Ma kivételesen kipihenten és frissen ébredtem. Hamarabb ébren voltam mint, ahogy ébresztőm csörgött volna. Boldog voltam az állásom miatt. Életemben először mondhatom, hogy egy dolgozó nő vagyok. Eddig teher voltam szüleim nyakán, de végre én segítek nekik.
Mivel volt időm a melóig, rántottát csináltam. Eközben pedig gondoltam felhívom anyáékat. Még nem beszéltem velük mióta ide költöztem, így biztos jólesne nekik. Megfogtam az egyik kezemmel a készüléket és kikerestem apa számát a névjegyzékben. Elkezdett kicsörögni a telefon, közben pedig vártam, hogy kész legyen a tojás.
Elállt a zúgó hang és egy mély hang szólalt meg a másik oldalon, amit jól ismertem, hogy kihez tartozott.
-Heló, Y/n, kislányom?-örült meg apám a másik oldalt.-Nem vagyok már kislány apa!-kuncogtam egy kicsit.-Mi újság veletek?-mosolyogtam miközben leültem az asztalomhoz.-Semmi fontos. Na és veled? Történt valami fontos?-kérdezte érdeklődően.-Képzeld, találtam munkát!-mondtam izgatottan.-Tényleg?!-örült még jobban apa.-És veletek mi újság?-váltottam témát.-De Y/n, nem is beszélsz nekünk a munkádról. Mesélj róla!-mondta apa.-Milyen?-kérdezte izgatottan.-Hát... jó.-fogtam rövidre.-Ennyi?-lett csalódott.-Mit dolgozol? Mi a feladatod?-most mondjam el..? Hát én biztos nem fogom elmondani, hogy cselédlány ruhába mászkáló pincér vagyok. Mintha azt mondanám el, hogy beálltam utcalánynak.
-Hát... ömm.-gyorsan elkezdtem gondolkodni valamin.-Titkárnő vagyok. Igen titkárnő.-mosolyodtam el.-Tényleg? És, hol?-kérdezett a munkámról megint apa.-A... a, a Jeon vállalatnál.-vágtam rá.-Tessék?!-lepődött meg apa, és a háttérben még anya hangját is hallottam.-H-hát, ja.-mondtam szerényen.-És, milyen ott?-kérdezte apa még mindig meglepődötten.-F-fárasztó.. jobb ha most alszok is. Sziasztok!-ezzel letettem a telefont.-De kínos volt...
Mire letettem a rántotta, már nem igazán volt ehető. El voltam foglalva a telefonnal, így hamuvá égett. Na sebaj! Annyira azért nem voltam éhes, hogy meg is egyem azt ott. Így hát gyorsan a szobámba baktattam és felvettem egy normális, utcai ruhát. Nem öltöztem ki, mert hát ott úgy is átveszem, így feleslegesnek tartottam. Megfogtam a táskám és útnak indultam. Gondoltam bemegyek a boltba előtte, hogy miközben hazafelé jövök azért tudjak valamit elrágcsálni.
Gyorsan beszaladtam és vettem valami csomagolt szendvicset. Gyorsan csak lekaptam valamit a polcról, de lehet, hogy egy rakás kaki lesz ez az előrecsomagolt valami. Eltettem és végre elindulhattam a munkahelyemre.
Mikor odaértem csak szimplán benyitottam és köszöntem a lányoknak. Nem nagyon köszöntek vissza, amit picit furcsállottam. Még nyitás előtt voltunk úgyhogy az egyik asztalnál gyülekeztek. Bementem az öltözőbe és átvettem előkelő öltözékem. Mit kezdek az életemmel, de most komolyan?
Mikor valahogy belebújtam a ruhába, a magassarkúmmal kitopoktam a lányokhoz. Lisa egy széken ült Chaeyoung az asztalon ült, míg Jennie és Jisoo csak az asztalnak támaszkodtak.
-Mibe vagytok így belemerülve?-kérdeztem tőlük.-Á Y/n, te is itt vagy? Észre se vettünk.-vakarta meg a tarkóját Lisa.-Nem baj, de akkor viszont nekem is mondjátok el milyen pletykákról beszélgettek!-bújtam én is az asztalhoz.
-Igazából semmi különös, csak az a hír járja végre új titkárnője van Mr.jóképűnek.-mosolygott Jennie.-És még is ki ez a 'Mr.jóképű'?-húztam fel a szemöldököm.-Y/n, most komolyan?-néztek rám a lányok lenézően.-Mi van?-húztam fel a szemöldököm.-Hát Mr.Jeon!-oh hát ő.-Mr.jóképű? Inkább Mr.rohadék.-forgattam meg a szemem.-Mr.rohadék? Miről beszélsz?-kérdezte Chaeyoung.-Hosszú sztori...-sóhajtottam.
-Oké, ennyi volt! Idő van! Nyitni kell!-kezdett el pakolni Jisoo.-Hagyjad, megoldom!-utaltam a székekre amik nem voltak normálisan elhelyezve.-Köszi!-mosolygott rám.
Jennie kinyitottam az ajtókat és megfordította a 'zárva' feliratú táblát. Én beálltam a pult mögé a többi csajjal együtt és vártuk a vevőket.
-Már vagy fél órája senki nem jött be. Meddig kell még várnunk?-kérdeztem unottan.-Ne aggódj! Igazából addig jó! Voltak olyan napok ahol nem akartak megállni az emberek, és csaj jöttek és jöttek.-mondta Jisoo. Hogy Jisoo befejezte a mondatát meghallottuk a kerámia padló kopogását. Odakaptuk a fejünket és akkor pillantottunk meg kettő igazán jóállású srácot.
Lisa rám kapta a fejét és perverzül mosolyogva húzogatta a szemöldökét. Én csak undorodva elnéztem róla és megindultam a srácok felé.-Sziasztok, miben segíthetek?-mosolyogtam rájuk.-Szia, csak egy kávét szeretnénk.-mosolygott vissza a magasabb fiú.-Rendben, akkor üljetek le valahova, és vállaszatok valamit.-még egyszer villantottam egy mosolyt majd visszamentem a pulthoz.
Mikor visszaértem megláttam Jisoot, ahogy a magasabbik srácot figyeli.-Azok a vállak...-suttogta majd felkacagott saját magán. Pár perc múlva Jisoot küldtem el a fiúkhoz, ha már ennyire jók a vállai a srácnak.
Vissza is ért és azt mondta készítsem el én az italokat.-Biztos vagy benne?-húztam fel a szemöldököm.-Hát neked is kell gyakorolnod.-mondta Jennie. Megfogtam két poharat és elkértem Jisootól a rendeléseket. Chaeyoung kihozta a 'receptet', én pedig elkezdtem összeállítani a srácok italait. Mind a ketten ugyan azt kérték, egy americanot. Az egyik jeges a másik meg sima.
Hamar kész is voltam és megindultam a srácok felé. Elővettem a filctollat a zsebemből, hogy ráírjam a neveiket.-Esetleg szeretnétek, hogy ráírjam a neveteket.-kérdeztem tőlük.-Persze!-mosolygott az alacsonyabbik.-Én Hoseok vagyok, ő pedig Seokjin.-mutatkoztak be. Rá is firkantottam a neveiket és visszasétáltam a pulthoz.
Vagy tíz perc után a srácok idejöttek és fizettek nekünk.-Köszi szépen, nagyon finom volt! Kellemes csalódás ez a hely. Lehet még visszajövünk.-kacsintott a Hoseok nevű fiú.
*Egy héttel később*
A srácok onnantól rendszeresen jártak hozzánk. Majdnem minden nap, legalább az egyikük bejött hozzánk egy italra. Mit ne mondjak, igazán élveztem a fiúk társaságát. Viccesek és jóképűek voltak. Talán még barátok is lehetünk!
*Jungkook Szemszöge*
Istenem, mikor hagysz már engem békén? Miért kell engem büntetned ilyen hálátlan kUrvákkal? Inkább örülne, hogy felvettem nem, hogy egész nap csak flörtölne.
-Joy? Hozz egy kávét nekem!-szóltam a lánynak, anélkül, hogy ránéztem volna.-Egy pillanat Mr.Jeo-.-jesszusom még erre se képes?-Azt mondtam hozz egy kávét most.-emeltem fel a hangom.-Igen is Mr.Jeon.-hajolt meg majd hagyta el az irodámat az új titkárnőm.
Sóhajtottam egyet. Már vagy 8 órája ugyan azt csinálom. Papír munka és papír munka. Joy nem halad semmivel. Olyan lassan dolgozik mint egy lajhár. Minek is van még nálunk Jungkook? Miért nem rúgod már ki?
-Hoztam a kávéját M.Jeo-.-ennyi kellett. Joy felbukott a szőnyegben és rám fröcskölte a forró kávét.-ROHAD KURVA!-álltam fel a helyemről.-NEKEDK MÉG IS MI A BAJOD? MI.A.BAJOD?-ordítottam a lányra.-ENNYI VOLT! KI VAGY RÚGVA!-mutattam az ajtóra mögötte. A lány sírva felállt és kiszaladt az ajtón.
-jungkook meghoztam a- ó. Itt meg megint mitörtént.-nézett Namjoon a lány után.-Rám öntötte a kávét.-ültem le az asztalhoz.-Attól még nem kéne ennyire kiborulni!-jött beljebb.-Egyik lány se jó neked? Nem marad itt senki se tovább egy hónapnál.-fogta meg a vállam.-Nem tökéletesek.-toltam el a kezét. Namjoon sóhajtott egyet majd megfordult és az ajtó felé sétált.-Jungkook? Mi van azzal a lánnyal aki múltkor jött?-Elkésett.-vágtam rá.-És? Mi van, ha ő jó lett volna? Szimpatikusnak tűnt.-Neked csak.-Egy sóhaj után végleg elhagyta az irodámat.
Ne haragudjatok amiért ilyen sokat kellett várnotok! Nem nagyon volt kedvem írni az igazat megvalva. Eza rész is egy kupac szar, de azért legalább olvasható.... remélem
YOU ARE READING
Mr.Bastard || ★JJK★
FanfictionEgy szegény családból származó vidéki lány szülei erőltetésére Szöulba költözik. Ott munkát próbál találni, hogy eltartsa magát és segítsen a családjának. Végül talál egy titkárnői állást egy igazán híres cégnél, kinek igazgatója a jól ismert Jeon J...