slow hands

Hat.

-Ezen a héten már nem kell jönni dolgozni, és szombaton este lesz valami össze jövetel, Kendall mondta,hogy adjam át. - adja át az információt.
-Oh, értem, és mikor is lesz szombaton? - veszem fel a sapkámat is - vagy küld majd valami üzenetet úgyis nem? - vonom fel a szemöldököm.
-Küld majd valamit biztos, de amúgy 8-kor kell oda menni,talán a Cherry club-ba, hogy hova. Rég volt ilyen összejövetel ezért lesz most. - von vállat.
-Oké, akkor majd találkozunk ott. - mosolyodom el, és hátat fordítva neki elindulok.
-Aha, majd találkozunk. Vigyázz magadra! - szól utánnam kedvesen.
Csodás. Még jó barátok is lehetnénk, ha nem nyomulna ennyire.
-
-Szombaton valami összejövetel lesz este, valamilyen klubba, Kendall szerint rég volt ilyen. - szállok be a kocsiba, és ránézek a barátomra, aki a rádiót kapcsolgatja. - basszus! - csapok a homlokomra - szombaton mennénk Liamékhez nem? - csukom be az ajtót.
-De. - néz rám, és elindulunk.
-Nemár! - sóhajtok idegesen-ezt nem hiszem el. - veszem elő a telefonomat - de én látni akarom már a fiúkat. - nyüglödöm még mindig, teljesen kiakadva.
-Muszály menned? - néz rám egy pillanatra, és utánna újra az útra összpontosít.
-Nem tudom, lehet nem. Kiskorom óta ismerem Kendallt, szóval lehet megengedi. - keresem ki Kendall telefonszámát a telefonomba-meg amúgy is, Connorhoz sincs sok kedvem. És biztos beprobálkozna, főleg ha inna - ahogy megtalálom Kendall nevét a telefonomba, rányomok az üzenet küldésre és elkezdek neki írni.
-Ő is ott lesz? - fintorodik el a fiú - akkor inkább tényleg ne menj.-morogja.
-Én se akarok-motyogom, és elküldöm Kendallnak azt amit írtam, lényegében csak annyi, hogy megkérdeztem, hogy kötelező-e mennem.
-Max, elmegyünk Liamékhez, ott leszek egy órát, és elmegyek erre a helyre. - húzom el a számat, és idegesen bámulom a telefonomat,ahol még mindig semmi válasz, pedig már látta az üzenetet.
-Vagy egyátalán nem mész el. - von vállat nevetve a mellettem vezető fiú.
-Nem maradhatok ki mindenből - rágom a számat. - meg te is elmehetsz bárhova. - teszem hozzà, mert ez tényleg igy is van.
-De ott nem akarnak rám mászni. - szól vissza.
-Ugye tudod, hogy majdnem minden lány aki tudja, hogy ki vagy rád akar mászni? - nézek rá nevetve.
-Csak aki ismer? Miért amúgy nem vagyok helyes? - néz rám lebigyesztett ajkakkal.
-Mindenkinek más az ízlése.-simitom meg a vállát - nekem akkor is tetszenél, ha nem lennél híres. - teszem hozzá biztatóan, bár nem hiszem, hogy ezt bizonygatni kell. Tudja magáról, hogy nem csúnya fiú.
Elvigyorodik, de nem szólal meg. - Nehogy mondj valami szépet te is nekem. - forgatom meg a szemem, és leveszem a kezem a válláról.
Hozzá szoktam, hogy nem egy érzelgős ember, de bezzeg ha sírok, akkor ő is elkezd könnyezni. Együtt érző, az biztos. Épp, hogy szólalna meg, elkezd szólni a telefonomból a 'The Luminers-Ophelia' ez szól, ha keres valaki olyan akinél nincs külön beállítva zene. Nos, ez az egyik kedvenc zeném, szóval szeretem hallgatni,ezért most sem vettem fel egyből, kicsit hagytam, hogy szóljon.
[hívásba]
-Na szóval, mesélj csak miért nem jó neked a szombat este? - szól bele Kendall, amikor felvettem a telefonomat.
-Mert dolgom lesz. - válaszolok rá egyből.
-Mi fontosabb annál, hogy velem és a munkatársaiddal legyél? - von kérdőre, de a végén elneveti magát - mondjuk minden. -nevet még mindig.
-Ne, ne mond ezt! Tudod, hogy szeretlek titeket!-szólalok meg mentegetőzve, ugyanis tényleg szeretem őket, mert nem csak a munkatársaim hanem a barátaim is egyben. Najó, kivéve Connor. - Csak pont mennénk meglátogatni Niall barátait,akiket rég láttam én is, és a van két kisfiú is, meg a tesómat is tudnám látni!-hátha megsajnál,és megengedi.
-Igazad van, ez tényleg jobban hangzik. - motyogja - olyan rég láttam már Lanit. -szomorodik el a hangja.
-Mi lenne ha ez az egész összejövetel inkább pénteken lenne?-kérdezek rá, mert eszembe jut, hogy mi lenne ha eljönne ő is, legalább Zaynnek is lenne társasága ha úgy nézzük..
-Most arra gondolsz, hogy menjek el én is oda ahova ti mentek majd? - kérdezi.
-Aha, tök jó lenne. Biztos lana is örülne, meg a fiúk sem hiszem, hogy haragudnának. Sőt van egy srác Zayn, aki kifejezetten örülne. - kezdek bele izgatottan.
-Felőlem, oké. Akkor kérdezd meg azért Niallt, hogy nem-e baj. - bizonytalanodik el.
-Oké, kérdem. - nézek rá a barátomra - Baj ha Kendall is jönne? -harapok a számba, ha ideges és izgatott vagyok mindig ezt csinálom.
-Ha akar jöhet. - von vállat, elmosolyodom és újra a telefonba kezdek el beszélni.
-Na, akkor mond le a szombati összegyüllést, és legyen inkább pénteken ha neked jó.-szólalok meg
-Oké-szól vissza boldogan - majd beszélünk akkor még, legyetek jók. - búcsúzik el.
-Oké, oké. Te is! - mosolyodom el, és kinyomom a hívást, utánna meg le rakom magam mellé az ülésre.
-Uh de tök jó lesz! - vigyorodom el,és ránézek a fiúra,aki figyelmesen figyeli az utat.
-Aha. - szól vissza nevetve - akkor már nem is dolgozol a héten, szóval jöhetsz hozzám is. - teszi hozzá, és rám néz, valószínűleg válaszra várva.
-Jó, de elsőnek vigyél haza, kellenek ruhák.
-Vannak nálam is még. - kanyarodik be az egyik utcába, annak érdekébe, hogy a házamhoz érjünk még a mai nap.
-De azokat kikéne mosni már, és most semmi kedvem mosni. - motyogom,és hátra dölök az ülésen.
-Olyan nyügös vagy - motyogja el magát a fiú is. - Megvan a havi vérzésed vagy mi van? - érdeklődik.
Nos, valószínűleg tényleg a havi bajom lesz az, meg ez az egész lehet most kezd kijönni rajtam, hogy mennyire nincs önbizalmam, és elegem van belőle.
-Tök mindegy - nézek ki az ablakon. Csodálatos idő van, ahoz képest, hogy tél van még. Süt kint a nap, és már annyira hideg sincs.
-Biztos, ha ezt mondod mindig baj van. - jelenti ki.
-Nem nincs. Csak fáradt vagyok. - motyogom, a legelfogadhatóbb kifogást.
-Persze. - neveti el magát hitetlenkedve, és megáll abba az utcába ahol lakom.
Nem mondok inkább semmit se erre, mert nem akarok vele veszekedni most. Reménykedek benne, hogy ő se fogja tovább ezt a témát zavargatni. Mert csak felidegesít, és tényleg össze veszek vele.
Amint leállítja a motort, kiszállok a kocsiból, és elindulok a házam felé, magam mögött hagyva Niallt.
Amikor már majdnem ott vagyok az ajtóm elött, elkezdem keresni a kulcsomat, ami a fekete oldal táskámba van valahol.
-Meg várnál? - szól utánna a barátom, de én nem állok meg, hanem tovább megyek még mindig keresve a kulcsomat. Sikeresen meg is találom a kulcsot, és Niall még mindig nem ért ide. Hát igen, szuper gyors.
Kinyitom az ajtómat, és félig nyitva hagyom, hogy betudjon jönni azért.
Bemegyek a szobámba és lefekszem az ágyamra, hassal.
-Nem megyek, rosszul érzem magam - szólalok meg a párnámba. Persze, nem érzem magam rosszul, semmi bajom. Csak lehúz az élet. Legjobban most csak aludni akarok, és beszélni Lanával.
-Jól van, akkor majd hívj fel ha eldöntöd, hogy mi bajod. - szólal meg, és valószínűleg haragszik most rám.
Kimegy, az ajtón mert hallom, hogy záródik a zár. Idegesen belefúrom a fejemet mégjobban a párnámba.
-
Este kilenc óra.
Itt ülök a nappaliba és eszem a karamella fagyit. Tiszta rossz kedvem van mostanába. Meg ez az egész sztár dolog is, annyi nehezebb és másabb lett minden az életembe, mióta megismertem Niallt.
Megfontoltan kell mindent a nyilvánosság előtt csinálnom, mert már engem is úgymond ismernek Niallnek köszönhetően. Ez néha napján jó, de sokszor viszont rettenetes.
Mióta Niall elment, valószínűleg haza.De az is lehet, hogy valamelyik barátjához. Valószínűleg egészen jól el lehet, bárhol is van, mert nem hívott. Igaz, azt mondta én hívjam ha elakarom mondani, hogy mi bajom. Igazából rettenetesen furcsa tőle is ez a viselkedés. Egyátalán, nem szokott ennyire lemondó lenni. De úgy látszik, most neki sem volt elég türelme.
Ránézek a telefonomra, mert jelzett, hogy valaki üzenetet írt.
Harry.Hát ki más?Valószínűleg értesült a dologról. Tőlem nem, biztos Nialltől tudja,mert én Lanának se mondtam el, hogy ő még tovább adhatta volna Harrynek. Őszintén nem szeretem a magánéletemet kibeszélni, sőt ha valami bajom van a magánéletembe, és valaki valahogyan tud róla, is utálom ha segíteni akar. Nem kell senkinek sem segítenie. Valószínűleg én leszek az aki egész életembe segíteni fog magamnak, és nem hagyom el magam vagy szúrom hátba magam. Nos igen. Kellemes volt legjobb baráti, vagy simán baráti tapasztalatok.
[üzenet]
Hazza:Hallottam mi volt, mi a baj?
Én:Értem.Niall mondta? Ott van?
Hazza:Ő mondta, nincs itt, Zaynnél van.
Én:Oké.
Hazza:Na mi a baj?
Me:Mi lenne? Össze vesztünk, hülye dolgon és most valószinűleg haragszik rám. Sőt, az is lehet, hogy ennyi volt.
Vegyes érzelmek vannak most bennem. Lehet nem megy nekünk ez a kapcsolat dolog. Mármint, az nem kérdés, hogy szeretem-e vagy sem. De ő híres, és ettől minden sokkal nehezebb.
Hazza:Hülyeség! Biztos, hogy nem mentek szét. Meg fogjátok beszélni.
Sőt,jobb lenne ha most fel is hivnád.Nehogy valami hülyeséget csináljon.
Me:Nem tudok neki mit mondani. És elegem van pár dologból.
Hazza:Pont ezt kéne elmondanod neki.
Me:Persze. Szombaton nem megyek Liamékhez, majd add át neki.
Hazza:Még csak kedd van, addig kifogtok bekulni.
Me:Nem hiszem. Ő nem fog keresni, mert valószínűleg elege van abból, ahogy néha napján viselkedem. Én meg én se fogom keresni, mert össze vagyok zavarodva.
Hazza:Ne csinálj semmit hülyeséget, viszont nekem most mennem kell. Vigyázz magadra Cherl.
Me:Rendben, szia.
-
11 óra.
Most kapcsoltam ki a tévémet, és rakom be a telefonomat a párnám alá. Ugyanis most fáradtam el kellően, ezért megprobálok aludni.
Nem szoktam le húzni a redőnyt teljesen, mert szeretem látni a kinti életet még ilyenkor is, sőt alvás előtt mindig kinyitom az ablakot, hogy jöjjön a levegő és a kinti zaj. Valahogy nyugodtabb leszek tőle.
Hasra fordulok és emésztem a mai napomat magamba. Aztán egy idő után már el is nyomott az alom.
-
-Héh, kicsim. -arra kelek, hogy Niall szólítgat. Csak azt tudnám hogyan.
-Niall? - motyogom álmosan, és kinyujtom a kezemet,mert a fejem alatt volt és eléggé elgzsibadt. - Sajnálom, hogy olyan voltam. - motyogom és kinyitom a szememet,hogy meggogyozodjek róla hogy tényleg itt van e.
-shh, semmi baj kicsim, én is hülye - voltam. -simogatja a hátamat.
-Mit keresel itt? - nézek fel rá, és megfogom azt a kezét ami mellettem van az ágyamon.
-Jöttem bocsánatot kérni - motyogja - hülye voltam, hogy én is csak úgy felkaptam a vízet.-simitja meg a kezemet, és utánna elengedi, majd feláll és elkezdi levenni a pulcsiját.
-Igen, tudom. Én is az voltam. - motyogom álmosan és ránézek a fiúra, igaz nem sokat látok ugyanis sötét van a szobámba, csak az utcai lámpâk fénye világít be a szobámba.
-Maradok oké? - rakja le a pulcsiját a barna szinű szekrényemre.
-Ide adod? - nézek fel rá hunyorogva és nyújtom a kezemet a pulcsija felé.
-Egész nap ebbe voltam - néz rám, de közbe megfogja a pulcsit és elveszi a szekrényről.
-Nem baj. - motyogom és elveszem tőle a sötétkék kapucnis pulcsit, amin az ő logója van.Felülök az ágyon és felveszem,a fehér vékony spagetti pántos trikomra,majd újra vissza dölök az ágyamba.
-Borzasztó vagy. - neveti el magát halkan,majd kirakja a telefonját a zsebéből a szekrényemre.
Vállat vonok, már amennyire fekve ez lehetséges,és hasra fekszem, mert tényleg nagyon fáradt vagyok már.
Niall is ugyan ennyire lehet fáradt, valószínűleg, mert nem sokáig áldogáll, hanem bemászik az ágyba mögém, azaz a falhoz. Utalok belül aludni.
-Aludj jól kicsi. - motyogja és magára húzza a takaró egy részét, miközbe az egyik kezével megfogja a derekamat.
-Te is Ni. - motyogom vissza és halványan elmosolyodom.
Nos igen, számítható volt, hogy nem fog tudni aludni anélkül, hogy ne lenne köztünk tiszta a helyzet. Na nem mintha nekem olyan könnyen ment volna ez az alvás dolog nélkül, és abban a tudatban, hogy haragban vagyunk.
Talán olyan tíz perc múlva már aludt is a mellettem lévő fiú, én pedig az ablakomat bámulva hallgattam ahogy szuszog mellettem. Annyira szeretem.
Viszont tovább én sem voltam már képes az éjjeli baglyok csapatát erősíteni, ezért én is szépen lassan elaludtam.
-
Reggel.
Csodálatos reggel. Mondhatnám, ha tényleg az lenne. De így, hogy arra keltem, hogy Lana kiabál,anyával karöltve, nem nagyon mondhatom ezt.
-Keljetek Cherly! - kiabál a szobámba az édestestvérem.
-Látod, mondtam, hogy úgy is kibekulnek. - szólal meg Harry.Szoval ezek szerint ő is itt van.
-Kislányom maradj már csendbe! - szól rá édesanyukám. De a testvéremet ez nem nagyon érdekelheti, ugyanis megint hangoskodni kezd.
-Cherly! Tudom, hogy fent vagy! - mondja felpörögve - Tommasék meglátogatnak minket a hétvégén! - visitja el magát boldogan.
Nem véletlen, hogy ennyire feldobodott ettől a hírtől. Tommas a legjobb barátja volt, még Seattle-be ahol ugye régen laktunk. Tényleg, legjobb barátok voltak. Sőt, mondhatom, hogy hárman voltunk a legjobb barátok,és ott volt még Tomm iker tesója, Sam, igen ők is ikrek.
-Samy is jön? - szólalok meg reggeli félhalott hangomon.
-Igen, itt lesznek egész hétvégén! - ül le az ágyamra, a mellettem lévő üres helyre. - Annyira várom úristen! - vigyorog rám-gondolj bele, újra együtt lesz a négyes! - nézi az arcomat mosolyogva.
-Alig várom! - mosolyodom el én is.-És hol fognak lakni addig? - kérdezem meg szerintem az egyik legerdekesebb kérdést.
-Hát képzeld, pont ezért jöttünk. Itt is lakhatnának addig veled! - mosolyog és feláll az ágyról - te meg ha annyira akarsz akkor addig Niallnál lehetsz. - húzza fel a redonyomet teljesen.
-Viccelsz? Itt lesznek Samék, biztos, hogy itthon leszek! - nevetem el magam, és ebbe a pillanatban valaki megszúrja az újával az oldalamat, én pedig elvisitom magam,és nevetve fordulok meg, hogy lássam a fiút.
-Hamar lecserélsz. - neveti el magát.
-Szép jó reggelt Niall! - szólal meg Lana - Harry! - kiabálja el magát
-Neked is Lana-motyogja mellettem összeszoritott szemekkel Niall.
Lana tényleg iszonyat hangos lány.
-Na szóval akkor lehetnek itt nem? Tudod, hogy nálam nem tudnának hova jönni, egy szobám van. Neked meg itt van ez, meg egy vendég szoba és ott a nappali is - néz rám reménykedve
-Persze, felőlem velem is lehetnek egy szobába. - nézek rá nevetve, mert tudja jól, hogy rengetegszer volt, hogy négyen aludtunk egy szobába.
Elmosolyodott.
-Ezt az ötletet annyira azért nem támogatom. - szólal meg mellettem a barátom.
-Szia Niall. - jelenik meg Harry is nagy mosollyal az arcán - látom Cherly is bezsongott. - neveti el magat mikozbe engem néz.
-Szevasz tesó - köszön vissza neki Niall-hát látod, de nyugtató, hogy Lana is. - von vállat és felül az ágyon.
-Olyanok mintha a tesóink lennének! - kéri ki magának Lana, és elindul az ajtó felé - szedjétek össze magatokat és gyertek ki a nappaliba, anyáék is itt vannak. - fogja meg a barátja kezét és mielőtt kimennének még vissza néz - de gyorsan, mert tudod, hogy anya milyen tud lenni.-és bezárja maga után az ajtót.
-Csak tudnám anya miért van itt. - motyogom a parnámba, és lelököm magamról a világos kék, rózsaszínes lilás, citromsárgás színű takarómat.
-Jó embertől kérdezed. - nevet mellettem Niall, és feláll az ágyről, átmászva rajtam.
-Kiveszel egy nadrágot nekem kérlek?-nézek rá még mindig hason feküdve.-meg ha neked is kell pulcsi, akkor szerintem még ott van amit múltkor itt hagytál - teszem hozzá, ő pedig oda megy a szinten barna szekrenyemhez és kinyitja, én pedig végig nézem.
-Fekete vagy kék? - kérdezi a farmerokat fogdosva.
-Fekete. - nézem a haját hátulról, annyira szeretem amikor ennyire össze vissza van neki,es látszódnak hátul a forgók is.
-Változatosan öltözködsz.-veszi ki a szekrényből, és elkezd a poloim közt keresgélni.
-Add ide azt a halvány kéket, amin van egy teknős. - szólalok meg pár másodperc múlva, mert a fiú meg mindig tudatlanul kutat a szekrénybe.
-Ez nem túl rövid? - tartja a magasba amikor megtalálja.
-Akkor mindegy, adj valamilyet amelyik tetszik - forgatom meg a szemem -de amúgy szerintem nem rövid. - teszem hozzà a véleményemet, ugyanis tényleg nem rövid.Alilg látszódik ki belőle a hasam.
-Tessék-dobja le az ágyra, a farmert és egy világos sárga pólót, amin fehérrel rajta van, hogy Nike, kis betűkkel.
Szenvedve, kinlódva, felállok az ágyról és leveszem Niall pulcsiját, ami alatt ott van a trikom még.
-Vagy felveheted ezt is, ha nem találtad meg a másik pulcsid.-dobom neki, ő pedig reflex szerűen elkapja.
Ő is elkezdi felvenni, ezért kihasználom az alkalmat és valami hipergyorsan leveszem a trikomat és, felveszem helyette a pólót.
-Ez nagyon nem válik a haszonomra, hogy ilyen gyorsan öltözől.-motyogja a fiú, mogulem és elneveti magát.
-Inkább fel öltözzek gyorsan mint le. - fordulok meg és összeborzolom a haját.-Kimehetsz anyáékhoz addig, Harry úgy is itt van. - nézek rá mosolyogva.
-Aha, csak nadrágot akarsz cserélni. - néz rám féloldalasan elmosolyodva,es nevetve megrazza a fejét. - Siess. - puszilja meg a számat, és elindul kifelé a szobámból.
Miután bezárta maga után az ajtót, levettem a rovidnadragomat és felvettem helyette a farmert.
-Itt vagyok - szólalok meg, amikor is a nappaliba érek, hogy felfogyeljenek rám, mert egészen jól benne vannak valami témába. Vagyis inkább anya és Niall. Harry és Lana valami teljesen másról beszélgetnek.
-Jó reggelt kislányom!-mosolyodik el anya, és felall a kanappéról, hogy oda tudjon jönni hozzám, és tudjon egy ölelést adni.
-Neked is anya!-mosolyodok el és közelebb lépek hozzá én is, hogy ne kelljen egészen idáig sétálnia, amint elérjük egymást magához húz és megölel, majd kapok két puszit is.
-Hogyhogy te is jöttél? - nézek rá az arcára, amikor már kissé arebb léptem tőle, hogy tudjunk normálisan beszélgetni.Ma is ugyan úgy van a haja mint mindig, felvan konytyba fogva, és van benne egy fekete bross amin egy kis madár van.
-Mivel apád dolgozik, és nem volt mára semmi tenni valóm ezért eljöttem én is, mert Lana mondta, hogy Sammék jönnek,majd, és jönnek úgy is ide közölni veled. - simogatja meg a vállam.
-Oh, értem. Hát örülök, hogy jöttél te is. - mosolygok, és elnézek a válla fölött, a többiekre, akik már Niallt is bevontak a beszélgetésbe.-Kérsz egy kávét? - tűrök egy hajtincset a fülem mögé.Anya bólint és elindul előttem a konyhába.
-Nekem is csinálj!-szol utánnam Niall, amikor én is elindulok már anya után. Gondoltam, hogy annyira vehet részt abba a beszélgetésbe Harryékkel mint én jelenleg. Nyilván fél fülell itt volt, és ide figyelt.
Hitetlenkedve, megrazom a fejem mikozbe nevetek.
-Harry, Lana, nektek kell valami inni? -nézek rájuk.
-Nekem kólát hozhatsz. - néz rám Harry. - Vagy ne, van inkább Fanta?
-Ohh H, ismersz. Minden van. - nevetem el magam - Lana neked Cola kell, tudom. - jelentem ki. Ennyire ismerem már az ikertesomat, hogy tudjam, hogy mindig Colat iszik ha választhat.
-
-Na és Niallel, jól megvagytok? - ül le anya az asztalhoz ami a konyhába van, nem nagy asztal éppen, hogy ketten lehet ülni előtte.
-Igen, minden rendbe van. - kapcsolom be a kávé fözőt. - gondolom mondták Lanáék. - teszem hozzà amikor már elkezd zugni a szerkezet.
-Mondták, igen. De örülök, hogy már szent a béke. - mosolyodik el-nem lehetett nagy vita ha itt aludt. - vesz el egy darab sajtos rudat az asztalról, amit még tegnap vettem.
-De nem nagyon volt nagy. - nevetem el magam.-Vagyis nem volt annyira komoly. - javítom ki, mert mondhatni nagy vita volt egy kis dolog miatt.
-Na és mit szólsz a Lana kapcsolatához? - kérdezi halkabban, nehogy meghallják. Már nem mintha személyes lenne, vagy kibeszelnénk őket. Szimplán csak így normálisabb.
-Örülök nekik, szerintem aranyosak. - rakok bele egy kiskanál cukrot anya kávéjába, és kiveszem a tejet a hűtőből.
-Nem mondott neked Lana semmi olyat ami fura lenne? - áll fel a székről, és mellém áll.
-Nem?-nézek rá felvont szemöldökkel, és beleontom Niall kávéjába a tejet, nos hát igen ő inkább tejes kávét iszik mindig. Jó sok tejjel.
-Akkor lehet nem tudja hogy, mondja el. - veszi el a kávét amit neki csináltam, és megfogja még azt a poharat is amibe a Fanta van kiontve,es elindul előttem.
Mit kéne elmondania Lanának?
°
Na sziasztok, kedves emberek.
Sajnálom, hogy ilyen sokáig nem volt rész, és, hogy ez sem lett a legjobb. De most sok minden másra is oda kell figyelnem, és ezzel járult még a stressz is. Tehát nem nagyon tudtam erre is oda figyelni. Viszont ha minden igaz jövő hétvégén is lesz egy rész.
Legyen csodálatos hetetek, napotok! ✨💘🐻