Rei élete egy fiú iskolában

9.fejezet

Dimitri szemszög:

-Nem...fájt- mondom meglepődve. Tetszik az illat, miért tetszik nekem egy srác illata?!?!  Morranok egyet majd kicsit odébb tolom, zavar a közelsége ,kénylemetlenül érzem magam. Nem értem én ezeket a furcsa érzéseket.. Nem érezhetek ilyeneket egy srác iránt.
- Akkor menjünk - motyogja zavartan félre pillantva..Most zavarban van, vagy mi? Itt valami nagyon nincs rendben!!..
El indulunk de nem szólunk egymáshoz,csak csendben ballagunk. Kissé zavarodott vagyok a dolgok miatt.Elbambultam kicsit, és mikor felpillantok látom hogy előttem sétál, és egyszer csak azon kapom magam, hogy a seggét és csípőjét figyelem.
Baszki Dimitri ennyire régen nem voltál csajjal!! Biztos ezért lehet. Rég nem voltam már senkivel. Ez lehet az oka.
Lassan ballag előttem, figyelem őt de mikor néha hátra pillant elfordítom a fejem.. Olyan vagyok mint egy szégyenlős kisgyerek.. Össze kell szednem magam. Ez nem mehet így tovább.
Mordulok egyet és szinte megkönnyebbülten felsohajtok amikor megláttam Buchékat, végre nem kettesben leszek így Reiel..
Ők is találkoztak más csapattal, ahogy nézem..
- Mit szereztetek? - kérdezem őket mire Natsu egy laza mozdulattal nekem dobja az öngyújtóm amit elkapok.
- Ez a tiéd főnök.
- Én tanítottam neki - nevet Buch
- Megoldható, hogy nem hívtok Főnöknek? - rágyújtok egy cigire.
- Hali Natsu - vigyorodik el Rei majd lepacsiz Natsuval.
- Hm. Pedig azt hittem szereted ha főnöknek hívnak - néz rám Rei.
-Mindenki azt hiszi pedig, nem szeretem - mondom kicsit nevetve
-Minket se tudd leszoktatni róla - mondja Buch majd oda dob nekem egy sört hiszen most már "pihenünk" amit ki is bontottam és belekortyoltam.
-Kértek? - kérdezi  Buch.
- Én nem kérek -  rázza fejét Natsu
- Nekem jöhet - szólal meg Rei, mire Buch oda dob neki egyet..
- Elmegyek sétálni egyet.. - áll fel Rei majd választ meg sem várva elmegy.
Unottan belekortyolok a sörömbe
-Utána kéne menned- mondja Buch
-Nekem?
-Veled van egy csapatban...
- Miért nem mehet egyedül? - kérdezi Natsu
-Mert megtámadhatják. Este is lesznek portyázok - morgom majd felállok és utána indulok. Nem akartam nagyon a közelébe maradni.
Hamar beérem de nem megyek túl közel nem akarom, megzavarni se őt se a nyuszit.. Innét figyelem ahogy simogassa a kis nyuszit aki az ölében fekszik. Úgy tűnik jól kijön az állatokkal.Beszél hozzá.. Ami a legfontosabb azt épp hallottam.
- Félek bevallani hogy miért vagyok kissé furcsa.. Biztos kibuknának rajta.. Már azon kiborulnának hogy a fiúkat szeretem.- sóhajt fel.. Még valamit mondd halkan de azt már nem hallom.

Mikor Rei vissza indult én inkább elrejtőztem, hogy ne bukjak le. Talán ez egy olyan beszélgetés volt a nyuszival amit nekem nem kellett volna hallanom de már késő, követtem ismét őt amikor vissza ért majd én is a srácok furcsán néztek rám
-Hol voltál? - kérdezi Buch
- Húgyozni.... - mondom egyszerűen, és biztam benne, hogy nem buktatnak le.
- Van nem messze egy kis tó ott letudnánk fürödni.
-Jó ötlet de beszéljük meg az őrséget... - mondom majd leülök.
- Kezdem én szívesen. Mindenki négy órát örködik, ki lesz a második? - kérdezem körbe pillantva rájuk.
- Én leszek - teszi fel kezét Rei.. Rei után pedig Natsu lesz aztán pedig Busz.. Mikor ezt megbeszéltünk mindenki ment aludni.

Mivel mindenki aludt már én csendben ücsörögtem és füleltem, hideg volt egy kicsit de élveztem. Elfekszem és figyelem a csillagokat és a leveleket,  néha a sörömbe kortyolok.
Szóval a fiúkat szereti, szegény srác... Nem lesz egyszerű dolga.. Észre vettem,hogy furcsán viselkedek vele és ez zavart. Köztünk is vannak melegek sokan nem is titkolják, hogy azok csak nem ezen a szinten. Lehet együtt vannak Natsuval, még is a velem közös sátorba ment aludni.
Bár ez érthető hiszen velem van most egy csapatban mégis... Bár én biztos a párom mellett akarnék aludni hiszen, itt vagyunk haljuk ha baj van. Persze... Biztos nem akart bajba kerülni emiatt.. Véget érhetne ez a túlélő verseny már, nem bírok megbírkózni ezekkel az érzésekkel. Távolságot kéne tartanom, tőle!.