Together Forever! | BTS | BEFEJEZETT

Ez most mi volt?

Jó kis házi buli lesz itt eskü...

Miután  a lakmározásnak vége lett át telepedtünk a TV elé.
Egy jó két órás film után Yoora fáradtan kelt föl a földről.

-Na jó. Nem játszunk valamit inkább? Már elegem van a TV-ből...-mondja hisztisen, amit párja csak egy halvány mosollyal díjaz. Esküszöm annyira egymásra találtak! Majd egyszer nekem is lesz ilyen pár kapcsolatom...

-Felőlem!-zengi együtt a kis társaság.

-Mi lenne ha felelsz vagy merszet játszunk?-kérdi a mellettem kuporgó Minju. Én egy váll rándítással elintézem, jelezve, hogy válasszanak ők nekem oly mindegy.- Hallgatás bele egyezés.-mosolyog ördögien.

Amikor el helyezkedett mindenki egy körben (vagy akár a másik ölében) kezdődött a játék.

-Kezdhetek?-kérdi Nam, mire mindenki bólint egyet. Pörget is már az üveggel ami társán Guk-on áll meg.- Felelsz vagy mersz?-kérdi egyből.

-Merek.-mondja unottan.

-Akkor, puszild arcon vagy szájon azt a lányt itt a csapatban, akivel legszívesebben össze jönnél.

Guk nagyon el gondolkodott, közben a társaságban lévő lányokat méregeti. Amikor unokatestvéremhez ér, kap egy gyilkos pillantás Seo-tól, ami miatt egyből áttért Minju-ra. Nézegeti egy ideig, mint egy friss húst, és végül rajtam állapodik meg.

-Ne haragudj.-mondja szemembe, és egyre közelebb hajol hozzám. Kitágult szemekkel figyelem a hozzám közeledő arcot. Ez lehetetlen, ha csak egy szájra puszi is lesz nekem az lesz az első, és én nem így akarom ezt. Pár centi kellett volna, hogy meg csókoljon (?) de mielőtt az "álmát" teljesíthette volna, fogtam és el toltam az arcát.

-Te ne haragudj.- mondom kicsit sem kedvesen. Most ő néz rám kitágult szemekkel, amit egy kis váll rándítással intézek el. Mindenki engem néz, Minju szomorúan, mert Guk nem őt választotta, Yoora büszkén, hogy nem hagytam magam, Seo Jun meglepődve (gondolom azt hitte hagyni fogom magam) Nam is szomorúan, de hogy miért azt nem tudom. Guk még mindig nagyon nézett, amit nem nagyon tudtam hova tenni...- Öhm... Hozok még chipset.-mondom gyorsan fel állva, hogy meg szakítsam ezt a kínos "szemezünk" egymással történetet.

Ki érve a konyhába több mély levegőt kell vennem azért, hogy le nyugtassam az eszméletlen gyors szív verésem. Kicsit össze kapva magam megyek vissza, a már játszó társasághoz.

Miért viselkedik mindenki úgy, mintha mi sem történt volna?

---------------------------------------------------------

Sziasztok! Hát hú, ennyit tudok. Nem gondoltam volna, hogy folytatni fogom ezt a könyvem, de még is. Remélem tetszett, és azt is remélem, hogy fogom tudni írni egyszerre párhuzamosan a két könyvemet.