A takarítással jó gyorsan készen lettünk. Dél körül büszkén ültem le fáradtan a kanapéra, és szemlélem munkánkat.
-Elégedett vagy már?-huppan le barátnőm mellém.
-Igen. Na most viszont gyere csináljuk valami kaját.-állok fel hirtelen, mire gyilkos pillantásokkal méreget.
-Felejtős kis anyám! Én aztán nem megyek most sehova.-mondja határozottan.-Inkább rendeljük valami pizzát majd.
-Rendelj.-vonom meg vállam.-Csak akkor fizesd is ki mert nekem minden pénzem elmegy mivel nincs állásom!
-Jó... majd kifizetem csak hagyjál pihenni. Jó? Ja és ne harizz befoglalom az ágyad. Jó éjt.-cammog fel a lépcsőn. Íriszeimet megforgatva huppanok vissza a kanapéra a TV-t bekapcsolva.
-Most azonnal halkítsd le azt a szemetet.-néz ki a szobámból ledobva egy plüss macit.
-Ne dobáld már! Az az egyik kedvenc plüssöm.-állok fel újfent, hogy megszerezzem az előbb említett tárgyat.-Szemét! Ezt szépen is lehet mondani!
-Akkor. Kérlek téged halkítsd le mert ha nem a többi plüss is a lépcső alján végzi.-mondja, aztán megfordulva becsapja ajtómat. Egyszer tuti tönkre teszi a házam. Amikor már mentem volna vissza lekuporodni nagy dörömbölésre leszek figyelmes.
-Ki az?-kiabálok ki kicsit sem kedvesen.
-Engedj már be az ég szerelméért. Tudod azért hideg van.-hallok meg egy ismerős hangot.
-Ahj, Megyek.-amint kinyitottam az ajtót belém csapódott egy ismerős illatú lány.-Szia Yoora.
-Sziaaaa!-sikítja fülembe. Mindig ő volt az idősebb, de mindig én voltam az érettebb és ez nem csak az én véleményem szerint van így... Mikor végre leszáll rólam egy férfivel találom magam szemben akire először kérdőn nézek.
-Üdv maga biztos Yoora barátja.-hajlok meg előtte, amit ő is viszonoz.
-Üdv a nevem Park Seo Jun.-mosolyog rám édesen. Jó be kell vallani jó ízlése van rokonomnak.
-Örülök Seo Jun.-viszonzom előbbi tettét.- Remélem nem baj ha hívtam át még két barátot.
-Mi lett veled?-néz rám félve uncsitesóm.-Lázas vagy? Te nem az az ember vagy aki barátkozik... Ja erről jut eszemben kint lehetett hallani a barátnőd hangját...
-Igen, itt van Minju is.
-Áháá.. Minjuu-húzza el nevét barátnőmnek aki teli szájjal néz ki a konyhából. Egyszerre mosolyodtak el ördögien amin kicsit megijedtem, és már kettőt pislogva rohantak egymás felé sikítozva.
-Úristen de örülök neked!-ölelik egymást. Jun csak segítség kérően nézett rám, hogy mit tegyen párjával, mire csak megrántottam a vállam és be invitáltam a konyhába.
-Ők ilyen legjobb barátnők?-néz rám kérdően.
-Hát... fogalmam nincs. Soha az életben nem örültek ennyire egymásnak... sőt még nekem sem. De mindegy, ők ketten azok ez emberek akiket soha nem lehet majd megérteni.-nevetek fel.-Kávét?
-Kérek, köszi.-ahogy teltek el a percek én és a férfi jól el beszélgettünk, miközben a másik kettő sikítozott a nappaliban. Már kezdtem azt hinni nem jönnek a szomszédjaim amikor kopogtatásra lettem figyelmes.
-Elnézést, egy pillanat és jövök.-állok fel a konyha asztaltól és indultam az ajtóhoz. A két lány egyből csöndben maradtak amikor meghallottak két férfi hangot.- Sziasztok! Na teljes a csapat.-mosolygok barátaimra. A két lány szélsebesen szaladtak mellém, hogy üdvözöljék a vendégeket... inkább csak Guk volt a nagy szám. Szegény Nam..
-Üdv...-köszön először Nam.
-Yoora vagyok Jia unokatestvére.-mosolyog mint a tejbe tök.
-Üdv Yoora, én Kim vagyok.
-Mármint a vezeték neved Kim?
-Tényleg! Mi a keresztneved Kim?-néz rá Minju is.
-Öhm...-néz rám és Guk-ra segítséget várva.
-Mi lenne ha be mennénk enni, mert ki fog hűlni a kaja.-mondom hirtelen, mire a lányok eltűnnek.
-Nagyon köszi Jia.-néz rám mosolyogva Nam.
-Semmi. Viszont tényleg menjünk mert tényleg ki fog hűlni.-mondom felnevetve a konyhába vezetve a többieket.- Viszont ha mindenkinek jó, pizzát rendelt Minju.-lépek be a konyhába.
-Tökéletes.-mondják kórusban, mire mosolygok egy aprót és már terítem is az asztalra az ételt.
-Lehet válogatni.-ülök le a helyemre, és csodák csodájára Guk mellém ül amit a két másik nő vigyorogva néz végig.
Az evést elkezdve először kínos csend volt amit Yoora szakított meg.
-Ti amúgy együtt vagytok?-néz rám és Guk-ra. Bennem megáll az ütő. Hogy mi? Jó csak én tudom a titkukat, de nem mászhatok rá attól még, hogy kilenc éves korom óta belé és Hope-ba szerelmes vagyok. Gondolat menetemből az hozott vissza, hogy Guk ijedten veregeti a hátam, mivel félre nyeltem... Csak én lehetek ennyire szerencsétlen.
-Jól vagy Jia?-néznek rám mindannyian ijedten. Egy hang sem jött ki ajkaim közül így csak bólogatni tudtam, amire mindenki láthatóan megnyugodott.
-De amúgy most így komolyan, nem akarok a kapcsolatotokba rontani meg semmi... De nagyon kíváncsi vagyok mi is van köztetek.
-Yoora, kérlek. Jó?
-Jó persze...-forgatja meg szemeit.
Jó kis házi buli lesz itt eskü...
--------------------------------------------- Sziasztok! Ne haragudjatok, hogy ilyen hosszú kihagyás volt... Nagyon igyekszem, de nagyon jön össze... Tényleg ígérem, hogy most belehúzok amennyire csak tudjak de nem jön össze... Amit mondtam még régebben, hogy mikor nem lesz rész azt most megerősíteném, hogy június 15-20-ig biztosan nem lesz rész plusz minusz egy két nap. Köszönöm, hogy elolvastátok ezt a részt is. Igyekszem esküszöm hozni gyorsan a következő részt is. És megint jött egy újabb szereplő:
Park Seo Jun:
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Park Seo Jun. 27 éves. Párjával New York-ban találkozott munka társa ként. Együtt él barátnőjével egy kisebb lakásban.
