letters; from him | ✔️

τιzєиο̈το̈∂ικ ℓєνє́ℓ

Már nem volt sok hátra a debütálásunkig. Rengeteget szenvedtünk, és annál is többet gyakorltunk, hogy minél jobban és tökéletesebben tudjunk majd a szímpadra állni, és, hogy minél több emeberhez jusson el a zenénk és az üzenetünk. Stressszes ez az élet, de erre vállalkoztunk. Néha veszekszünk, de mindenki nagyon rendes. Vannak szigorú szabályok, amiket feltétlen be kell tartanunk. Ezek közé tartozik például az, hogy nem lehet barátnőnk. Egy részről örülök, hogy nem vallottam be neked az érzelmeimet, és, hogy nem jöttünk össze. Már ha egyáltalán hasonlóak voltak az emócióid, mivel így nem kellett szakítanunk. Másrészről pedig még midnig nyomja a lelkemet, hogy nem mondtam el. De már mindegy.

Leérettségiztünk. Én is jelen voltam, úgy, ahogy az évközi vizsgáimon is. Mindig haza utaztam arra a pár napra. Nem mindegyik sikerült kifogástalanul, de elég nehéz volt gyakorlás mellett még tanulni is, ráadásul magamtól. 
Láttalak az év zárón. Igaz, hogy messze voltál, és lehet, hogy te észre sem vettél, de nekem ez elég volt, hogy új erőt nyerjek. A napjaim nagy részét lekötötte a gyakornoki élet, így szerencsére  nem tudtam annyit gondolkodni rajtad, de így is minden áldott nap átfutottál az agyamon. Furcsa, nem? Még két év után sem tudtalak elfelejteni. 

Gyönyörű voltál, sőt, ha lehet még szebb. A hajadat nem vágattad le, hagytad, hogy megnőjjön, így már majdnem a fenekedig ért. Hullámokban omlott le hátadon. Lágy smink fedte szép arcodat, ami nem volt sok, csupán impozánsan keretezte arcocskádat. Nőiesedtél, ez tény, és mosolyod is csak magával ragadóbb lett. Ha lehet, akkor újra beléd estem, és csak mégjobban a szívembe zártad magadat. 

__________

Hi everyone! ^^ ezer éve nem hoztam ennek a csodának folytatást :c nagyon sajnálom, hogy megvárattalak titeket. Remélem elveztétek^^

Vigyázzatok magatokra és legyetek jók! 💜

~Zsuni~