Egy Démoni Szerelem [Bakugou X OC]

2. Új külsőben

Mikor kezdtem ébredezni egy erős fájdalom hasított a fejembe. Bár nem csak oda. A hasam is eszméletlenül fájt. Kinyitottam a szemem és hirtelen el felejtettem mi is történt. Gyorsan felültem, ami valljuk be nagyon nem volt jó ötlet. Amint ezt megtettem, megszédültem és meg kellett támaszkodjak a kezemen. De ez nem padló volt vagy egy ágy, hanem egy láb...EGY KIBASZOTT LÁB!

Mikor ez tudatosult bennem hátra hököltem a kanapé távolabbi részére és onnan néztem az alvó férfit. Pár másodperccel később, mikor érezte, hogy nem vagyok ott felébredt és rám nézett. Alig ismertem meg kezek nélkül. Közelebb jött hozzám és a nyakamra tette kezét a kisujja kivételével.

-Where're you going, Kitty?(Hova mész Cicus?)- kérdezte rekedtes hangon. Én persze teljesen betojva meg se szólaltam.-Not answering? Do you want a small punishment?(Nem válaszolunk?Szeretnél egy kis büntetés?)- erre csak megcsóváltam a fejem- Then make me *megteszem ír.szerk.* forget it.(Akkor felejtesd el velem)

-H-how?(Hogy?)- kérdeztem halkal, összezavartan.

Ő csak elmosolyodott és hirtelen arcom után nyúlt és közel húzva magához megcsókolt. Nekem csak kikerekedtek a szemeim és nem tudtam felfogni ezt. Ez a tököm tudja ki ellopta az első csókom.

Miután elküldtem vagy 80-szor melegebbnél melegebb éghajlatokra elengedett. Önelégülten vigyorgott a képembe majd panaszkodni kezdett.

-Not bad, but if you won't kiss back, you will get hurt. (Nem rossz, de ha nem fogsz vissza csókolni, megjárod.)-  figyelmeztetett. Ezek szerint lesz folytatás? Nem lehet igaz.  Egy aprót bólintottam, hogy értem.

-If we are up, we can wake up the others.(Hamár fent vagyunk, fel tudjuk ébreszteni a többieket.)- gondolkodott el.-You still here.(Itt maradsz.)

Egy másodperc volt az egész. Egy bilincsel a kanapéhoz kötött és felment az emeletre. Nem kellett sok, hamar le is jött a térkapus fickóval. Valamit beszélgettek, de nem értettem egy szót se. Majd mikor letudták a traccspartit, felém fordultak.

-So, we will bring your memory back with an injection.(Szóval, visszahozzuk az emlékeid egy injekcióval.)- mondta és előkapott egyet. Elkezdett közeledni felém, mire hátrálni próbáltam, de a bilincs megakadályozott ebben.

A maradék időmben elmondtam egy miatyánkat. Úgy látszik pont jól jöttem ki, mert amint befejeztem a nyakamba nyomta a löttyöt. Mit ne mondjak, fájt... nem kicsit. Ezután elengedett, mármint nem a kanapé lesz az lelkitársam.

Valami olyat magyarázott, hogy 10 perc múlva fog csak, hatni szóval addig várni kell és hogyha nem szökök el és viselkedek, akkor nem lesz olyan kemény a kiképzésem. Na igen, a vér megfagyott bennem ahogy mondta miket fogok megtanulni. Csak egy kis bemelegítőnek fegyver használat, aztán autó-és motor vezetés; ne kérdezd miért; majd végül harc (távol és közel) és önvédelem. De várjál, ez nem minden, 2 hónap alatt érted, 61 nap alatt, amiből 2 már elment és utána szerzik meg a (tényleg) hivatalos fegyver engedélyem és jogsim. És addigra elő kell álljak egy sötét ruhával, amiben fogom a feladatokat teljesíteni. És egy gonosztevő név is kell, hát k***@ jó, ugye?!

Amíg ezt végig cammogta, az a rohadt szer hatni kezdett és elkezdett fájni...nem is fájni, halálozni a fejem. De komolyan, ez rosszabb, mintha migrén közben fakopáncsok ezrei ütné a fejed aztán rád esik egy széf, majd egy hűtő, egy zongora és végül egy hajó! Mostmár tudom mit érezhetett Tom, miközben Jerryt üldözte. Minden emlék visszajött és minden amit 11 éve elfelejtettem. Most nem ájultam el, de kellett egy kis idő, mire minden egyes információt sikeresen fel tudtam dolgozni. Ezernyi és egy kép jött elő, amire nem is tudtam, hogy van-e és mégis. Gondolatmenetemből a kezes fiú zökkentett ki.

-Na mivan, végre beütött a szer?- kérdezte gúnyosan. Már válaszoltam volna, mikor rájöttem, hogy nem angolul mondta és én teljesen megértettem.

-Tessék?- ez volt a kegyelem döfés, már nem is magyarul válaszoltam.

-Hozz egy tükröt neki- utasította társát. A kapus kiment majd 1 perc múlva visszajött. Odaadta a kékségnek, ő meg felém fordította. Hát nem kicsit változtam meg. Arcom maradt egy kicsit az eredeti, de még a szemem is más lett.

De szerintem az arcom vitt  mindent. (Felső kép) Egyszerűen nem hittem a szememnek, hogy lett a rövid, sötétbarna hajamból hosszú, fehér. A bőrömről nem is tudok mit mondani. Az alap világos bőröm fehér lett. És a szemem, a fekete szememet most siratom, az jobban tetszett.
Felnéztem rájuk, de úgy látszik a kékségnek tetszik a látvány, nagyon is.

-Na, sokkal szebb vagy. Mostmár nehéz lesz visszafogni magam.- húzott kaján mosolyt ajkaira.

-Pihennie kell Shigaraki Tomura, az elfogása óta csak 1 órát aludt, és most a szer is benne van, úgyhogy biztos, hogy kimerült.- mondta a térkapus. Na megvan, hogy kitől tudok majd cigit kérni. Hát igen, ez az egyetlen rossz szokásom, meg a pia.Ne kérdezd.

-Huhh-sóhajtott-Rendben. Vidd fel és adj neki ruhát. Majd holnap  lefürdik és elmondunk mindent bővebben.

-Értettem.-mondta a lila, majd felkapott és felvitt egy szobába. A folyosóról 3. ajtó volt jobb oldalról.

Kinyitotta az ajtót majd letett az ágyra. A szoba egy letisztult egyszerű szoba volt, csak egy kicsit korhadt fallal. Az ajtóval szemben egy ablak és egy függöny helyezkedett el. Az ajtó irányából bal oldalt egy kis íróasztal és egy kisebb derékig érő szekrény foglalt helyett. Ezekkel szembe volt az ágyam, ami a falhoz volt tolva szorosan. Se szőnyeg se takaró, csak egy ütött kopott párna és egy lepedő fele. Hát szuper. Még jó, hogy nem tél van. A férfi ki akart menni, de én gyorsabb voltam és utána szóltam.

-Elnézést, ruhát esetleg kaphatnék?-kérdeztem óvatosan. Ő csak bólintott és kinyitotta az apró szekrényt. Kivett belőle egy hosszabb pólót és oda adta. Ez meg lepett, azt hittem hozzám vágja. Mindegy, eszembe jutott valami, így arra is rákérdeztem.

-Esetleg tudnak adni cigarettát és alkoholt?- ezzel nem kicsit leptem meg a férfit. Hátra fordult azzal a "Komolyan kérdezted ezt, teljesen hülye vagy" fejjel. Bár ennek hangot is adott.

-Micsoda? Te komolyan gondoltad azt az előbb? Nem néztem volna ki belőle ezt. Hány éves is vagy?-kérdezte.

-Lassan 15, miért?-vontam fel a szemöldököm,majd sóhajtottam -Rossz társaság és még szarabb élet, ennyi.- zártam le.

-Rendben megnézem mit tehetek- ezzel elment. Én persze rögtön túlgondoltam a helyzetet. Azt hittem, hogy nem lesz olyan nehéz a kiképzésem...hát naiv voltam, nagyon is.

De 6 hónappal később minden megváltozott...