– Szörnyű ez a meleg. Miért nem mehettünk taxival?– nyafogta Taehyung a buszon kapaszkodva, miközben az izzadság cseppek gyöngyöztek a homlokán. Hasonlóképp voltunk mi is annyi különbséggel, hogy Jungkook pluszban még engem is fogott, mert a körömcipőm miatt nem tudtam normálisan kapaszkodni.– Egy kis tömegközlekedés nem a világ vége. – forgattam meg a szemem egy mosoly kíséretében. Nem voltunk ugyan messze a hoteltől, ám rendesen kifáradtunk már. Jungkook felajánlotta, hogy maradjak ott velük a hotelban, míg gyorsan lezuhanyzik, mert azt mondta nem akar görény szaggal jönni a Margitszigetre. Először habozva ugyan, de beleegyeztem. Eközben Jimin és Tae azt beszélték, hogy egyből a Sükösd éttermébe mennek vacsorázni, miután lecuccolnak és átöltöznek.
Megváltás volt leszállni a buszról, ki a friss levegőre. Elővettem a telefonomat és a szálloda címét beütve a navigációba indultunk el, ami a helyes számítások szerint nagyjából öt percre lehetett. Jungkook szorosan mellettem bandukolt, míg mögöttünk Jimin és Taehyung ámuldoztak a régies, ám meglepően gyönyörű épületeken.
– Esküszöm ideköltözöm. – mondta hirtelen Jungkook, miközben száját tátva forgatta a fejét ide-oda. Megmosolyogtam aranyos kijelentését. Őszintén? Nem bántam volna, ha komolyan ideköltözik, ám sajnos csak poénból mondta.
– Este még szebb. – fűztem hozzá, játékosan vállára bökve. Rám nézett azokkal a gyönyörű mandula vágású szemeivel, és nyuszi fogait kivillantva mosolyodott el. Hirtelen melegség járta át a szívem, a mosoly pedig egyenesen levakarhatatlan lett az arcomról.
– Van lángos a szállodában? – kérdezte Taehyung, mire meglepetten fordultam hozzá hátra. – Nagyoon ki akarom már próbálni. Kiváncsi vagyok, milyen az a fehér cucc a tetején.
– Az tejföl. – kuncogtam, miután meghallottam a "fehér cucc" jelzővel illetett szót, mellyel Taehyung a tejfölre utalt. Taehyung kábé úgy nézett rám, mintha latinul mondtam volna neki. Megállt az út közepén, ezzel kiérdemelve a mögötte haladó magyar sráctól egy "bazdmeg"-et.
– Mit mondott? – kérdezte felém fordulva Jimin. Nevetésemet visszatartva magyaráztam el neki, hogy az a srác mit mondott Taehyungnak, ám pechemre ő is meghallotta, így dühösen felfújt arccal kiabált utána.
– BÁZDMEG TE! – ahogyan ezt utána kiabálta, mérgesen megmarkolta bőröndjét és minket kikerülve kezdett el egyenesen sétálni. Jungkook, Jimin és én is csak megszeppenve néztük a fiút, akinek a viselkedése hasonlított egy ötéves kisfiúéhoz.
JUNGKOOK
– Ah végre! – sóhajtotta Lina, majd magassarkú cipőjét levéve magáról ment oda az egyik hatalmas paplanokkal takart ágyhoz, és arccal előre dőlt bele a puha párnák közé. Megmosolyogtam, ahogyan az a bársonyos bőrű szőke angyal, ilyen nagy élvezettel vetette magát a paplanok nyújtotta felhőtlen kényelembe, egyáltalán nem zavartatva magát.
YOU ARE READING
Interneten keresztül | jjk|
Fanfiction,, Életem legjobb döntése volt, hogy visszaírtam neki, hiszen most nem aludhatnék el mindennap a biztonságot nyújtó karjai közt.''