LIT ME UP || WOOSAN

22

Hongjoong éppen zeneszövegeire koncentrált. Egy dalon dolgozott, amivel már hónapok óta foglalkozik.
~Joongie!!-ült le a mellette lévő székre egy hisztis Seonghwa. Hongjoong felemelte a fejét, majd pár másodperc után ismét kottáira koncentrált. Seonghwa hirtelen kikapta kezéből tollát. Hongjoong dühösen fordult felé.
~Visszaadom.. egy feltétellel!-Seonghwa felemelte mutatóujját. Hongjoong csak a szemeit forgatta.
~Mi lenne az?-kérdezte idegesen.
~Ha adsz egy puszit.-Seonghwa saját szájára mutatott. Hongjoongnak a lélegzete is elállt.
~Hogy mi?! Biztos nem!-keresztbe tette kezeit mellkasa előtt. Legbelül pánikolt. Seonghwa egy diadalmas mosoly kíséretében felvonta egyik szemöldökét.
~Akkor.. nem kapod vissza a tollad sem.-játszadozott tovább. Hongjoong egy hatalmasat nyelt. Egy mozdulattal előre hajolt, majd egy puszit adott Seonghwa puha ajkaira. Miközben elhajolt kiszedte tollát a fiú kezéből. Seonghwa sokkoltan ült tovább egyhelyben.
~Mostmár boldog vagy?-kérdezte Hongjoong durcisan. Seonghwa megrázta fejét.
~Még mit akarsz?-sóhajtott egyet Hongjoong. Az idősebb nem válaszolt, csak szó nélkül Hongjoong ajkaira hajolt. A másik ezen eléggé meglepődött. Mikor megérezte, hogy Seonghwa mozgatni kezdi ajkait egyből lehunyta szemeit. Teljesen átadta magát Seonghwanak. Nem érdekelte, sőt, az eszébe sem jutott, hogy később ezt megbánhatja. Kettőjüket telefonjuk csörgése választotta szét..