Chapter 9

267 19 3
                                    

Igyekeznünk kell. Fel kell keltenünk a többieket és megvédeni azt a 200 utast. A vonat nyolc kocsiból áll, és ennyit nem tudunk ketten megvédeni, közben pedig elintézni Enmu-t. Ahogy haladunk vissza a többiekhez, hogy felébresszük őket, váratlanul Inosuke tör fel az egyik kocsi tetejére.

- Kövessetek, szolgáim!! UNGAAAH! Malac Roham! Ez Inosuke-sama módszere! - kiált, mint egy idióta.

- INOSUKEEE! A vonat már nem biztonságos! Védd meg azokat, akik alszanak! Az egész vonat démonná változott! Hallasz engem?! Az egész vonat egy démon! - kiabálja túl Tanjirou a száguldó vonat hangját.

- Tudtam... Ahogy azt vártam. Tehát igazam volt és én vagyok a főnök!... Bestia Lélegzés, Ötödik Agyar: Őrült Hasogatás! - kiált, majd a technikájával be töri a kocsi tetejét, és ahogyan azt a technikája neve is mutatja, minden irányban ketté hasítja az élő hússá alakult üléseket, amik már el kezdték körül zárni az utasokat.

- Mindenkit meg fogok védeni! Ajánlom, hogy még előttem kimerüljetek! Imádjatok és dicsőítsetek engem! Inosuke-sama akcióba lendüüült! - kiált tovább és halad tovább a kocsiban.

Összecsukom az ernyőmet és egy másik kocsiba megyek, majd a körmeimet és a puszta fizikai erőmet használva szedem szét a kocsit belülről, mivel a Kekkijutsu-mat nem tudom szűk, zárt térben alkalmazni. A hátsó öt kocsihoz megyek, miközben Tanjirou az első háromhoz megy és Inosuke beméri Enmu nyakának a helyét, ahol elintézhetik. Villámlásokat hallok, ami csak azt jelentheti, hogy Zenitsu is felébredt.

Nezuko elégethette a jegyüket, így felébredtek. Ez csak azt jelentheti, hogy Rengoku-san is hamarosan megjelenik.

Nem telik el három másodperc és érzem, hogy két kocsi a találkozásuknál majdnem felborulnak, annyira elemelkednek a talajtól. Erősen kell kapaszkodnom ahhoz, hogy ne essek el. Amint újra biztosnak találom magam alatt a padlót, folytatom az emberek kiszabadítását és megakadályozom Enmu-t, hogy újra elkapja őket, hiszen a démonoknak idő kell a regenerálódáshoz. Nem telik el sok perc és Rengoku-san fénysebességgel halad el mellettem, lángokkal borítva, közben elintézi a kocsi nagy részét.

Láng Hashira, huh? Nem hiába érdemelte ki a rangját. Remélem, hogy Tanjirou-ék hamar megtalálják Enmu nyakát és végeznek vele.

Nem telik el sok idő és meghallom a kiáltozásaikat elölről a kifinomult hallásom miatt. Hallhatóan megtalálták, amit kerestek és most azzal foglalkoznak. Azonban nincsen könnyű dolguk, mivel Enmu folyamatosan alkalmazza rajtuk a Kekkijutsu-ját. Bízom benne, hogy sikerül nekik, miközben mi az utasokat védjük.

Egy idő után váratlan dolog történik. A mozdony elszakad a kocsiktól és egy fülsiketítő, fájdalmas kiáltás hallatszik miközben a kocsik nagy része hússá válik és össze-vissza vonaglik, majd az egész vonat elborul. Pár pillanatra elájulok, de amint magamhoz térek, látom, hogy az utasok magukhoz térnek. Egyesek elszenvedtek pár kisebb sérülést, de alapból nincs bajuk, csak rémültek és nem tudják, hogy mi történik.

Segítek nekik kimászni a kocsikból Zenitsu segítségével, miközben Rengoku-san Tanjirou-hoz megy, mivel ha jól gondolom, megsérült és eléggé súlyos a dolog. A mozdony vezető hasba szúrta egy olyan fúróval, ami azoknál az embereknél is volt, akik az álmainkba jutottak. Ha jól hallom, Tanjirou-nak sikerült elállítania a vérzést a Teljes Koncentrációjú Légzéssel.

Hirtelen egy rossz érzés fog el és megérzem egy ismerős jelenlétét, ahogy erre tart. Rögtön felismerem és rádöbbenek, hogy hatalmas bajban vagyunk. Hirtelen valaki becsapódik nem messze Tanjirou és Rengoku-santól, mire egy pillanat alatt Rengoku-san mellett termek.

A lilaakác csapdájában. [Kimetsu no Yaiba ff.]Where stories live. Discover now