Eltitkolt élet

3.

A repülőgép landolására ébredtem.
Nem tudom hova érkeztünk meg, de a célunkhoz értünk mivel elkezdtek a lányokat leterelni a gépről.

Szép sorban levezettek minket majd egy kisebb kamion rakterébe ültettek le minket.

Mikor végre a kisebb kamion is megállt egy hatalmas kastély előtt találtam magam .
Mindenkit leszállítottak és egy szobában állítottak sorba minket.
Egy nő jött be a szobába és egy ismerős alak jött be utána.
A nő bemutatkozott nekünk.

-Jó napot kívánok hölgyeim.
A nevem Mis. Beili én vagyok a szolgáló lányok vezetője.
Én igazgatom az itteni lányokat akik a palotában tartsák  a rendet, tisztaságot.
Szeretném nektek bemutatni a felséges úr jobb kezét Mr.Davidot, ha bármilyen problémátok van hozzá vagy hozzám fordulhattok, és persze nem mellesleg mi osztjuk a parancsokat is.

Annyira ismerős nekem ez a David ahogy egyre jobban figyeltem észrevette ő is, hogy nézem és akkor bevillant amikor az erdőben megtámadott az a szörny David mentett engem.

-Most pedig mindenki átesik a kötelező orvosi vizsgálaton majd kiosztjuk a beosztásotokat.

David megindult felém és karon ragadott majd elvezetett az ellenkező irányba, a többi lányt a másik irányba vezették tovább.

Úgy tűnt ez a David valami nagy hatalmú ember lehet itt mivel senki nem állt az útjába, nem kérdezték hova visz vagy mit akar csinálni velem.

Bevezetett egy üres szobába ahol csak egy asztal és egy szék volt.
Leültetett a székre majd az asztal másik végére ment és szembe állt velem a két kezével pedig az asztalon támaszkodott és úgy nézett le rám.

- Mit keresel te itt? Hogy találtad meg ezt a helyet. És mi történt az arcoddal?

Kérdezte úgy mintha nekem tudnom kellett volna a választ a kérdéseire.

- Utoljára kérdezlek mit keresel te itt ,otthon lenne a helyed .!

Válaszra nyitom a szám és megpróbálok tőle segítséget kérni vagy legalább is megtudni mi folyik itt.
Megtudni ő mit keres itt , de ami a legfontosabb kérdés ki ő és miért foglalkozik velem ennyire. Vajon mi a szándéka velem.

-Nem az volt a szándékom, hogy ide jöjjek hidd el.. engem elraboltak mikor megpróbáltam segíteni valakinek.
Azt se tudom hol vagyok!

- Jól van ne félj nem bántani akarlak.
Most elmegyek és megpróbállak kijuttatni innen hogy hazamehess.

David kirohan a szobából engem pedig ott hagy egyedül a szobában.

Lassan felkeltem a székemből és odamentem az ajtóhoz.
Hallgatóztam nem hallottam semmit így kinyitottam az ajtót és kileptem .
Egy folyosón találtam magam.
Elkezdtem rohanni az egyik irányba, olyan gyorsan rohantam , hogy nem vettem észre azt sem, hogy Mis Beilinek ütköztem.

-Te meg mit keresel itt a szobádban kellene lened ahova beosztottalak.

-Elnézést Mis.Beili de eltévedtem, nem tudom hogyan jussak vissza a szobámba.

- És hogy került ide?
Csak nem szökni próbált?!

- Nem Mis.Beili csak eltévedtem a konyhát kerestem.

- Mint már elmondtam a vacsora este nyolckor van a szolgálók éttermében.
Most pedig, hogy biztosan ne tévedj el elkísérlek a szobádba.

Mis. Beili elkísért a szobámig majd ott hagyott másik 2 lánnyal.
A két lány közül az egyiket már ismertem az a lány volt akivel a repülőn és a sikátorban találkoztam.

- Szia én Mia vagyok

Mutatkozott be Mia nekem. Egy fehér bőrű, derékig érő fekete hajú , barna szemű lány volt. Nem tudom elképzelni hogy került ide Mia .

Miután Mia bemutatkozott odalepett melléje a másik lány is.

- Szia velem már találkoztál, de még nem sikerült bemutatkoznunk egymásnak a nevem Rebeka, de szólíts nyugodtan Bekának. És téged hogy hivanak?

-Engem Sofinak hívnak.

Mutatkoztam be.

- Szeretném megköszöni Sofi,hogy a repülőn kiálltál mellettem és ,hogy a sikátorban sem hagytál magamra.

Beka megölelt..
Ez nagyon jól esett.. azt hiszem szereztem egy barátot.

Bevca és Mia elmentek lezuhanyozni addig én is elfoglaltam az egyetlen ágyat ami szabad maradt a szobában.

Egy ablak volt a szobában az ablak két oldalán volt egy ágy a másikon kettő ágy volt. Le ültem az ablak bal oldalán található magányos ágyra.

Becáé volt a szemközti ágy es Miáé az alatta található ágy.

Felálltam és az ágyam végén található szekrényhez mentem. Kinyitottam és piros egyenruhákat láttam. Az egyenruha egy szoknyából és egy rövid újjúból valamint egy kötényből állt.
Volt meg a szekrényben két hosszú nadrág és négy hosszú ujjú pulcsi.
A szekrény alján volt még két balerinki és egy csizma valamint egy vászon boka cipő.

Minden ami a szekrényben volt furcsa módom az én méretemben voltak. Eléggé meglepő vajon honnan tudtak ezt.

Amíg a szekrényem tartalmat elemeztem addigra Beka és Mia is végzett fürdéssel. Most már együtt készülődtünk a vacsorára. Majd a folyosónkon lakó többi lánnyal elindultunk mi hárman is a közös vacsi helyre.

Ahogy beértünk az ajtón olyan érzés fogott el mintha a suli menzáján lettem volna. Sok asztal volt és minden asztalnál hatan foglalhattak helyet.
Sorban álltam vettem tárcát és evő eszközöket majd haladtam a sorral előre.

Miután megkaptam a mai adag vacsorám helyet foglaltam ott ahol Beka és Mia ültek.

Nem tudom mi üthetett belém, de minden megettem a tányérról.

Vacsora után visszamentünk a szobáinkba majd miután Beka és Mia elaludt úgy gondoltam körül nézek ezen a helye.