Arany János Gimnázium

5.

A következő héten már mindenki tudta, ki is az a Dominika. A lány aki miatt Babi és Ági összevesztek. Persze nem szakítottak, de többet Babi nem szemezett Domival a folyosón és nem is köszönt neki, annak ellenére, hogy mennyit beszélgettek a buliban. Miután mindenki elment és csak ő, Dávid meg Ági maradtak, Dávid addig tartotta őket egy szobában, amíg ki nem békültek.

Viszont Domiról elindult a pletykázás. Volt, aki kiállt mellette, és azt mondta, hogy fel van fújva a sztori, szegény lány csak beszélgetett, de volt olyan is, aki még csavart is egy párat az alapból nem igaz történeten. Így aztán a hét végére Domihoz több verzió is eljutott. A kedvence az volt, hogy gumit csúsztatott Babi zsebébe, amit Ági észrevett.

"Ez az iskola tényleg ilyen pletykás?" Kérdezte egy nagy sóhajjal az egyik szünetben.

"Nagyon." Válaszolt Hunor. "Ott lettem volna, hogy részletesen mondhassam el az igazságot minden köcsögnek, aki valami rosszat terjeszt rólad."

"Aaaa, Hunor ez nagyon cuki. De igazából annyira nem sért a dolog. Na jó, egy kicsit, de pozitívum, hogy a hirtelen hírnevem miatt lett plusz száz követőm Instagramon."

"Ez aztán nagy teljesítmény" szólalt meg Zente, fel sem nézve a könyvéből.

"Te mindig olyan kedves vagy velem, drága padtársam."

"Ez csak természetes."

"Ööö... Domi?" Kérdezte Hunor, mire Dominika visszafordult Zentétől, és felvont szemöldökkel nézett barátjára. Hunor rámutatott Domi világító képernyőjű telefonjára.

Egy új üzenet Babinszki Ákostól

Babinszki Ákos: Szia! Figyelj, ne haragudj, így mindenért. Nem tudom hogy keveredhettél ebbe bele, de remélem nem túl köcsögök veled a többiek.

Domi megmutatta az üzenetet Hunornak és Julie-nak, majd megrántotta a vállait.

"Ezzel most nem tudok mit kezdeni. Nem is értem a szituációt."

"Persze, próbál rendesnek tűnni, de csak fel akar szedni" mondta Hunor unottan.

"De barátnője van!"

"Ez sosem zavarta valahogy" válaszolt Hunor keserűen.

"Julie?" Kérdezte Domi, előrefordulva barátnőjéhez. Hunor elfogult a témával kapcsolatban.

"Szerintem ne írj neki vissza. Csak még nagyobb felfordulást okoznál." Ha Julie ezt mondja, lehet tényleg ez a megoldás.

"Hát jó..."

A becsengő pillanatában belépett Marci bá és rövid beszélgetés után elkezdett a történelem érettségiről beszélni. Persze, az osztály még csak tizedikes, de sosincs túl korán elkezdeni készülni rá. Domi közben frusztráltan szuggerálta a telefonját. Vajon mit kéne most tennie? Ha visszaír neki, csak még több pletyka áldozata lesz. De ha nem, valószínűleg sosem beszélnek már Babival.

"Domi... szünet van" mondta Marci bá, és ahogy Dominika felnézett a padjáról, rá kellett jönnie, hogy mindenki kiment már a teremből. "Minden rendben?" kérdezte az osztályfőnök, amin Dominika rendesen meglepődött. Az előző sulijában idős osztályfőnöke volt, aki sosem folyt bele a diákok életébe.

"Hát..."

"Nehéz a beilleszkedés?" erre Domi megrázta a fejét.

"Nem, igazából mindenki nagyon rendes az osztályban. Csak... a suliban nem."

"Történt valami? Egész nap mintha valahol máshol jártál volna." Marci bá kedvesen nézett rá, mintha tényleg aggódott volna.

"Öööö..." Domi elgondolkodott egy pillanatra. Most el kéne mondania egy tanárnak, hogy elment egy buliba, ahol kiskorúak alkoholizáltak (vagy rosszabb), és egy olyan sráccal volt egész este, aki már foglalt? "Semmi, csak... hát, vannak pletykák. De semmi olyan, amivel nem tudnék megbirkózni." Mondta gyorsan a lány, majd felállt. "Azért, köszönöm, hogy megkérdezte." És azzal kisietett a teremből. Persze, nem volt túl nagy szerencséje. Alig tett három lépést, belefutott Ágiba.

"Oh. Szia" mondta Dominika, és érezte, hogy elpirosodik. Ági először összehúzta a szemöldökét, majd kipréselt egy mosolyt magából. "Szia, Domi" mondta, és már tovább is sétált. Domi csak nézett utána, majd úgy döntött, kimegy az udvarra. Április volt már, de a szél erősen fújt. Dominikán csak egy vékony pulcsi volt.

"Hé, nem fázol?" Kérdezte egy hang, mire Domi megfordult. És ki más lehetett volna, mint Babi??

"Nem." Mondta Domi röviden.

"Oh." Babi kínosan nézett a lányra, nem tudva mit kellene mondjon. "Most... ki vagy rám akadva?" Kérdezte, meglepve Domit, akit most már nem csak a hidegtől remegett egy kicsit.

"Mi? Rád?" Kérdezte a lány kerek szemekkel. "Nem, csak... nem vagyok hozzászokva, hogy mindenki rólam beszél. Na meg persze, hogy olyan dolgokat hisznek rólam, amik nem igazak."

"Megértem. És tényleg sajnálom, ez részben az én hibám is" mondta a srác és közelebb lépett, mire Domi automatikusan hátrált két lépést. Eszébe jutott, hogy mit mondott neki Julie. Csak még nagyobb felfordulást okozna.

"Domi, hát itt vagy!" Hallottak egy másik hangot, és fél pillanattal később Hunor és Julie léptek oda hozzájuk. Hunor rögtön ráterítette Domira a saját pulcsiját, amit Babi összehúzott szemekkel nézett végig. "Meg fogsz fázni" tette hozzá Hunor, és Babi megforgatta a szemeit.

"Sziasztok" köszönt el Babi és nem is nézett már Domira, csak elsétált.

"Domi-" kezdte Julie, de Dominika közbevágott:

"Ő jött ide hozzám, oké? És fogalmam sincs mit akar, de ma azt mondta, hogy az ő hibája is. Mintha bármi rosszat tettünk volna, pedig csak beszélgettünk." Mondta a lány, részben magát s győzködve.

"De ez az Arany gimi. Itt mindent eltúloznak."

Dominak erről szólt a következő pár hete. Megpróbálta a lehető legjobban elkerülni Babit és Ágit, ami többé kevésbé sikerült is, és lassan meg is hozta a gyümölcsét. Mire eljött a május, a suli legnépszerűbb párja újra felhőtlen boldogságban élt. Domi pedig leszokott arról, hogy Babit bámulja. Különben is, volt más srác is a gimiben, aki nem volt olyan rossz.