Star Wars - See you again

12. rész

Moon vett egy nagy levegőt, majd felállt. Kilépett a fedezékéből. Nem tudta, hogy mit kellene mondania vagy tennie. Hallgatott a megérzéseire amik azt súgták, hogy lépjen elő mert rég nem látott barátja az.

-Tényleg te vagy az? - kérdezte a lány alig hallhatóan.

-Ki más lennék? - ölelte magához Kenobi a lányt. Néhány percig így álltak, majd a fiú lassan eltolta magától.

-Tényleg ott hagytad a Rendet? - vonta fel a szemöldökét. Moon a szája szélét rágva bólintott. Zavarban volt. Nem tudta, hogy mit is kellene mondania. Annyi mindent szeretett volna mégsem tudott. Nem ment neki. Így hát azt vélte a legjobbnak ha hallgat. 

-Most tartanék neked egy alapos fejmosást de mindenhol kerestelek már szóval ez várhat. - mosolygott rá.

-Hogy kerültél ide vissza? - tette fel a kérdést a lány ami találkozásuk eleje óta a fejében járt.

-Hosszú történet, de a lényege annyi, hogy a Jedi Tanács megkért, hogy egy rövid kis kitérőre jöjjek vissza és térítselek észhez. - mondta. Moon egy aprót bólintott.

-Annyira hiányoztál. - ölelte meg újra a fiút. Az igazság az volt, hogy nem akart tovább nélküle maradni egy percre sem. Mert akkor csak a magányt érezte. Mindenki cserben hagyta. A legnagyobbat Sarahban és Niolban csalódott. Egykor a legjobb barátai voltak, de megváltoztak az érzése. Niol iránt többet érzett, mint barátság, Sarah iránt pedig nem is tudta. Talán féltékeny volt. Hiszen ő megkapta amit akart. Moon mindig is az árnyékában járt. A másik lányt mindenki szerette. Maga volt a tökéletesség. Mindig csak azt hallgatta, hogy ő mennyire jó. Niollal is meg voltal elégedve. De vele? Soha. A Jedik akárhányszor csak meghallották a nevét bosszúsan a fejét rázták. Elvégre ő mindig mindent csak elrontott. Néha úgy érezte, hogy valójában szívességet tenne a Jediknek ha elmenne onnan. Kinek is kellene egy szerencsétlen lány? Senkinek. A saját szüleinek sem kellett soha. Ahogy felfedezték képességeit már el is tüntették otthonról. Legalábbis ő így hitte. Valójában a szülei nagyon büszkék voltak rá, hogy Jedi lehetett. De Moon ezt nem tudhatta. Sosem találkozott velük miután elvitték. Nem is akart. Egyszerűen képtelen lett volna a szemükbe nézni. De nem okolta őket semmiért. Elvégre nem tudhatták, hogy mi vár rá, hogy majd csak szenvedni fog a híres Jedi Templomban. Lehet, hogy másnak csupa jót tartogatott, de nem neki. Egyfolytában azt érezte, hogy csak eláruljak, hogy cserben hagyják. Ahogy a barátai is tették vele.

-Nem akarok visszamenni. - nézett mélyen a lány Obi-Wan szemeibe.

-Nincs más választásod. - rázta meg a fejét Kenobi.

-Mindig van más választás! Sajnálom, de el kell, hogy engedjelek. - suttogta a könnyeivel küszködve.