Kereken egy hete Taehyungékkal élek. Alig 10-15 perceket tudok aludni 5 óránként, ami valljuk be nem számít valami soknak ezért mindig fáradt vagyok.
Az étkező asztalnál ülve ráérősen eszegettem a reggelimet Tae és Minjit bámulva, akik kapkodva szedték össze a cuccaikat. Minji megy az óvodában, Tae pedig melózni.
- Kislányom könyörgők induljunk el! -
- Nem lehet! Nekem kell a plüss macim! - sírós hangon túrta fel a kanapét. Tae megenyhülve kereste vele tovább.
- Miért fontos az a mackó? - tettem le a kanalat és a sebemet vakartam. Az utóbbi időben nagyon sokat vakarom. A doki szerint csak gyógyul.
- Azt Jimin bácsitól kaptam. - biggyesztette le ajkát. Szorosabban fogtam kezembe a tányért. Felkellve indultam meg hozzá.
- Figyelj csak... - guggoltam le elé. - Majd én megkeresem mire haza érsz, rendben? - Minji bólintva adott egy puszit arcomra. Zavartan vakartam meg a tarkóm.
- Jk bácsi nagyon jófej! - ugrándozott apjához, aki kiküldte az autóhoz.
- Köszönöm. - fáradtan simított homlokára.
- Nincs mit. - vontam meg vállamat és visszaindultam a helyemre tovább enni.
Tae lehunyva szemét támaszkodott a falnak. Csendben figyeltem. Mindig megjátszotta magát. Ha Minji körülötte volt állandóan mosolygott és nevetgélt, de amikor nem volt ott a kislány leeset a maszk. Arca komoly lett és olyan... Sebezhetőnek tűnt.
- Tae... - motyogtam mire rám kapta tekintetét. - Menned kellene. - az ajtóra pillantottam.
-Igen, igen. - bólogatott. És újra felvette azt az idegesítő kamu mosolyt. - Vigyázz magadra. -
Amint becsukódott utána az ajtó a fürdőbe vonultam. Mély levegőt véve kaptam le a felsőmet. Sebemet bámultam. Egy kör alakú lyuk volt jobb oldalt a mellkasomon a vállamhoz közel.
Elővettem a kencét és finoman beledörgöltem az összeforrt sebe. Fintorogva bámultam magamat. Most már nem lehetek többé tökéletes. Ha Jimin előkerül és valahogyan sikerül megbékélnie többet nem fog elképedve bámulni.
Olyan vagyok, mint egy lyukas érme. Egykoron még értékes voltam, de miután átlyukasztottak semmit sem érek. Megyek a selejtbe.
Bosszúsan vágtam be a fiókot és elindultam a kis garázsba, amit Taehyung nem használt ezért én laktam be. Itt egyedül lehettem a gondolataimmal.
Mikor beléptem a falon a fényképek kivoltak tűzve és egy piros fonállal voltak összekötve azok, amik összekapcsolódtak. Igazából ezt gyilkos keresésre használják, de nekem is segít jobban átlátni a dolgokat.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
(szerk. csak hogy tudjátok miről beszélek mert egy fogyatékos vagyok és nem tudom normális leírni)
A fal alatt volt egy hatalmas íróasztal mindenfelé papírokkal és könyvekkel, amik előrébb vihetnek a nyomozásban.
