нαямα∂ικ ℓєνє́ℓ

79 7 1
                                    

El sem hiszem, hogy előttem ültél az iskolai rendezvényen. A szokásos évi ünneplést tartottuk ma, ezért egész nap nem volt tanítás, helyette pedig a tornateremben felsorakoztatott székeken helyet foglalva a színjátszósok által össze rakott műsort néztük. A mi oszátyunk volt a leghangosabb, a tiéd pedig a leghalkabb és a legfegyelmezettebb. A nyakamat nyújtogatva lestem a bejáratot, arra vérva, hogy mikor érkeztek meg. Már majdnem mindenki a helyén volt, és már jóformán csak ti hiányoztatok. Hirtelen azt hittem, hogy nem is fogtok már belépni, így meglepődve konstaláltam, amikor az előttünk kévő sort hirteln elkezdték feltölteni a diákok. Sorban megfigyeltem mindenkit, és hevesen dobogó szívvel vártalak téged. Aztán megjelentél. Az egyenruhádban, a fényes, befont hajaddal, és a hatalmas mosolyoddal az arcodon. Pontosan előttem foglaltál helyet, én pedig nem hittem a szememnek. A barátaimnak is feltűnt a bambulásom, mivel úgy meredtem a hátadra, hogy már szinte féltem; lyukat égetek bele. 

Semmire nem emlékszem az előadásból, végig téged pásztáztalak. Minden kis apró szegletet. Néha oldalra fordítottad a fejedet, ahogy oda súgtál valamit a melletted ülő barátnődnek. Olyankor rálátást kaptam fél orcácskádra, melyen ott csücsült a védjegyed; a mosolyod. Ami gyönyörűbbé tett, mint bármi más. Egyszerűen elbűvölő voltál.

______

Hi everyone! ^^ meghoztam a folytatást, ha tetszik, akkor ezt valamilyen formában jelezzétek. Köszönöm 🥺

Nézzetek át a letters; for him-re is, ugyanis ez a két könyv kiegészíti egymást :3

Vigyázzatok magatokra, és legyen liliomos szép napotok! ♡

~Zsuni~

letters; from him | ✔️Where stories live. Discover now