slow hands

Hét.

-De most komolyan itt hagysz? Mond már el anya! - indulok utánna, és viszem a kezembe Niall tejes kávéját és Lana coláját.-Hallod anya! - szólok neki még egyszer,de ő úgy tesz mint aki nem is hall, ezért csak megy tovább engem kétségek közt hagyva.
-Mi? Miaz? - fordul hátra aztán újra előre néz, és be is megy a nappalimba. - Mennünk kell nem? - néz rá a testvéremre, olyan nézéssel amivel egyértelműen leeshetett Lanának, hogy menteni kell a menthetőt, ugyanis Lana egyből felpattant.
-Igen megyünk, köszi az italt hugi - veszi ki a kezemből a poharat és elmegy mellettem.
-Nem, anya mondta, hogy valamit el akarsz mondani! - rakom le az asztalra Niall elé a poharat és elindulok a tesóm után.
-Mi? Dehogy, semmi nem akarok elmondani. Nincs mit. - néz vissza rám zavartan.
-
Ahogy anyáék hiperszuper gyorsan távoztak, bezártam magamra a hálószobám ajtaját és leborultam az ágyamra. Miért kell titkolozni?
-Cherl! - kiabálja a nevemet Niall, aki szint úgy meglepödött, hogy anyáék ilyen gyorsan el is mentek. - Mi volt anyukáddal? - nyitja ki az ajtót, miközbe végig beszél.
-Nem tudom, Lana valamit nem mond el, és anya azthitte én is tudom már. - beszélek a párnámba.
-Érdekes. - hasal el az ágyamon mellettem.
-Zavaró.Nem érdekes. - motyogom.-mindegy majd beszélek velük.
-Rendben. Harryvel meg én is tudok ha úgy van. - ájánlja fel az ötletet, és kimászik az ágyból. - Akkor egész hétvégén itt lesznek ezek a Sammék? - nyitja ki az ablakomat, a hangok alapján.
-Aha.
-És akkor szombaton nem jössz a fiúkhoz? - kérdezi, mert valószínűleg tényleg érdekli a dolog. Ami érthető is. Viszont nekem teljesen kiment a fejemből, ez az egész. Annyira tökéletes, hogy minden most jön össze egyszerre. Nyilván, természetes, hogy látni akarom Louist és a többieket.
De őket még így is hamarabb és többször láthatom mint Samet és a testvérét.
-Fogalmam sincs. Nem fogom őket lerázni az biztos, alig látom őket. Szóval valószínűleg nem. - ülök fel az ágyamon. - de akkor Lana se megy, szóval gondolj bele lesz egy fiús estétek újra a fiúkkal. Lányok nélkül. - nézek rá mosolyogva. Ő pedig szintúgy mint én, elmosolyodik.
-Hány évesek? - jön közelebb az ágyamhoz.
-27.
-Szóval egy évvel idősebbek nálatok. - gondolkozik hangosan, és meg áll az ágy előtt, úgy, hogy neki támaszkodik az ágyam szélének a lábával.
-Pontosan. Még Seeatle-be ismertük meg őket. Szomszédok voltunk, egészen tízennyolc éves korunkig, csak aztán nekik meghalt az apukájuk, és így elköltöztek az anyukájukkal, közelebb a nagyszüleikhez.Utánna még talán egy évig tartottunk a kapcsolatot instán, utánna mi is elköltöztünk ide, és teljesen elhidegült mindenki a másiktól. De már 4 éve megint beszélünk, azóta voltak is itt már párszor a városba. - kezdek el mesélni kicsit jobban a fiúkról. - és mielött kérdeznéd, hogy volt-e valami ami nem fér bele egy barátságba, megnyugtatlak, hogy nem volt. - teszem hozzá nevetve, és kimászok én is az ágyból, bele kapaszkodva a fiú vállába.
-Gondoltam, hogy nem volt. - fordul utánnam. - de, hogy elmondtad így azért nyugodtabb vagyok. - neveti el magát.
-Gondoltam. - forgatom meg a szemem nevetve - na szépfiú kezdjünk valamit ezzel a nappal. - indulok ki a szobámból, de fél úton eszembe jut, hogy átkéne vegyem a polómat valami másra. Vagy felkéne venni egy pulcsit.
-Mivel még tél van, nem nagyon tudunk sehova menni. - neveti el magát halkan, jót szorakozva azon, hogy én látványosan szendevek a semmit tevésbe.
-Oké,akkor menjünk boltba. Holnap már szerda, és utánna meg nem sokára péntek és itt is vannak Sammék. - veszek ki egy sötétzöld Adidas pulcsit, de ez ilyen retro pulcsi. Igazából nem is az enyém volt, még régen anyáé volt. De én sikeresen megkaptam tőle.
-Holnap is ráér szerintem, sőt még csütörtökön is. - beszél hozzám Niall, én meg nem foglalkozva vele, felveszem a pulcsimat.
-Itthon is maradhatsz. - fordulok hátra, hogy így lássam a barátomat - vagy nem kell studiozni ma? Vagy valami fotózás? - kérdezem meg, mert igazából nagy részt mindig van valami dolga. Fura ha egy héten van időnk találkozni. Szokatlan inkább. Főleg mikor még nem is egy városba vagy esetleg országba vagyunk.
-Aha értelek! - neveti el magát, arányosan. Túl aranyosan. - csak le akarsz rázni, igaz? - jön közelebb - a héten már vagy másodjára. Pedig még csak most kezdődött el a hét!-mosolyog, és átkarolja a derekamat előről.
-Lehet rád untam. - motyogom, és közelebb hajlok az arcához.
-Az egyik legkedvesebb ember vagy akit ismerek Cherly Holand.-húzza fél mosolyra az száját
-De tényleg semmi dolgod? Mindig mész valahova. - karolom át a nyakát.
-Nem, nincs semmi dolgom. Tényleg. -néz a szemembe. Istenem azok a szemek.
-Rendben, szívem. - borzolom össze a haját - na ezt se mondom sokszor.-nevetem el magam -viszont én tényleg unatkozom szóval megyek. - motyogom a nyakába. Niall köhint egyet, hogy vissza nyerje a hangját.
-Megyek én is. -kezdi el nyomkodni a csipőmet, ami a sok kaja miatt kezd egyre szélesebb lenni. Csodálom, hogy Niall még nem említette, hogy fogynom kéne. Vagy, hogy elhagy mert híztam.
-Szerinted nem lett nagyobb a csipőm? - hajolok el tőle, és lehajtom a fejem.
-Mi? - kérdezi meglepődve.
-Híztam. És tökre látszik is. - nézem a fehér hóemberes zoknimat.
-Dehogy híztál. -fogja meg az arcomat és ezzel kényszerít arra, hogy figyeljek rá.
-De igen, híztam. - motyogom szégyenlősen.-elfogsz hagyni? Amit még is értenék, mert minden hírességnek szép vékony a barátnője. - kerülöm a szemkontaktust, ezért próbálok mindenhova nézni a szobámba.
-Még jóhogy nem érdekel. - forgatja a szemét - és te sem vagy kövér. - teszi hozzá-kibaszottul szép alakod van, és verd ki a fejedből, azt, hogy nem!
-Hát ezt nem hiszem, de azért köszönöm. - motyogom még mindig, és elveszem a kezemet a nyakától, és berakom a pulcsim zsebébe.
-Pedig jobb lenne ha elhinnéd.
-Majd évek múlva talán sikerül. - nevetem el magam halkan - na de most akkor megyünk a boltba vagy nem? - mosolyodom el fél oldalasan.
-Megyünk.-neveti el magát - de azért ne terelj. - engedi el a derekam.
-
Boltba
-Akkor kell valami sós rágcsa, és kell valami édesség is. Meg italok is. - tolom a bevásárlókocsit magam előtt, miközben a mellettem napszemüvegben sétáló fiúhoz beszélek - annyira kínos ez a napszemüveg Niall! - nevetem el magam, és megállok a chipsek elött.
-Nyáron nem. - neveti el magát ő is - csak ilyenkor. De már tavasszal is lesz nap, és akkor is normális dolog lesz. Meg jobb mintha felismernének. - von vállat. Én pedig egyetértően bolintok, mert igaza van. Tényleg jobb.
-Paprikás sós vagy zöldfüszeres chips a jobb? - nézek végig a különböző ízű chipseken.
-Nem tudom, én a sósat szeretem. - rak be egy sósat a kocsiba.
-Jó azt tudom. - nézek rá mosolyogva. Egy év alatt volt időm megtanulni, hogy mi a kedvenc chipse, főleg, hogy elég sokszor látom chipset enni.
-Szerintem a paprikás lesz, és a sajtos meg veszek egy zöldfüszereset is. - rakom be a chipseket a kocsiba - meg akkor vegyünk csipőset is. Úgyse egy napot lesznek ott és ahogy ismerem őket, főleg ha Lana is ott lesz akkor ez az egész egy nap alatt elfogy. - húzom el a számat. Régen mikor átjártunk egymáshoz bandázni, tényleg írgatlan mennyiségű chipset megettünk együtt.-Meg veszünk akkor csokit is és gumicukrot is, meg valami kekszet. - nézek a barátomra aki időközben elkezdte nyomkodni a telefonját, ezért nem is kaptam semmi reakciót. - veszek ropit is. - jegyzem meg hangosan - meg mogyorót.
-Niall mehetünk tovább. - lök meg a vállát, és ő pedig kissé elveszti az egyensúlyát de nem döl el, mert támaszkodik a kocsira.
-Mit csinálsz? - biccentek a telefonra, miközben elindulok a fiú előtt.
-Csak írt valaki. - von vállat, és elrakja a zsebébe a telefont, közbe pedig elkezdi tolni a kocsit maga előtt így haladva.
-Értem. - bolintok, és meg is állok, mert a csokikhoz értünk.Elkezdem nézegetni az édességeket.
Oreo, azt biztos veszek, mivel majdnem mindenki szereti. Akkor kell még sima vaj keksz, és ilyen mentolos csoki.
-Gumicukorból milyet vegyek? - fordulok hátra segítségért.
Niall ismételten a telefonját nyomkodja.Kivancsi vagyok azért ki irhatott neki,ha ennyire belemerül és mosolyog.
-Niall James Horan! Ide figyelnél? - szólalok meg erélyesebben.
Semmi reakció.
Jolvan ha így játszunk, akkor játszunk így.Nem foglalkozva a fiúval, elindulok a gumicukrokhoz, ami két sorral arébb van.
Nos, mivel igencsak szeretem a gumicukrokat, ezért még egy olyan öt perc múlva is itt állok és nézem őket. Sosem tudok dönteni, és mindig van valami új fajta.
Ha medvecukrosat veszek, azt csak én eszem meg, mert a társaságomból senkisem szereti.
Fogalmam sincs mennyi ideje lehettem itt, de valószínűleg elég sok, mivel a telefonom is elkezdett szólni, jelezve hogy valaki hiányol.Nyilván Niall az.
|Hivás|
-Hol vagy? - szól bele köszönés nélkül a fiú.
-Gumicukroknál.-szólok bele,és ki is nyomom a hívást.
|vége|
-Jóhogy szóltál! - jelenik meg egy olyan fél perc múlva.
-Jóhogy hallottad. - nézek rá, és leveszek egy medvecukros gumicukrot, meg egy colásat. Van ez a hosszú gumicukor is, na abból is veszek le a polcról, két zöld almásat, egy epreset, egy cseresznyéset, és egy szedreset.
Beledobálom a kocsiba, és vissza fordulok a polcokhoz, leveszek egy gumimacisat, azt is belerakom a kocsiba.
-Bocs.-teszi el a telefonját a zsebébe. -Kivel beszélsz? - kérdezek rá újra,figyelmen kívül hagyva a bocsánat kérését.
-Csak egy régi barátommal. - tolja a kocsit mellettem, mert időközben elindultunk az italokhoz.
-Személy szerint? - fordulok felé.
-Haile.-igazitja meg a haját.
-Az exeddel? - vonom fel a szemöldököm. - tényleg barát.-teszem hozzá gúnyosan. Kissé gúnyosabban mint terveztem.
-Igen az. - válaszol unottan,es megáll mert itt vagyunk az italoknál.
Kell úgy 6 energia ital, két kóla, két Fanta, egy sprite, és egy gyümölcslé ami répás.Ez nekem kell mert rettenetesen imádom.
Belerakom ezeket is a kocsiba és tovább megyek az alkholokhoz. Nos mivel ezek a napok valószínűleg igencsak későn fognak véget érni,ezért kell valami ami rásegít erre az egészre.
Vodka, ez az egyetlen amit bír a gyomrom, és Lanáé is. Nos a fiúké az mondhatni mindent.
-Most haragszol?-kérdezi Niall, és elindul utánnam.
-Nem. - válaszolok, úgy, hogy vissza sem nézek. - végülis Connor nekem is csak a barátom. Meg Adam is.
-Ja szóval haragszol. - dönti el.
Igen haragszom. Miért beszélget úgy az exével, hogy teljesen bele mélyed, és úgy csinál mintha nem is lenne itt a barátnője. Jólvan. Bevallom, hogy nehéz eset vagyok, és biztos kikapcsolódás neki olyan emberrel is beszélni, aki kedves és semmi problémája nincs.
Be állok a sorba, Niall meg mellém áll.
-Ne szólj hozzám.-nézek rá egy pillanatra, és utánna egyből el is nézek róla.
-Hülyeség ha emiatt haragszol meg. - kezd el beszélgetni - tudod, hogy tényleg csak barátok vagyunk Hailevel, semmi több. - beszél hozzám de én hidegen hagyom és csak arra tudok gondolni, hogy mikor érek haza. Szerencsére a kasszában állás nekem kedvez, mert már mi is következünk.
-Hello.-köszönök a fiúnak
-Sziasztok. - köszön vissza mosolyogva, és elkezdi lehúzni az árcimkéket, míg ő ezt csinálja én pakolok be a kocsiba, Niall segítségével. Még mindig némán, pedig bárhol vagyunk, sosem tudok csendbe maradni. És ő sem.
-Elmúltál már tizennyolc? - néz rám és kezébe veszi a vodkát.
-Oh sajnos már bőven!-nevetem el magam.
-Pedig egész fiatalnak tűnsz. - mosolyodik el, és végül lehúzza a vodkát is.
-Bóknak veszem. - mosolyodom el és elrakom a kocsiba az alkoholt.
-Haladjunk már kicsim.-szólal meg Niall kiemelve a kicsim szót.
-Kimehetsz addig a kocsihoz Niall. - nézek rá gúnyosan. És véletlenül sem, a becenevén szólitom. Haragszom rá, mert tényleg rosszul esett, hogy az exére figyelt helyettem.
-
-Azért ez elég rossz, hogy ennyit veszekszünk mostanában, nem gondolod? - tolja mellettem a kocsit
-De gondolom. - veszek el egy újságot.
-De akkor sem kéne az exeiddel beszélned, főleg akkor amikor beszélek hozzád, mint jelenlegi barátnőd. - nézek rá idegesen, és a jelenlegi szónál rendesen fizikai fájdalmat érzek. Össze szorul a szívem, mert tudom, hogy ha ezt így folytatjuk hamar véget ér a kapcsolatunk.
-Oké, mit csináljak, hogy ne haragudj?-nyitja ki a kocsit
-Hagyj békén?-nezek rá kérdően, és elkezdem pakolni a cuccokat a csomagtartóba.
-Persze, biztos. - néz rám unottan, és ő is elkezd pakolni, annak érdekében, hogy minél hamarabb kész legyünk.
-Komolyan gondoltam Niall. Ha így folytatjuk, hamar szakítani fogunk. Szünetet kéne tartanunk. - nézek fel rá a bevásárlókocsiból.
-Annak mi értelme lenne? - néz rám ő is - mert szerintem semmi.
-Szerintem ne találkozzunk ezen a héten már. - rakom be az utolsó kólát a kocsiba, és megfogom a bevásárlókocsit.
-Ez faszság.-zárja le a csomagtartót.-ha szünetet tartunk az azt jelenti, hogy nem tudjuk meg oldani a bajokat, és az miért jobb mintha megbeszélnénk őket? - veszi le a napszemüveget, és kiveszi a telefont a zsebéből, mert elkezd csörögni.-Greg az.-néz a telefonját furcsán, de végül csak felveszi a testvérének.
Bolintok, és elindulok, hogy vissza tolhassam a kosarat. Érzem magamon Niall égető tekintetét,de nem foglalkozva vele megyek tovább elmerülve a gondolataimba.
A következő pillanatban meg, csak annyit tudok érzékelni, hogy valami belémcsapodik oldalról, és minden másodpercek alatt játszódik le, már a földön fekszem és kezd minden sötétülni. Lehet meghalok?
Ennyi lett volna az életem? Ennyi lett volna az én feladatom ezen a földön? Ennyi volt?
-
Na helló, kedves olvasók!
Remélem szép hétvégétek van idáig.
Fogalmam sincs miért ilyen későn rakok ki mindig részt, ez már nálam ilyen rutin, hogy napközbe sose sikerült még eddig.
Ha tetszett a rész akkor csillagozzátok❤️
Jövőhéten kijavítom a megírt részt, és lesz egy hétvégén. Igen, nagy csoda de van megírva most előre.
Aludjatok jól! 💘🐻✨
0:29.
És ma már hivatalosan is Tavasz van! 🌺