5.

454 17 0
                                    

Miután Mia és Beka elaludt úgy gondoltam körülnézek a környező folyosókon, hátha menekülnöm kell és, akkor jobb ismerni a legjobb utat a kijutásra.

Ahogy haladtam egyre mélyebbre a kastélyban rá kellett jönnöm , hogy ez kész labirintus.

Szerencsére kitűnő memóriám van szóval ha kell majd, akkor tudom merre kell mennem .

Betértem egy nagyon hosszú folyosóra ez egyedibbnek tűnt mint a többi, ezt abból gondolom , hogy az egész folyosó mentén az egyik oldalt hatalmas ablakok fedték a másik oldalon pedig ajtók sorakoztak.

Az egyik ajtó előtt elhaladva megcsapott egy lágy fuvallat. Ebből tudtam itt valami rés található a kastélyon , ugyanis az eddig próbálkozásaim, hogy majd kinyitok valami ablakot nem jöttek össze.

Kinyitottam óvatosan a fa ajtót és óvatosan belestem a szobába. A szobában sötétség volt csak egy árva ablakon szűrődött be némi fény amely félhomályba burkolta a szobát.

Beléptem a szobába és az ablakhoz mentem, tényleg jól éreztem valóban nyitva felejtette valaki. Kizárt dolognak tartom, hogy ezt direkt hagyták nyitva .

Miközben az ablakon kihajoltam és próbáltam felmerni vajon hol lehetek valaki hátulról megfogta a vállam és hatra rántott.

Nem tudtam megmondani abban a félhomályban, hogy vajon ki kapott el, de mihelyst kirángattak a folyosóra mar tudtam nagy bajban vagyok.

Aki elkapott az a palota őr volt. Hogy ezt honnan lehet tudni, a palotában mindenki egyen ruhát visel. De nem mindenki hord magánál fegyvert azt csak a palota őrök használhatják.

Ezt még Mis. Beili mondta nekünk amikor az eligazítás volt.

Két palota őr kapott közre és vezettek el az egyik irányba.

Úgy éreztem a kastély szíve fele tartunk egyre beljebb vezetek.

Hiába próbáltam kapálódzó, hogy kiszabaduljak a szorító helyzetből mégsem sikerült a vége az lett, hogy a kezeimet megkötözték gyors kötözővel, így elszállt annak is az esélye, hogy megtudjam védeni magam.

Utólag belegondolva nem volt túl okos ötlet eljönnöm a szobámból.

Az őrök megálltak egy hatalmas tömör fa ajtó előtt és vártak amíg egy erős férfi hang azt nem mondta, hogy ,,jöhetnek,,.

Ahogy beléptünk a terembe a szám is tátva maradt, most eset csak le igazán, hogy hol is vagyok, ez a trón terem lesz.

A trón terem valami elképesztően nézett ki. A padlót szürkés márvány lapok fedték amelyben arany szálak futottak. A falak ezüst színűek voltak, jobb oldalt volt egy ugyan csak hatalmas fa erkély ajtó ami gondolom az erkélyre vezetett. A trón középen helyezkedett el, és vörös szőnyeg vezetett eléje.

A trón előtt állt egy férfi ,olyan 180 cm magas lehetett, erős kidolgozott teste mégy az ingén is átlátszódott. Kék inget és hozzá illő szűk öltöny nadrágot viselt. A korát nehezen tudtam megsaccolni, de ha tippelnem kellene 25 évesnek tippelném.

Az őrök eléje vezettek majd vállaimat lenyomva térdre kényszerítettek előtte.

Nem tudom mi ütött belém ,de nem mertem felnézni rá.

Észleltem aszt ahogy az őrök kivonulnak majd az idegen az állam alá nyúl és ezzel arra késztet, hogy felálljak.

Még így sem mertem a szemébe nézni hiszen ha az őrök idehoztak majd térdre kényszerítettek ő lehet a kastély ura.

De még mindig nem tudom ki lehet ő és mit akar tőlem csak azt tudom, hogy nagy bajban vagyok.


Eltitkolt életWhere stories live. Discover now