I.N
A koncert után gyorsan átöltöztem mint a többiek, úgyhogy leültem egy padra az öltözőben, s térdemen könyökölve elbambultam. Közben a többiek hülyültek körülöttem, de nem érdekelt. Csak arra a lányra tudtam gondolni. Vajon hogy hívják? Hol lakhat? Van egyáltalán esély arra, hogy még valaha találkozzak vele?
-Mi a baj Innie?- zökkentett ki gondolatmenetemből Jisung hangja.
-Szerelmi bánatod van? – kérdezte, gondolom viccből. Mire erre sem válaszoltam se nem ellenkeztem, hirtelen mindenki abbahagyta a tevékenységét és odagyűltek körém.
-Megint piszkáltad? -kérdezte mérgesen Chan Jisungtól, aki védekezésképpen felemelte mindkét karját.
-Nem én voltam! Már mielőtt hozzászóltam ilyen volt!
Hirtelen Felix rontott be az ajtón. Észre sem vettem, hogy nem volt itt. Tekintetével engem keresett.
-Jeongin beszélnünk kell! Most! -ragadta meg a csuklóm és elkezdett kivonszolni a helyiségből.Kérdő tekintettel fordultam hátra a többiekhez. Ők is eléggé értetlen arcot vágtak.
-Mi az Felix? – kérdeztem tőle érdeklődő arckifejezéssel miközben húzott maga után – Valami baj van?
-Hááát... -húzta el a száját -majd mindjárt elmondom, csak olyan helyet keresek ahol nem hall senki.
-De elengedhetsz.Nem fogok elszökni előled.
-Rendben- engedte el végre a csuklómat. Találtunk egy raktárszerű kis szobát, ahova be is mentünk.
Felix
Aish! Mégis hogyan mondjam el neki?
-Na, mondod hyung?- kérdezte türelmetlenül Jeongin.
-Öhm, persze -bólogattam -Szóval. Láttam, hogy a koncerten furcsán viselkedsz. Először nem értettem miért, de aztán rájöttem. Belezúgtál valakibe!
I.N
Hát ez nem igaz! Mégis honnan jött rá? Ennyire feltűnő lett volna?
Felix
Szegény I.N, elpirult és a földre szegezte tekintetét.
-Nyugi, szerintem más nem jött rá – nyugtattam -én is csak azért mert... hát...
-Te is belezúgtál valakibe? – kapta fel a fejét Innie.
-Hát... Nem most, hanem pár héttel ezelőtt, de az is egy koncerten volt. És hát... Felismertem a jeleket rajtad is. – most rajtam volt a sor, hogy elpiruljak – Na de most van egy fontosabb dolog, amit el kell mondanom.
-És mi az?
*a kávézóban*
Stephanie
Kicsit félve nyitottam be a megbeszélt kávézó ajtaján, igaz, nem tudom miért féltem. Amy valószínűleg nem fog felismerni, de én szerencsére emlékszem arra, hogy néz ki. Miután beléptem, tettem pár lépést, aztán elkezdtem körbekémlelni. A lány a kávézó egyik eldugott sarkában üldögélt. Odamentem hozzá.
-Szia – szólítottam meg amitől megrezzent, mivel eléggé el volt merülve az itallap olvasgatásában.
-Sz... Szia – sóhajtott fel – Úgy megijedtem... De te vagy akkor Stephanie?
-Igen – bólintottam, majd leültem vele szemben.
-Mit fogyasztanak? – jött oda hozzánk egy pincér, akit szinte azonnal felismertem, úgyhogy inkább lehajtottam a fejem, de hiába.
- Te vagy az Stephanie? – vigyorgott rám gúnyosan. Erre ha lehet még inkább lejjebb hajtottam a fejem. Miért, most mondd, miért kell itt lennie? – Na, nem akarsz válaszolni?
-D... de – mondtam halkan.
-Két forrócsokit szeretnék kérni tejszínhabbal – szakította félbe Amy a kínos szitut – és két vaníliafagyit.
-Rendben – ment el végre életem megkeserítője.
-Na ez meg ki volt? – nézett rám Amy kérdő tekintettel.
-A... volt barátom -sütöttem le a szemem.
Nagyon köszönöm azoknak akik a történetet olvassák! <3
YOU ARE READING
VÉLETLEN (I.N ff) Stray Kids fanfiction sorozat
FanfictionAzt mondják, mindenki életében vannak mélypontok. Stephanie egy ilyennek van eléggé az alján egy bizonyos ember miatt. Viszont miután a szülei miatt elkerül egy bizonyos koncertre, a dolgok változásba kezdenek. -.-.-.-.-.- A sorozat többi részét a k...