Ma nem volt valami jó napom. Feszült és ideges voltam, sok a hajtás, alig van időnk pihenni, közeleg a comeback is, és a túrné is. Sok a meló, amit egyébként imádok, de most eléggé összegyűlt. A srácokkal mostanában sokat beszélgetünk, és kiöntjük egymásnak a szívünket, így egy fokkal könnyebb elviselni a dolgokat.
De azért még is más lenne, ha Te, a gyerekkori szerelmem lennél mellettem, és a karjaidba zárva nyugtatnál meg a nehéz napjaimon. De mivel mindent elcsesztem anno a suliban, így sajnos ez megvalósíthatatlannak tűnt.
A telefonomhoz nyúltam, hogy a mai nap legalább negyvenhatodjára ránézzek a közösségi oldaladra. A szuper titkos és magán profilomat használtam, amit tulajdonképpen csak azért kreáltam, hogy a veled történt dolgokat kövessem. Végig csodáltam a feltöltött képeidet, végig olvastam az összes kommentet alattuk és az összeset be likeoltam, remélve, hogy nem jössz rá, hogy én voltam. Bár már szerintem régen elfelejtettél. Sőt, biztos, hogy már azt sem tudod ki vagyok. Vagy is, biztos, hogy emlékszel rám, hisz elég gyakran feltűnök a tévében, vagy épp a médiában, így szinte garantált, hogy évente legalább egyszer beleütközöl a nevembe az interneten.
Vajon mit gonolhatsz? Hogy mennyire elszálltam magamtól? Hogy mennyire megváltoztam? Hogy mennyire más lettem? Fogalmam sincs, de nagyon remélem, hogy minden rendben van veled, és hogy minden úgy alakul az életedben, ahogyan azt eltervezted. Kívánom, hogy olyan férjed legyen, aki annyira szeret téged, mint amennyire te őt. Azt akarom, hogy boldog legyél, és hogy soha ne tűnjön el a bájos mosoly édes arcocskádról.
YOU ARE READING
letters; from him | ✔️
Fanfiction[ᴋɪᴍ ᴛᴀᴇʜʏᴜɴɢ] Tőle...Nekem ℓєττєяѕ Egy mini könyvsorozat két félről, két szemszögből. Egymás tudta nélkül táplálják ugyanazt az érzést a másik iránt, de lépni egyikük sem mer. Éveken keresztül írják a szerelmüknek szánt leveleiket, míg egy szép n...
