Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
🖤
– Hol van az új barátod, aki miatt elhagytál? – fontam idegesen mellkasom előtt össze kezeimet, lábammal idegesen dobolva az asztal alatt.
– Együtt voltunk egészen addig, míg meg nem tudta, hogy terhes vagyok. – húzta el a száját Jaehwa, továbbra is a kezében tartva MinSeo-t.
– Na szép..– horkantottam fel. – és egy ilyen szar alak miatt hagytál el. Arra nem gondoltál, hogy esetleg tőle van a gyerek?
– Biztos vagyok benne, hogy tőled van Jungkook!
– Képtelenség! – ráztam meg a fejem tiltakozóan. – Mindig védekeztünk és még a nőgyógyásznál felírt gyógyszert is szedted.... várjuk csak! – kaptam hirtelen észbe. – Szedted te egyáltalán a fogamzásgátlót?
– Persze, hogy szedtem! – vágta rá szinte azonnal, hitetlenül végig mérve.
– Akkor sem hiszem el, hogy én vagyok MinSeo apja.– mondtam, továbbra is a saját véleményem mellett harcolva, miközben a pulzusom az egekben volt. Igenis komoly téma volt ez, hiszen nem álltam volna készen arra, hogy huszonhárom évesen egy csecsemő apja legyek az exbarátnőmtől. – Csináltassunk apasági tesztet.
– Tudod te, mennyibe kerül egy olyan teszt? – akadt ki Jaehwa, szinte már majdnem kiabálva kikelve magából. – Ennyire nem nyilvánvaló, hogy te vagy az apja?
– Nem Jaehwa. Ha lefeküdtél a szőke hercegeddel, könnyen megeshet, hogy ő az apja.
– Azthittem Jeongguk, hogy felnőtt emberek módjára tudunk erről a komoly témáról higgadtan beszélni. – nézett rám enyhén felháborodva Jaehwa, miközben MinSeo-t tette vissza a babakocsiba, jómaga pedig bőrkabátját vette magára. – Úgy néz ki tévedtem. Az apasági tesztet pedig felejtsd el. — vágta oda gúnytól csöpögő hangon, majd fogva magát MinSeoval együtt hagyott ott egyedül, a gondolataim katyvaszában.
– Elmész te a picsába, Jaehwa! — szitkozódtam orrom alatt, megpróbálva nem idegbajt kapni.
🖤
– Az a hülye picsa felcsináltatta magát, majd miután teherbe esett és megszülte a gyerekét, rohant is hozzád, hogy te vagy az apja? – kérdezte Taehyung elképedve. A konyhapultnak háttal támaszkodva hallgatta végig a délután történteket, miközben egy doboz sört kortyolgatott.
– Lényegében igen és még az apasági tesztbe sem volt hajlandó beleegyezni. – mondtam, eleresztve egy frusztrált sóhajt.
– Mekkora egy alattomos nőszemély. – képedt el hűledezve legjobb barátom.
– Aigo, bárcsak most itt lenne Lina! – keltem ki magamból hisztisen, akárcsak egy kisfiú. Nem tehettem róla, egyszerűen pokolian hiányzott Lina. Hiányoztak a több órán át tartó videóhívások és hajnalba nyúló beszélgetések. Hiányzott lágyan csengő hangja, mely zene volt füleimnek és amellé a gyönyörű mosolya mellé társítható tengerkék szempár, melyekben csakúgy elveszik az ember ha belenéz.
