen. Megtudom érteni valamilyen szinten.
Tehát nálam aludtunk, és így legalább Greg is egyedül volt. Teljesen.
-Szerintem, Lana és Harry pár percen belűl itt vannak, és én halott leszek. - szólalok meg a plafont bámulva. Már vagy fél órája csak nézem és gondolkozok,amikor meg Niall elkezdett mozgolodni mellettem, megszólaltam végre.
-A rendetlenség miatt mi? - neveti el magát rekedten, így elég érdekes hangot sikerül kiadnia, de nagyon aranyosat is egyben.
-Pontosan. - jelentem ki.
-De van kifogásod miért van ilyen rendetlenség.-forditja felém a fejét, még mindig hason feküdve.
-Igaz. - értek egyet vele.
És ahogy mondtam. Megszólalt a csengő, miszerint valaki, azaz Lana és kedves barátja beakarnak jönni.-Mondtam. - ülök fel az ágyon, és  leszállok róla.
Niall csak elneveti magát, de nem száll ki az ágyból, hanem belefúrja a fejét a párnába.
Kimegyek a szobából, és az ajtóig próbálom igazgatni a reggeli kócos hajamat,majd oda érve kinyitom az ajtót. Nem meglepetésemre, Lanáék állnak ott.
-Most keltél! - jelenti ki hangosan Lana, és el egy mellettem ezzel beinvitálva magát a házamba.
-Jó reggelt. - szólal meg Harry is, sokkal fáradtabban mint Lana, és még simogatja a hajam, majd elmegy mellettem ő is.
-Nektek is. - motyogom, és bezárom az ajtót, majd én is utánnuk indulok.
Lana természetesen a szobám felé indul elsőnek, mint majdnem mindig.
-Nem értem miért ellenőrződ le mindig a szobámat - nézek rá hunyoritva, és megrázom a fejem - szerinted lehet ott valaki más Niallen kivűl? - fonom össze a karomat magam előtt.
-Nem le ellenörzőm, hanem látni akarom, hogy mennyire tartod rendbe. Az már egyáltalán nem meglepő ha Niall is itt van-néz rám, és bemegy a szobámba, ahol szemünk elé tárul a csodás látvány. Majdnem az összes ruhám a földön van, vagy az íróasztal szekémen, mert nem igazán tudtam tegnap mit felvenni, és mikor este haza értünk se zuhanyoztam csak átültetöztem és bezuhantam az ágyba, Niallel az élen.
-Mielött arra gondoltok, nem! - közlöm velük a tényeket, mert tudom, hogy mennyire perverzek mindketten és milyen fantáziájuk van.
-Persze. - tartja fel a kezét Harry védekezően.
-Annyira idegesitőek vagytok! - nézek rájuk felváltva, mert Lana is csak vigyorogni tud. Hát köszönöm szépen.
Megforgatom a szemem és oda megyek az ablakhoz, és arébb lököm a függönyt, hogy lássak valamit azon a kis résen.
-Sammékért ki tudtok menni a reptérre? - érdeklődik a testvérem, aki mostanában teljesen ki van virulva, köszönhetően Harrynek. Bár olyan fura, mintha valami más is lenne a dologba.
-Ti nem tudtok? Tudod rendet kell raknom meg minden. - próbálkozok, és könyörögve ránézek Harryre, hátha ő hamarabb rábolint az ötletre,de mielőtt bármit is tudna mondani a barátnője közbe szól.
-Nem! Majd én rendet rakok! - jelenti ki, és figyelmeztetően rám néz utánna pedig a barátjára, hogy megse próbáljuk. - És Harry is elmegy veletek. - teszi hozzá mosolyogva.
-Akkor Harry eljön velem, Niall meg marad. - vonok vállat, nem fogom itt hagyni Lanát egyedül, főleg, hogy mindent felforgatna.
-Dehogy maradok Lanával! - szólal meg a barátom, akiről idáig azthittük, hogy még alszik. Hát mégse. - inkább megyek veletek, vagy megyek haza amúgy is Greg még ott van. - beszél a párnába.
-Na látod! - néz rám győztes mosollyal Lana. - mivel már tíz óra, és fél tizenkettőre érkezik be a repülő,indulhattok is. - néz rám.
Nos igen. Lehet nem említettem,de amikor Samék elköltöztek akkor ők Olaszországba mentek, ugyanis a szüleik olaszok, és a nagyszüleik is. Ők pedig mindketten tudnak Olaszul.
-Ha bármit elpakolsz, vagy lenyulsz valamit, halott vagy! - nézek rá figyelmeztetően, és oda megyek a szekrényemhez, hogy kivegyek valamit amit feltudok venni.
Egy fekete póló és egy fekete farmer. Ma is színesen öltözők fel úgy látszik. Ehez még felveszem Niall szürke Nike pulcsiját és minden rendben lesz.
-Jólvan, kimentek, hogy felöltözzek vagy esetleg végig akarjátok ezt is nézni? - nézek rájuk felvont szemöldökel, Harry pedig elvigyorodik, ami azt jelenti, hogy valamit mondani fog.
-Hát én szívesen végig nézném. - vigyorog még mindig, pár másodperc múlva én is vissza fojtott vigyorral nézek rá.
-Kifelé haver! - szólal meg Niall rekedtesen, és ekkor Harryből kitörik a nevetés, és belőlem is amikor meglátom a hugom arckifejezését.
Harryvel még utoljára egymásra nézünk nevetve,utánna ránéz Lanára és vissza folytja a nevetését, elindul kifelé.
-Jó veszekedést Harry szívem! - szólok utánnuk nevetve.
-Nektek is Holland drágám! - szól vissza szintúgy nevetve.
Persze, mindketten tudjuk, hogy csak hülyeség, amikor ilyeneket csinálunk. És ezzel Niall és Lana is tisztába van, de azért valamilyen szinten még mindig féltékenyek az ilyen pillanatokra,persze ők is inkább csak hülyeségből azok.
Úgy értem, hogy ilyen miatt meg sose veszekedtünk komolyan Niallel, és szerintem Lanáek se.
-Szóval Holland drágám. - szólal meg Niall nevetve - Add ide az egyik itteni pulcsimat. - áll fel az ágyról.
Vissza fordulok a szekrényhez, és megnezem, hogy milyen ruhái vannak még itt.
Itt van az egyik Nike fehér pulcsija is.
Egy fekete Vans pulcsi,és egy Adidas zöld póló, meg egy sima fehér póló.
-fehér Nike vagy fekete Vans? - fordulok hátra, hogy lássam a fiút, aki éppen a fekete farmerját fordítja ki.
-Vans. - néz fel rám, bolintok és kiveszem a szekrényből. Komolyan néha már teljesen olyan mintha együtt laknánk.
-Tessék. - rakom le a szekemre, és lahajolok, hogy össze szedjem a tegnapi ruhainkat a földről. - Ha van valami olyan cuccod itt, amit nem akarod hogy Lana lássa, jobb ha elteszed. - beszélek miközben kezembe veszem a tegnapi pulcsijat, amit ma tervezek felvenni,és elkezdtem kiforditani.
-Szerintem semmi olyan nincs. - neveti el magát zavartan.
-Oké - nevetem el magam én is,és hátat fordítok Niallnek, hogy elkezdjek öltözni. Hiába látott már mindehogy, azért elég szégyenlős vagyok még most is. Főleg, hogy most szégyellem is magam, és nem vagyok megelegedve a testemmel.
Leveszem az alvos nadragomat, ami sima szürke rövidnadrág, és felveszem helyette a fekete farmeromat.
Amikor pedig már az alvos világoskék trikómat is levettem, nyílik az ajtó. Gyorsan, reflex szerűen magam elé kapomm Niall pulcsijat, és meg fordulok.
-Oh-akad meg Harry hangja, amikor realizálja a helyzetet, hogy még nem igazán vagyunk kész. - azthittem már kész vagytok, tudjátok. - vakarja meg a tarkojat zavartan.
-Csodás Harry, de mostmar látod hogy nem. - nézek rá
-Úgyhogy kint várj meg inkább minket. - szólal meg Niall is, és nevetve néz a baratjara,aki veszi a célzást és szerencsetlenkedve vissza zárja az ajtót.
-Nem is mondok semmit. - nevetem el magam, és magamra veszem a pólót, utánna meg a pulcsit.
-Szerintem én se. - szólal meg niall is nevetve, és leveszi a fekete pólóját.
Oda megyek az agyamhoz és elveszem a telefonom róla, Niall már a nadrágját veszi át.
-Akkor jössz velünk? - rakom a zsebembe el a telefont, és elkezdek megagyazni.
-Menjek? - néz rám, és elkezdi felturni a haját, hogy ne legyen ennyire lelapulva.
-Hát tök jó lenne, ha betudnalak mutatni nekik.-nezek rá féloldalas elmsolyodva, és ellepek az agytol.
-Oké, Greg tud még várni. - von vállat, és elmosolyodik.
-Oké. - megyek oda hozzá, és én is beleturok a hajába. Annyira szeretem piszkálni a haját.
-Tenyleg nincs sok értelme beállítani a hajam. - fogja meg a csuklomat nevetve, és közelebb hajol a számhoz.
-Nincsen. - érték vele egyet, és neki nyomom a számat az övének. Elereszti a kezem és megfogja a derekam,és  közelebb húz magához, én pedig ismét elkezdem a haját túrkálni.
-Annyira szeretlek. - húzódóm el tőle egy pillanatra, és újra megcsokolom.
Niall szorít a derekamon, és belemosolyog a csokunkba.
-Szeretlek. - motyogja a számra, és ad egy puszit utoljára , majd elszakad.
-Oké szerintem is inkább. - fogom meg a vállát és eltolom magamtól.
Ha tovább csináljuk, akkor tényleg nem most indulunk el,na meg az se előny, hogy itt vannak a testvéremék.
-
-
-Na és Harry-fordulok hátra a fiuhoz - Hogy vagytok? Minden oké?
-hát én meg mindig egy embernek mondom magam, de rendben, ahogy szeretnéd. - néz rám vigyorogva. - De köszi jól vagyok.
-Háh! - nevetem el magam - Mindig is mondtam, hogy mennyire idegesítő amikor így kérdeznek rá, ha már együtt vagy valakivel!
-Igen, elég idegesítő. - von vállat - de minden rendbe van köztünk. - teszi hozzá. Újra előre fordulok, és ranezek Niallre, aki ezt megérezheti, mert rám néz. Tudjátok vannak olyan nezesek, amit csak te és a barátaid ismertek.na igen nekünk is van ilyen nezesunj amit csak mi ismerünk.
-múltkor hogyhogy olyan hamar mentetek? - kérdezem,mert erre azóta nem tudok rajonni.
-Nem tudom. - válaszol pár másodperc múlva.
-Harry! - szolalok meg hangosabban-mit nem mondtok el?
-Ekuszom Holland én elmondanam, de nem tőlem kell megtudod, és Lana akarja elmibdani. - hadarja el gyorsan.
-De baj van? - nézek ismét rá, kissé idegesebben. Megrazza a fejét, jelezve, hogy nem nincs.
-Nyugodj meg,nincsen.
-
-
-Jolvan srácok, senki ne legyen féltékeny, vagyis most csak te ne - nézek niallre amikor még a kocsiba ülünk, mert keressük a helyet. - Harry te pedig akkor ne amikor lana is úgy fog viselkedni velük mint veled. - fordulok hátra a fiuhoz.
-Mi? Mint velem? - illetődik meg, én pedig bolintok.
-Jó nem fogja azért őket csokolgatni de érted. - teszem hozzá.
Niall talált egy parkoló helyett és be is parkolt.
-Na jó akkor megyek. - csatolom ki magam, azt beszéltuk hogy ők nem jönnek be, mert elég veszélyes lenne, nehogy valaki felismerje őket.
-Oké,itt leszünk. Vigyázz magadra. - néz rám Niall, én pedig bolintok és elmosolyodom. Kinyitom az ajtót, és elindulok. Közel álltunk meg ezért nem kell nagyon megerőltessem magam.
-
-Cherly Holland! - mondja ki a nevemet mögülem, az én rég nem látott Sam barátom.
-Sam Costa! - fordulok hátra én magamhoz szorítóm a nálam egy fejjel magasabb fiút, akit már egy éve nem láttam - annyira hiányoztatok! - motyogom a puloverébe - hol van Tom?
-Itt vagyok! - hallom meg, és ennek hatására elengedem Samet, és oda lépek hozzá, hogy őt is tudjam üdvözölni.
-Kivagy virulva Holland! - szorít magához
-Csak nem Niallnek köszönhetjük? - szólal meg vigyorogva Sam, én pedig elpirulva bolintok.
-Akkor ezt megkell köszönjük neki nem? - fordul az öccse felé, aki vigyorogva bólint.
-Maradjatok már!-nevetem el magam zavartan - Milyen volt az út? - nyúlok az egyik táskáért, hogy segítsek valamit, de Sam elrantja onann a kezét, hogy nehogy kitudjam venni belőle a táskát.
-Helló, kislány elvan törve a kezed! - néz rám.
-De csak az egyik. - vonok vállat nevetve. Sam megforgatja a szemét, és nevetve elindul előttem.
-Hogy lehetsz ennyire szerencsétlen, hogy elut egy kocsi? - néz rám Tom, és ő is elindul, én pedig követem őket.
-Nem figyeltem. - vonok vállat megint.-Amúgy itt van kint Niall,és Harry is. - nézek rájuk vigyorogva.
-Harry valószínűleg feltekenyebb lesz amikor Lanával lesztek. - teszem hozzá, mert ez tényleg így lesz.
-És Niall? - fordul felém Tom.
-Őt már felkészítettem. - rakom az épp kezemet a szívemre.
-Gondolom már tudja a fél életünket akkor. - neveti el magát Tom.
-Dehogy, azt hiszitek nincs jobb témánk? - nézek rá komolyan, de utánna elnevetem magam.-Amúgy Lana nektek se mondott semmi újat?-váltok témát, mielőtt oda érünk a kocsihoz, hátha megtudok valamivel többet.
-Nem,de akkor örülök, hogy nem csak nekem tűnik furanak. - tekint rám Sam, és összébb húzza a kabátját.
Hideg van még azért.
-Szerintem valamit nem mond el.-száll be Tom is.
-Ugye a barátjával is jóba vagyok, ő azt mondta van valami, de Lana akarja elmondani. Tiszta ideg vagyok. Mi van ha baj van?Harry azt mondta nincs, de mi van ha mégis? - kezdek el hadarni.
-Ha azt mondta nincs baj, akkor biztos nincs. -néz rám Tom, és elmosolyodik.
-Lehet össze házasodnak, vagy terhes. -von vállat Sam.
-Egy hónapja vannak együtt, biztos nem házasodnak össze. És szerintem nem is terhes. Képzeljétek már Lanát el, egy gyerekkel. - nézek rájuk furcsán, és mélylevegőt veszek.
-Jó szerintem se házasodnak össze,de a gyerek az bármikor jöhet. -von vállat Sam, és rám néz, amikor megallok.
-Ott van a kocsi - biccentek Niall fekete kocsija felé - viselkedjetek kérlek. - nézek rájuk vigyorogva, és ismét elindulok, ők pedig utánnam.
-Mi, mindig viselkedünk. - szólal meg nyavogva Tom
-Hat persze. -nézek rá nevetve, és hátra megyek a csomagtartohoz, ami nyitva van már, mert Niall látta hogy megerkeztunk, és kinyitotta.
-Akartok Harryvel végig ülni egy kínos húsz perces utat, vagy szóljak neki, hogy üljön előre?-nézek rájuk mielőtt még kinyitnam a csomagtartót.
-Én simán végig ulom vele, lehet a végén még tok jó barátok leszünk. - von vállat Sam, és Tom egyetertoen bólint. Kinyitom a csomagtartót.
-Rakjátok be, tudod Sam nekem elvan törve a karom. - nézek rá legörbített ajkakkal.elneveti magát, és elkezdi bepakolni a bőröndöt és a hatizsakjat,utanna pedig elveszi a tesojatol és azt a is berakja.lehajta a csomagtartót, szerencsére nem lecsapja, mert Niall azért még engem is képes lenne megolni, így halat adok az égnek hogy ő is ilyen kocsi fan, hogy úgy tekint a kocsikra mint az emberekre már szinte.
-Szerencséd hogy így hajtottad le. - nézek rá - Niall is ugyan ilyen kocsi fanatikus mint te. - teszem hozzá és megforgatom a szemem.
-Úgy érzem jóba leszünk. - neveti el magát. Megveregetem a vállát.
-Hát persze. Sok sikert hozzá.-elindulok az anyós uleshez, és Kinyitom az ajtót.A két fiú is így tesz.
-Vagy ülsz előre Harry? - kérdezem meg tőle is, miközbe bekötöm magam.
-Maradj már Cherly. - szólal meg Tom-Had ismerjük meg őket.
-Jolvan.-tartom fel magam előtt mindkét kezem.
- Helló, Tom Costa vagyok, azért Costa mert Olasz családból vagyok,ő itt Sam az ikertesom. - mutat Samre, aki Harry jobb oldalán foglalt helyet.
-Én is tudok beszélni Tom. - néz rá Sam nevetve - Helló Niall, sokat hallottam rólad. - nyújtja át a kezét a sebváltó felett.
-Helló! - nyújtja ő is oda a kezét - remélem csak jókat! - neveti el magát és kezet raznak.
-Csakis. - neveti el magát Sam, és vissza rakja maga mellé a kezét - Te pedig Harry lehetsz. - néz Harryre, aki bólint. - Rólad is hallottam már. - nyújtja felé is a kezét - Sam vagyok. - ismétli el magát újra nevetve.
-Harry Styles. - rázza meg ő is Sam kezét, utánna meg Tom is kezet fog vele, és Niallel. És elindulunk.
-
Nos.
Már itt vagyunk nálam egy ideje, Niall már haza ment, és már Harry is. Lana pedig itt alszik, mint amikor régen együtt volt a társaságunk.
Este hét óra van.
-Jólvan srácok, akkor a nappaliba alszunk és ilyen Sleepowert tartunk. - vigyorodom el. Az alkohol hatása lehet, hogy ennyire jó kedvem lett hirtelen. Sam és Tom is teljesen olyan mint két tini lány, és csak nevetünk mindenen. Lana ő nem iszik, ami valószínűleg a fiúknak is feltunhetett. Najo mostmar tényleg kezd egyre valószínűbb lenni, hogy babát vár.
-Jézusom végre, mindig is kiakartam próbálni! - vigyorog vissza rám Tom, és elveszi a gumicukros zacskót, hogy tudjon enni belőle.
-Lani! - szólal meg Sam. - Terhes vagy igaz? - néz rá kíváncsian, nos igen. Sam sose volt az a szégyenlősebb fajta. Meg ugyan miért is lenne? Olyan mintha testvérek lennének.kivancsi viszont annál inkább.
-Mi? - vonja fel a szemoldoket Lana.
-Ne tagadd! - szólal meg Tom is. Én pedig némán figyelem a testvéremet.
-Honann jött ez most nektek? - néz ránk felvaltva.
Oldalra döltöm a fejem és unottan nézek rá.
-
Itt vagyok.
Tudom, hogy nem jó ez a rész, de már nem nagyon van ötletem, hogy mit tudnék írni.
És az ékezet hibák, holnap kilesznek javítva,csak már ki szerettem volna tenni egy részt.
Remélem vigyáztok magatokra és egymásra! 🧡
Hétfőn pedig, egy új történetet rakok ki, remélem tetszeni fog. (-:
Jó éjszakát srácok,reggelt,napot.