Az égen a hold is elbújt a felhők mögé, mintha érezte volna, hogy valami gonosz közeleg. Végülis igaza volt.
Lucien maga elé engedve nyitotta ki az ajtót, én pedig kuncogva léptem be a bárba, ahol elég sokan voltak. Miután a férfi is belépett mögöttem, egy intéssel bezártam az ajtót.
Az emberek velünk mit sem törődve iszogattak tovább. Egy csettintéssel később mindenki megmerevedett. Lucien felkacagott, mikor rátapadtam egy nőnek a nyakára.
Ő is csatlakozott, és közösen ittunk. Miután a nőből kiszívtunk minden életet, egyszerűen ledobtam a földre.
Különváltunk, majd a zenét elindítva táncolva táplálkoztunk. Néha egy-egy embert elengedtem, hogy levadászhassuk őket. Meglehetősen jól mulattam Lucien társaságában, amit évekkel ezelőtt nem biztos, hogy gondoltam volna.
Mikor végeztünk és körülöttünk csak hullák feküdtek Lucienre néztem. A vért törölgette a szájáról, a bordó ingje is teljesen magába szívta.
Én sem festhettem jobban, de nevetve elé álltam. A férfi rám nézett, majd tapsoltam egyet. A vér eltűnt a ruháinkról. Lucien a kezét nyújtotta, amibe belekaroltam.
Csettintettem egyet, mire az ajtó kinyílt. Kiléptünk a bárból, majd magunk után becsuktam az ajtót. Pár lépéssel később hátrafordulva kinyújtottam a kezemet.
Másodpercekkel később a hely felrobbant. Az emberek pánikolni kezdtek, Lucien pedig kuncogva bökött oldalba. Egy lusta vigyor terült végig az arcomon.
Elmormogtam egy szót, mire a következő pillanatban már Lucien lakásán voltunk. Jóllakottan ültem le a kanapéra, a férfi pedig töltött nekem egy italt, amit a kezembe nyomott.
Ő is leült velem szembe, és vigyorogni kezdett.
-Mit ne mondjak Marléne, élvezetes a társaságod. -mondta, amin felnevettem.
-Ezt én sem gondoltam volna Lucien, de élvezem a veled eltöltött időt. -mondtam neki egy csintalan mosollyal az arcomon.
Ekkor az utcáról felcsendült a jezz, mire Lucien felpattant.
-Szabad egy táncra, hölgyem? -kérdezte a kezét nyújtva.
-Csakis Önnek. -mondtam a kezét elfogadva.
Felálltam, majd táncolni kezdtünk. Hirtelen megdöntött, így túl közel kerültünk egymáshoz, de én ezt egyáltalán nem bántam.
Miután visszaállított, végetért a zenének. Ekkor Lucient a falnak nyomtam a gyorsaságommal és megcsókoltam. A férfi kicsit meglepődött, de egyből viszonozta.
Fordított a helyzetünkön, így már én voltam a falnál. A kezei felfedezték a testemet, majd pár pillanattal később már a hálószobájában voltunk.
Letéptem róla az inget és a szoba másik felébe hajítottam. Na nem mintha sok szükségünk lett volna az este során.
A nap erősen belesütött a szemembe. Meztelenül ébredtem Lucien hálószobájában, a férfi mellkasán.
Ő az egyik kezével szorosan ölelte át a derekamat, miközben a másikkal a hátamat simogattam. Felnéztem az arcára, és ekkor láttam, hogy ő igenis ébren van.
-Te figyeltél engem? -kérdeztem.
-Csak egy kicsit. -mondta, mire én kikeltem az ágyból.
Felvettem pár ruhát amit idevarázsoltam magamnak, majd megvártam míg Lucien is rendbeszedi magát. Utána közösen kimentünk a konyhába, ahol én leültem a pulthoz.
VOCÊ ESTÁ LENDO
A megkínzott
VampiroMarléne teljesen felforgatta a barátai és családja életét azzal, mikor bedőlt Tristan de Martel-nek. 10 éven keresztül szenvedett, de egy nap segítséget kapott. Teljesen megváltozott a bezárt évek alatt, reménykedni tudott csak, hogy emlékeznek még...